Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata Hatósági továbbképzés Biztonsági dokumentációk hatósági vizsgálata BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyes Üzemek Főosztály Bali Péter tű. őrnagy Budapest – 2014. január 21.

FOLYAMAT R. 3. mell. 1.6 alapján Veszély azonosítás Csúcsesemények meghatározása (okok, gyakoriságok) Hatás elemzés Kockázat meghatáro-zása Következmény elemzés KOCKÁZAT ELEMZÉS

Következmények - kockázatok 10-8 10-7 következmény Veszélyeztetett terület Védelmi tervezés 10-6 Veszélyességi övezet kockázat

Egyéni és társadalmi kockázat Kockázati mérőszámok objektív és hatékony módon segítik a környezetre gyakorolt káros hatások megítélését, és a hatósági szabályozás megvalósíthatóságát – biztosítja az azonos követelményeket Az egyéni kockázati mérőszámok a meteorológiai adatok felhasználásával, probit módszer alkalmazásával állíthatók elő; amelyekből előállított kockázati kontúrok egy léptékhelyes térképen ábrázolásra kerülnek A társadalmi kockázatot ún. F-N görbével szokás megadni. A görbe azon események kumulatív frekvenciáját mutatja, amelyek adott értéket meghaladó számú áldozatot reprezentálnak (általánosan elfogadott a halál esetek számának alkalmazása) Az egyéni kockázat hipotetikus módszer a kockázat becslésére, a társadalmi kockázat pedig az aktuális kockázatot mutatja az adott népességre.

Egyéni kockázat és társadalmi kockázat Az egyéni kockázat földrajzi jellegű megjelenítése annak, hogy egy létesítmény a környezetében levő területre milyen fenyegetettséget jelent– független az emberek jelenlététől és az egyének védelmétől is. A társadalmi kockázat számot ad a környezetben dolgozó illetve lakó emberek jelenlétéről és védelméről. 1 10 100 1000 10-8 10-7 10-6 10-5 10-4 10-3 10-8 Kockázati szint (F) 10-7 10-6 Halálesetek száma (N)

A kockázatelemzés megvalósításának lépései A vizsgált üzem felépítésének, működésének jellemzői A lehetséges veszélyek azonosítása, feltárása Bekövetkezési gyakoriság számítása Következmények számítása KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA SZÁMSZERŰ Emberi tényezők Meghibásodási ráta Népesség-eloszlási adatok Meteorológiai adatok Gyulladási adatok

További szükséges adatok, információk Meteorológiai adatok irány szerinti gyakoriságban (OMSZ mérőállomások) Szélirány-eloszlás (szélrózsa) Stabilitás-eloszlás Szélsebesség-megoszlás Népességi adatok Lakosság Környező munkahelyek Tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények Gyújtó források Közlekedési utak Elektromos berendezések Távvezetékek, stb.

Hatások súlyosságának meghatározása Lökéshullám Hősugárzás Mérgező hatás Emberi egészségkárosodás (Környezeti károk) (Anyagi károk) Probit-görbe: időben változó helyzetek kezelése inkább a kockázatok számszerűsítésekor Rögzített küszöbérték: konzervatívabb védelmi intézkedések tervezésénél mérgezés: IDLH, ERPG, stb. gőztűz: ARH, ARH/2 tűzhatás: másodfokú égés, stb. túlnyomás: dobhártya sérülés, stb.

Valószínűség - Probit Az egyéni kockázat kiszámítása magában foglalja egy személy adott kitettség következtében történő elhalálozási valószínűségének kiszámítását. Egy hatás valószínűsége és a kitettség közötti kapcsolat általában egy S alakú görbe alakját veszi fel. Abban az esetben, ha probitot használunk a valószínűség helyett, akkor az S alakú görbe egyenes vonallal helyettesíthető

Valószínűség - Probit     A valószínűség (P) és a probit (Pr) ammónia hatásának való kitettség függvényében. A kitettséget az ln (D) jelöli, ahol a D a mérgező dózist jelenti.

