Összehasonlító gazdaságtan Kína
A szocialista tervgazdaság 1949 Kínai Népköztársaság Az ’50-es évek a szovjet modell átvétele, nehézipar fejlesztése, földosztás után 3 évvel kommunák Az ’50-es évek végén a szovjet segítség megszűnik, 1969-ben még fegyveres határkonfliktus is 1957-58 „Virágozzon száz virág, virágozzon száz gondolat” 1959-1961 a gondolkodó értelmiségiek börtönbe, munkatáborba, a „nagy ugrás”
A szocialista tervgazdaság A „nagy ugrásba” 20 millióan halnak éhen 1961-1964 Csou En-laj konszolidációs gazdaságpolitikája 1965-1975 kulturális forradalom 1976 Mao Ce-tung halála
A reformok 1979 kommunák földjeit családok között felosztják, kvóta felett szabadon rendelkeznek a terméssel Nyitás külföldi befektetők felé, a ’80-as években ezek döntően külföldi kínaiak ’90-es évek problémája: kicsi a megművelhető földterület, nincs víz az öntözéshez, szövetkezést kommunák lejáratták, nő az import
A reformok – „kövek kitapogatásával kelni át a folyón” 1992 politikai biztatás a tengerparti 4 különleges övezetnek („gazdagodjatok!”), 14 nyitott város 20 év alatt 320 md USD (több mint fele honkongi és makaói!) A legszegényebb (nyugati) és a leggazdagabb (keleti) tartományok között harmincszoros(!) különbség Szociális gondoskodás nincs, még az elemi oktatásért is fizetni kell (51 %-ot a szülőknek), a többi szinten nincs támogatás
A jelen problémái 8-10% közötti növekedés túlfűtött, inflációs veszély A jüan a dollárhoz kötött, ezzel alulértékelt A lakosságból 800 millió mezőgazdasági területen él, 200-300 millió regisztrálatlanul városok környékén keres munkát, teljes kiszolgáltatottságban
A jelen problémái 1999-ben rehabilitálták a magántulajdont. Az állami tulajdonú vállalatok többnyire veszteségesek Egy szűk körű vállalati körtől eltekintve privatizálni akarják A munkanélküliség 190-200 millió embert érint (~20 %), (városi középosztály 175 millió) A növekvő energiahiány háborús konfliktusokkal fenyeget a térségben A kommunista párt hatalma erős, 1999-ben 1,8 millió gazdag vállalkozó lett párttag, a tagság 70 milliós Demográfiai helyzet megoldása népességszabályozással, az „egykék” hatása a hagyományos közösségi értékrendre