Megmunkálási eljárások I.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
Advertisements

A PROGRAMDOKUMENTÁCIÓ
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
Hidegalakítás.
Számítógéppel segített folyamattervezés (CAPP) helye és szerepe CIM rendszerben A tevékenységmodellekben a számítógéppel segített folyamat-tervezés egy.
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Gyártási folyamatok tervezése
Esztergálás.
A GYÁRTÓMŰBEN HASZNÁLT FŐBB GYÁRTÓBERENDEZÉSEK (1)
NC - CNC.
NC - CNC.
Bevezetés Hegesztő eljárások Fémek hegeszthetősége
1. Bevezetés 1.1. Alapfogalmak
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Szak CAD/CAM szakirány Forgácsolási technológia számítógépes tervezése II. 4.
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Modellezés és tervezés c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
MÁMI_71 rögvest kezdünk. MÁMI_72 kérem, kapcsolják ki vagy némítsák el mobiltelefonjaikat, hogy ne zavarják vele az előadást köszönöm!
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
Technológia / Fémek megmunkálása
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Gépgyártástechnológiai Tanszék
Alakos forgásfelületek megmunkálása
2. FOGAZATOK MEGMUNKÁLÁSA III.
Megmunkálási eljárások I.
Minőségbiztosítás a szerelésben
4.1. Megmunkálási módok és mozgásviszonyok
Gyártórendszerek fogalma, osztályozása, belső hierarchiája.
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
3. Külső hengeres felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
Prof. Dr. Kundrák János FORGÁCSOLÁSELMÉLET Prof. Dr. Kundrák János
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
3.3.Technológiai adatok meghatározása
6. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ SZERSZÁMMAL
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
Hegesztés Bevezetés.
Fémporok gyártása és feldolgozása
Marás Marás Marógépek fajtái Szerszámok Megmunkálási eljárások.
Lemezalakító eljárások
Technológia / Fémek megmunkálása
Szerszámpálya tervezés, NC programozás, hatékony CAM rendszerek
Háttértárak.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK Marás
A szerszámot érő igénybevételek alapján a megmunkálási technológiák csoportosítása Hidegalakítás Melegalakítás- és fémöntés Forgácsolás Műanyag alakítás.
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
Rólunk részletesen… Bemutatkozás Tevékenységeink Technológia
Technológiai folyamatok tervezése I. 5. előadás
A szerszámanyagok kiválasztása
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és –javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u. 2. Zép. 608.
LEGYEN A JÖVŐD TUDATOS VÁLASZTÁS!
FINOMFELÜLETI MEGMUNKÁLÁSOK
A tervezés, anyag választás és a gyártás kapcsolata
SZAKASZVEZÉRLÉS (HORONYMARÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA)
Előadás másolata:

Megmunkálási eljárások I. Prof. Dr. Kundrák János kundrak@uni-miskolc.hu

Első rész tartalma 1.A megmunkálások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termé- kek hierarchi-kus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása Első rész tartalma 1.A megmunkálások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.1.1. Gyártóeszközök 1.3.1.2.Megmunkáló eljárások 1.3.1.3.Megmunkálások felosztása 1.3.2. Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása

1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája GYÁRTMÁNY (GYM) (gyártási folyamat végeredménye)  SZERKEZETI EGYSÉG (SZE) SZERELT EGYSÉG (SZE) FŐCSOPORT (FCS) SZERELÉSI RÉSZEGYSÉG (SZR) ALCSOPORT (ACS) SZERELÉSI ALEGYSÉG (SZA) ALKATRÉSZ (AR) (tovább nem bontható építőelem)

1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája

1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása GYÁRTMÁNY (GYM) gyártási folyamat végeredménye a gyártás révén megvalósítani kívánt, meghatározott társadalmi, emberi szükségletek kielégítését szolgáló termék (gyártmány: csomagolással együtt tekinthető forgalmazható terméknek) általában összetett, tehát kisebb részekre, elemekre tagolható. Pl.: személygépkocsi SZERKEZETI EGYSÉG (SZE) - SZERELÉSI EGYSÉG (SZE) a GYM több kisebb egységéből illetve alkatrészéből áll, konstrukciós és szerelési szempontból önállónak tekinthető rész, rendszerint önálló funkcióval rendelkezik a GYM-on belül, a GYM más részeitől függetlenül szerelhető, kipróbálható. Pl.: motor, sebváltó. FŐCSOPORT (FCS) - SZERELÉSI RÉSZEGYSÉG (SZR) a szerkezeti illetve a szerelési egység kisebb egysége, funkcionálisan még működő, Az SZE más részeitől különállóan is összeszerelhető, kipróbálható, ellenőrizhető. Pl.: motor indítómotorja, porlasztója.

1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása ALCSOPORT (ACS) - SZERELÉSI ALEGYSÉG (SZA) a főcsoport (FCS) illetve szerelési részegység (SZR) kisebb egysége alkatrészcsoportja, önállóan szerelhető (valamilyen mértékig előreszerelhető), de funkcionálisan csak abba beépítve kezelhető (funkciója csak a főcsoporton belül értelmezhető). Pl.: indítómotor forgó vagy álló része tengely fogaskerekekkel (sebváltóműben) ALKATRÉSZ (AR) olyan építőelem, amely tovább nem bontható, oldható és oldhatatlan kötéseket nem tartalmaz, kereskedelmi áru, saját vagy kooperációs termék. Pl.: forgórész tengelye

1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája Folyamat: valamely anyagi rendszer állapotváltozásainak sorozata „mozgásformája”. GYF: mindazon tevékenységek, természeti és tudati folyamatok célszerűen rendezett összessége, mely eredményeként az anyagok (előgyártmány) illetve félkésztermék rendeltetésüknek megfelelő kész termékké válik.