Valószínűség - Probit Hősugárzás: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t), Mérgezésre: Pr = a + b  ln (Cn  t)

Valószínűség - Probit P 0.01 0.02 0.03 0.04 0.05 0.06 0.07 0.08 0.09 0.01 0.02 0.03 0.04 0.05 0.06 0.07 0.08 0.09 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 - 3.72 4.16 4.48 4.75 5.00 5.25 5.52 5.84 6.28 2.67 3.77 4.19 4.50 4.77 5.03 5.28 5.55 5.88 6.34 2.95 3.82 4.23 4.53 4.80 5.05 5.31 5.58 5.92 6.41 3.12 3.87 4.26 4.56 4.82 5.08 5.33 5.61 5.95 6.48 3.25 3.92 4.29 4.59 4.85 5.10 5.36 5.64 5.99 6.55 3.36 3.96 4.33 4.61 4.87 5.13 5.39 5.67 6.04 6.64 3.45 4.01 4.36 4.64 4.90 5.15 5.41 5.71 6.08 6.75 3.52 4.05 4.39 4.67 4.92 5.18 5.44 5.74 6.13 6.88 3.59 4.08 4.42 4.69 4.95 5.20 5.47 5.77 6.18 7.05 3.66 4.12 4.45 4.72 4.97 5.23 5.50 5.81 6.23 7.33

A mérgező gázfelhő károsító hatása Ahol: Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) Fe,in = a zárt térben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül) Fe,out = a nyílt elhelyezésben tartózkodók elhalálozási valószínűsége (dimenzió nélkül) Napszaktól függő együttható fin fout nappal (8.00 – 18.30) 0,93 0,07 éjszaka (18.30 – 8.00) 099 0,01

A mérgező gázfelhő károsító hatása Az elhalálozás valószínűsége: Pe = a + b * ln (Cn * t) Ahol: Pe = az elhalálozás valószínűsége (dimenzió nélkül) a, b, n = a mérgező anyagtól függő állandók (dimenzió nélkül) C = a mérgező anyag töménysége (mg/m3) t = expozíciós idő (perc)

A mérgező gázfelhő károsító hatása

Tűz és hősugárzás modellezése elsőfokú sérülés: hólyagok nincsenek, a bőr vörös, nyomásra kifehéredik, fájdalom, kisimult bőrfelszín jellemzi; másodfokú égésnél nedvedző (tiszta vagy zavaros folyadékkal) hólyagok alakulnak ki a sérülés helyén; harmadfokú égési sérülésnél nincsenek hólyagok, az égés a felszíne fehér vagy fekete is lehet, de mindig érzéketlen; halálos kimenetelű.

A hősugárzást leíró probit függvények Általános forma: Pr = A + B * ln(Q4/3 * t), Halálozásra vonatkozó: Pr = - 36,38 + 2,56 * ln(Q4/3 * t), Elsőfokú égési sérülésre: Pr = - 39,83 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t), Másodfokú égési sérülés: Pr = - 43,14 + 3,0186 * ln(Q4/3 * t).

Tűz és hősugárzás modellezése

Az elhalálozás valószínűsége Az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke: Pr = - 36,38 + 2,56 • ln (q˝ 4/3 •t) Ahol: Pr = az elhalálozás valószínűségét meghatározó probit függvény értéke (dimenzió nélkül) q˝= hő-fluxus kW/m2 t = expozíciós idő s

Gőztüzek (lobbanó tüzek, Flash Fires) hatása Kiterjedését az ARH - ARH/2 hányad (alsó gyulladási határ, Lower Flammable Limit) határozza meg Terjedésen alapul, a halálozás Gőztűzön belül Pr=1 Gőztűzön kívül Pr=0

A robbanás károsító hatása A gázfelhő robbanás túlnyomása A túlnyomás nagyobb, mint 0,3 bar Pe = 1 Fe,in = 1 Fe,out = 1 A túlnyomás nagyobb, mint 0,1 bar Pe = 0 Fe,in = 0 Fe,out = 0 Pe = f(Ps, is) Fe,in = f(Ps, is) Fe,out = f(Ps, is) igen nem

A robbanás károsító hatása Az egésztest károsodástól származó elhalálozás valószínűsége: Pr = 5,0 – 2,44 • lnS Ahol: Pr = a károkozás valószínűségét meghatározó függvény értéke (dimenzió nélkül): S = 7,28 • 103 / Pmax + 1,3 • 109 / (Ps • is) Pmax = a léglökési hullám maximális túlnyomása (Pa) is = a légl. hullám pozitív fázisának impulzusa (Pa • s)

Egyéni kockázat Az egyéni kockázat egy, a veszély közelében levő személy kockázatára vonatkozik. Ez az érték magába foglalja az egyén sérülésének természetét, a sérülésnek bekövetkezési valószínűségét, és azt az időszakot, mely alatt ez a sérülés bekövetkezhet. Az egyéni kockázat a nem kívánt következmény bekövetkezési valószínűsége egy olyan baleset következtében, amely során az egyén a veszélyes létesítmény körüli (x,y) pontban tartózkodik.

