:31 A nemek közötti munkamegosztás termékenységre gyakorolt hatása Magyarországon Makó Ágnes PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem MSZT konferencia – „Konfliktus és társadalmi innováció” Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola november 6. 1

:31 Tartalom A kutatás logikája Háttér Családpolitika A nők munkaerő-piaci helyzete A háztartáson belüli munkamegosztás Kutatási kérdések Hipotézisek Módszertani elképzelések 2

:31 A kutatás logikája ÁllamTermékenység Család MAKROSZINT MIKROSZINT 3

:31 A kutatás logikája Állam Családpolitika Munkaerő-piaci szabályozás Termékenység Család Munka- megosztás 4

:31 A kutatás logikája Termékenység Családpolitika Munkaerő- piaci szabályozás Családi munka- megosztás 5

:31 Háttér 6

:31 Családpolitika Pozitív kapcsolat a családtámogatási juttatások volumene és a gyermekszám között –Blanchet–Ekert-Jaffé 1994, Gauthier–Hatzius 1997, Ferrarini 2006 –Gábos 2005, Spéder–Kapitány 2007, Kapitány 2008, Bálint– Köllő 2008, Gábos–Gál–Kézdi 2009 A hatás létezik, de a magyar családpolitika merev, tradicionális, hosszú ideig vonja ki a nőket a munkaerőpiacról, döntés az összehangolás helyett A gyermekgondozási intézményrendszer szerepe 7

:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység 8

:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 9

:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb termékenység 10

:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 11

:31 A nők munkaerő-piaci helyzete 1990-es évektől: magas női foglalkoztatottság – magasabb termékenység Magas részmunkaidős foglalkoztatottság – magasabb termékenység Attitűd szerepe: hagyományos vs rugalmas nemek közötti munkamegosztás (OECD-felmérés, Mörtvik– Spånt 2005) 12

:31 A háztartáson belüli munkamegosztás Magyarországon Blaskó 2006, Pongrácz–Murinkó 2009 A háztartási munka túlnyomó részét a nők végzik –Házimunkára fordított idő 75%-a –Társukhoz viszonyítva 3,3-szer nagyobb rész –Hagyományos, rutinszerű női munkákban (főzés, takarítás, mosás) még nagyobb egyenlőtlenség Nők munkaerő-piaci jelenléte nem növeli a férfiak háztartási munkában való részvételét Tradicionális szerepfelfogás – relatív elégedettség Fiatalok és magas iskolai végzettségűek: kiegyensúlyozottabb munkamegosztás 13

:31 Munkamegosztás és termékenység – pozitív társadalmi hatások 14

:31 A magas gyermekszám pozitív hatásai GDP, jövedelemadó Munkaerő Járulékfizetés – nyugdíjrendszer fenntarthatósága Állami kiadások (pl. egészségügyi) csökkentése Idős szülők anyagi és lelki támogatása 15

:31 GDP, jövedelemadó Integráció a társadalomba Szakmai kiteljesedés Elégedettségérzet, hasznosságérzet Önállóság, ön- és családfenntartó képesség – férfiakra nehezedő stressz csökkentése Állami kiadások csökkentése A nők fokozott munkaerő-piaci részvételének pozitív hatásai 16

:31 A férfiak házimunkában, gyermeknevelésben való fokozott részvételének pozitív hatásai Integráció a családba Jobb párkapcsolat Elégedettség, szubjektív jóllét (Kopp–Skrabski 2007) Hosszú táv: jobb fizikai és mentális egészségi állapot, hosszabb várható élettartam (Kopp–Skrabski 2009) Gyermekek kiegyensúlyozott családban történő szocializációja, identitás, kétnemű gondoskodási minta Állami kiadások (pl. TB) csökkentése 17

:31 Kutatási kérdések Mi segíti elő, hogy a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt – mikroszinten negatív – hatása makroszinten pozitív összefüggésként érvényesül? –Családpolitikai eszközök –Munkaerő-piaci szabályozás (rugalmasság) –Háztartási munkamegosztás A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti-e a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését? Milyen családbarát munkaerő-piaci gyakorlatok működnek ma Magyarországon? 18

:31 Hipotézisek A háztartási munkamegosztás és a rugalmas munkaerő- piaci szabályozás nagyobb mértékben járul hozzá a foglalkoztatottság termékenységre gyakorolt pozitív hatásához, mint a családpolitikai juttatások emelése A fokozott háztartási munkamegosztás elősegíti a nők esetében a gyermekvállalás és a munkaerő-piaci részvétel összeegyeztetését A nemek közötti munkamegosztás kiegyensúlyozása sokrétű társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezek közül egy a fertilitás növekedése 19

:31 Módszertani elképzelések Másodelemzés –KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk Fordulópontjai” c. panel adatfelvétel első három hulláma (2001, 2004, 2008) Háztartáson belüli munkamegosztás, munkavállalási és gyermekvállalási stratégiák, 2006-tól Gyes melletti munka lehetősége Szakértői interjúk –Jól-Lét Közhasznú Alapítvány –Magyarországi Női Alapítvány (MONA) Mélyinterjúk –40 év alatti anyák Esettanulmányok –Családbarát gyakorlatot folytató vállalatok 20

:31 Hivatkozások Bálint Mónika – Köllő János (2008): A gyermeknevelési támogatások munkaerő-piaci hatásai. Esély, 2008/1. szám Blaskó Zsuzsa (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka. KSH NKI Kutatási jelentések 82. Gauthier, Anne Helene – Hatzius, Jan (1997): Child-related benefits and fertility: An econometric analysis. Population Studies, Vol. 51, No. 3 (Nov., 1997), pp Gábos András (2005): A magyar családtámogatási rendszer termékenységi hatásai. Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem Gábos András – Gál Róbert I. – Kézdi Gábor (2009): The effects of child-related benefits and pensions on fertility by birth order: A test on Hungarian data. Population Studies, 63:3, pp Kapitány Balázs (2008): A gyed-hatás. Az 1985 és 1996 közötti családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatása. In: Demográfia. 2008/ Kopp Mária – Skrabski Árpád (2007): Női szerepek a mai magyar társadalomban. Vigilia 72. évf. 7. szám Kopp Mária – Skrabski Árpád (2009): Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium. Mörtvik, Roger – Spånt, Roland (2005): Does gender equality spur growth? OECD Observer, No. 250, July 2005 Pongrácz Tiborné – Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. Budapest, TÁRKI – Szociális és Családügyi Minisztérium. Spéder Zsolt – Kapitány Balázs (2007): Gyermekek: vágyak és tények. Műhelytanulmányok6. KSH NKI, Budapest. 21

:31 Köszönöm a figyelmet! 22