Egyéni halálozás, sérülés kockázata Egyéni halálos kockázatról van szó, ha a sérülés a személy halálához vezet, egyéni sérülési kockázatról (például égések), ha a befogadó sérülése áll a károsodás középpontjában, vagy annak az egyéni kockázata, hogy veszélyes toxikus dózist kap, ha a sérülés egy bizonyos kitettségre, és egy meghatározott időszakra vonatkozik. Egy másik meghatározás: az egyéni kockázat egy olyan személy elhalálozási valószínűsége egy üzemben történt baleset következtében, aki a nap 24 órájában egy adott helyen tartózkodik az üzem szomszédságában. Illetve, az egyéni kockázat a baleset következtében az egyén elhalálozásának gyakorisága. Az egyén a feltételezés szerint nem rendelkezik veszély elleni védettséggel, és a teljes kitettségi idő alatt jelen van.

Kockázati eredmények Az izokockázati görbe olyan pontok (x,y) halmazaként van meghatározva, melyeknél az egyéni kockázat egy meghatározott érték. Ezek a görbék egyéni kockázati kontúrként is ismeretesek, amelyek egyértelműen bemutatják a kockázatot a létesítmény körül. Azonos kockázati görbék 10-5 és 10-6 egyéni kockázathoz

Egyéni kockázat meghatározása Megadjuk a súlyos baleset fajtáját (S), gyakoriságát (fs) Megadjuk a stabilitási fokot, a szélirányt PM, PØ Megválasztjuk a gyújtási módot, valószínűsége: Pi Meghatározzuk az elhalálozás valószínűségét az adott rácsponton: Pe Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti összetevőjét : ΔIRSmØi Elvégezzük minden gyújtási módra Elvégezzük minden stabilitási fokra és szélirányra Elvégezzük minden súlyos balesetre Meghatározzuk az egyéni kockázat adott rácsponti eredőjét igen nem ΔIRSmØi = fs • PM • PØ • Pi • Pe /év IR = Σ Σ Σ Σ ΔIRSmØ s M Ø i

Egyéni kockázat ábrázolása (példa) 27 27

Egyéni kockázat meghatározása Minden irányba gyakorolt hatás A BLEVE-ek (Forrásban Levő Folyadék Gőzének Táguló Robbanása) robbanások, stb. hatásai általában csak a baleset helyéhez viszonyított távolságtól függnek. Phalál,BLEVE(x,y) = P(BLEVE)  (a halál (x,y) pontban vett valószínűsége (hányados) erre a BLEVE-re nézve)

Egyéni kockázat ábrázolása (példa) 29 29

Társadalmi kockázat A társadalmi kockázat a baleset által érintett személyek csoportjára vonatkozó kockázat A gyakoriság és az adott populációban a meghatározott veszélyek megvalósulásánál egy meghatározott ártalmi szinttől szenvedő emberek száma közötti összefüggésként van kifejezve. A társadalmi kockázat N vagy annál nagyobb számú ember, baleset következtében bekövetkező egyidejű elhalálozásának gyakoriságát jelenti. A balesetet szenvedő emberek valamiféle védettséget élvezhetnek. Ezt a kockázati mérőszámot az F-N görbék mutatják. Az F-N görbék az F gyakoriság grafikus megjelenítései, mely gyakoriság alatt bizonyos N számú haláleset következhet be. Az F-N görbe egy pontja megadja annak a balesetnek az F bekövetkezési gyakoriságát, amelyben N - nél több ember halála következik be.

Kockázati eredmények Társadalmi F-N görbék

Társadalmi kockázat meghatározása Tételezzük fel, hogy egy vegyi folyamat kockázat elemzése a veszélyes anyag szabadba jutásának 4 fő eseménysorát határozza meg. Ezek az eseménysorok a bekövetkezési valószínűségekkel és a várt halálos áldozatok számával együtt a táblázatban vannak megadva. Esemény sor Következmények Bekövetkezési (halálesetek várt száma) valószínűség ( évenként) S 1 Csővezetékből való szabadba jutás 2 10 -4 S 2 A tartály katasztrofális meghibásodása 5000 10 -8 S Szabadba jutás a tartályon levő lyukból 110 10 -6 3 S 4 A töltő / lefejtő kar törése 15 2 ´ 10 -5

Az F-N görbe szerkesztése 2 17 Gyakoriság, F 1,0E-05 1,0E-06 117 1,0E-07 1,0E-08 5117 1,0E-09 1 10 100 1000 10000 Halálesetek várt száma, N

Társadalmi kockázat (példa) 34 34

Társadalmi kockázat (példa - 2) 35 35

Társadalmi kockázat Elfogadhatóságának feltétele R. 7. melléklet 1.6. pont A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyhatók: akik részt vesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kezelésében, elhárításában, konkrét feladattal rendelkeznek a beavatkozás végrehajtása során (például őrző-védő szolgálat, létesítményi tűzoltóság stb.); b) telephelyen bérleménnyel rendelkezők, ha az üzemmel egységes biztonsági irányítási rendszer szerint működnek, az üzem dolgozóival azonos felkészítésben, oktatásban részesültek, a gyakorlatok végrehajtásában részt vettek, a riasztás, egyéni védelem, elzárkózás feltételei szükség szerint biztosítottak; c) ipari parkon belüli azon gazdálkodó szervezetek munkavállalói, amelyeket az üzemeltető megismerteti saját biztonsági irányítási rendszerével, bevonja a belső védelmi terve oktatásába és - amennyiben szükséges - a terv gyakoroltatásába, figyelembe veszi a riasztási feladatainak teljesítése során, és a külső szervekkel való kapcsolattartáskor; Dokumentálni szükséges! 36 36

Hatósági felülvizsgálat – módszertan minősítése Üzem és létesítmények azonosítása (veszélyes anyagok jelenléte) Veszélyelemzés módszertana Eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása Gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása Veszélyes anyag kikerülés feltételeinek és körülményeinek elemzése, A technológia biztonságos működtetésének műszaki rendszerei Következmények értékelése Súlyos baleset kialakulásának feltételei (időjárás, anyagi állandók, stb) Hatások terjedésének bemutatása, értelmezése Lakossági adatok, számítási módszerek kiindulási mutatók helyessége

Kockázatok minősítése Egyéni kockázat elfogadhatósága 10-8 10-7 Elfogadható kockázat Kockázati szint csökkentése szükséges Nem elfogadható kockázat 10-6 10-5 10-4 10-3 Társadalmi kockázat elfogadhatósága 1 10 100 1000 10000 10-9 Halálesetek száma Kockázat csökkentés szükséges Elfogadható kockázat Kockázati szint Kockázati szint

Kockázati eredmények használata Kockázat rangsorolása

Kockázatcsökkentési intézkedések ESEMÉNYSOR UE 1 ME Védelmi zárak Megelőzés Védelem DP ÉS VAGY UE 2 CU E IE ME IE SCE UE 3 Csúcs esemény IE DP UE 4 Elemi hiba események Lehetséges kimenetelek CE UE 5 Kezdeti esemény ME IE DP ME IE SCE UE 7 ME IE DP ME Hibafa Eseményfa

Példa: Hibafa – BLEVE TŰZ ÉS BLEVE tartálykocsi ÉVENTE NINCS BEAVATKOZÁS TŰZ ÉVENTE

BLEVE megakadályozása A hibafa nem tartalmaz nagyobb mennyiségű információt. A BLEVE megelőzhető – de ez nem látható a hibafából. A „beavatkozás” mindig jó megelőzési eszköz a BLEVE elkerülésére?

Lehetséges eseményfa

Korrektív  Megelőző intézkedések ? Korrektív (hibajavító vagy elhárító) intézkedések Megtörtént események kivizsgálásainak eredményeire alapuló korrektív intézkedések, amelyek hiba-ok elemzés alapján kerülnek meghatározásra, a lehetséges következmények súlyosságának rangsora alapján Pl. Raktárbázis deklarálja egy adott veszélyes anyagból a beszállítható mennyiséget és azok elhelyezkedését. Megelőző intézkedések Valószínűségi biztonsági elemzésen alapuló megelőző intézkedések, amelyek a kockázatok rangsora alapján kerülnek meghatározásra Egyre korszerűbb EU szintnek megfelelő raktárbázisok logisztikai központok létesítése, üzemeltetése

Kockázat csökkentés és költség-haszon elemzés

Sérülési kockázatok - településrendezés Az építmény jellege Belső zóna 10-5 Középső zóna 10-6 Külső zóna 3*10-7 A. Lakóház, szálloda, nyaralók A fejlesztés nem ajánlott. Az engedélyezés a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. A fejlesztés megengedett. B. Munkahelyek, Parkolók C. Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, Szabadidőközpontok D. Tömegtartózkodásra szolgáló építmények társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekhez kötött. E. Közterületek, főközlekedési útvonalak

Köszönöm a figyelmet!