1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája TF: a GYF azon része, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a gyártás tárgyának (AR, MDB, GY, SZE, FCS, ACS) minőséget meghatározó állapotváltozásaival. TF-részfolyamatai alkatrészek előgyártásának technológiai folyamata (EGYTF) végtermék  az AR előgyártmánya (EGYM) alkatrészek megmunkálásának (alakításának) TF-a (ARMTF) végtermék  szerelésre alkalmas AR a szerelés technológiai folyamata (SZTF) végtermék  FCS, SZE illetve összeszerelt GYM

1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálások helye a techno-lógiai folyamat-ban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája Az ARM TF részfolyamatai MŰVELET (MŰV): A TF olyan, önmagában befejezettnek tekintett része, amelyet egy munkás (vagy azonos gyártási cél érdekében együttműködő munkáscsoport), egy munkahelyen (általában), egy munkadarabon (vagy egyidejűleg megmunkálandó azonos mdb-ok összességén), megszakítás nélkül végez. Mérhető változást jelent. MŰVELET ELEM (MŰVE): a MŰV-ben megvalósuló, a mdb jellemzőit megváltoztató folyamat, még szétválasztottan vizsgálható önálló része, mely a tervező, elemző munka során még szétválasztható. FOGÁS: a szerszámnak a MDB-hoz viszonyított egyszeri befejezett mozgásciklusa, és az ettől elválaszthatatlan járulékos mozdulatok. MOZDULAT: a fogás elemi komponense, az ember testének (vagy testrészének) kisebb helyváltoztatása.

1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1.A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban A technológiai folyamat három fontos részfolyamata: előgyártás TF alkatrészgyártás TF szerelés TF Gépipari termék előállításának feltétele: munkatárgy gyártóeszközök (megfelelő technikai eszközök ) eljárások (mint a TF fontos elemei ) A megmunkálás feltételei Megmunkálások felosztása Forgácsoló megmunkálások

1.3.1.A megmunkálás feltételei lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmun-kálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.3.1.1. Munkatárgy Munkatárgy: az ipari termék gyártás közben mindaddig, amíg kész állapotát el nem éri Munkadarab: olyan munkatárgy , amely geometriailag határozott szilárd test 1.3.1.2. Gyártóeszközök * szerszámgépek * szerszámok * készülékek (mdb és szerszámbefogó, stb.) * mérő és ellenőrző készűlékek (mérőeszközök) *egyéb gépi és kézi eszközök

1.3.1.3. Megmunkáló eljárások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmun-kálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás része célja: testek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása, kapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása /A munkatárgy elemeinek kapcsolata: (megm. eljárások rendszerezése szempontjából) mind az alaktalan anyag, vagy a geometriailag határozott szilárd részecskéinek kapcsolatát, mind az összetett testek alkotórészeinek kapcsolatát jelenti / Megmunkáló eljárás: valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki jellemzőkkel jól meghatározható módszer. Megmunkáló művelet: megmunkálást tartalmazó technológiai művelet Technológiai művelet: a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.

1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása /RENDSZEREZÉSE/ 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmun- kálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása FŐCSOPORTOK

1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása /RENDSZEREZÉSE/ 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmun- kálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunkálások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása CSOPORTOK Szétválasztás: egy szilárd test alakjának megváltoztatása az elemei közötti kapcsolat helyi megszüntetésével; a munkadarab egészére vonatkoztatva a kapcsolat csökken. Ennél az eljárásnál a kezdeti alak magában foglalja a végalakot.

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása (Megmunkálás forgácsolással) FORGÁCSOLÁS: szétválasztás, amelynél a munkadarabról a szerszám élének (éleinek) segítségével anyagrészecskéket választanak le mechanikai úton, forgács formájában, a munkadarab alakjának és/vagy a felületének (tulajdonságának ) megváltoztatása céljából Cél: előírt - méretű - alakú - helyzetű - felületminűségű alkatrészek hatékony gyártása. A forgácsoló megmunkálást határozott és határozatlan élű szerszámokkal végezzük. Köv: forgácsoló eljárások felosztása

1.3.5. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása CSOPORTOK Határozott élű a szerszám forgácsoló éleinek - száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározott !!

1.3.5. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása CSOPORTOK Határozatlan élű a szerszám forgácsoló éleinek Száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározatlan!!

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása ALCSOPORTOK Határozott élű a szerszám forgácsoló éleinek - száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározott !!

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása A forgácsolás tényezői Alkatrész Előgyártmány M – munkadarab : amelyről egy vagy több rétegben anyagot választunk le (w - workpiece) K – készülék : amely a munkadarab és a szerszám befogására szolgál G – szerszámgép: amely a munkadarab és a szerszám relatív mozgását létesíti S – szerszám: amely az anyagleválasztást végzi MKGS(I) - rendszer Forgács – leválasztott anyagrész

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai vc – vf együtt folyamatos forgácsleválasztást biztosítja

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai Kisegítő mozgások fogásvételi hozzáállító

1.3.3. Forgácsoló megmunkálások 1.A megmunká- lások szerepe és helye a gépgyártásban 1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2. A gyártási folyamat 1.3. A megmunkálá- sok helye a technológiai folyamatban 1.3.1. A megmunkálás feltételei 1.3.2.Megmunkálások felosztása 1.3.3.Forgácsoló megmunká- lások 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása forgácskeresztmetszet Közepes forgács- vastagság

jellegzetes felületek szerint 1. A megmunkálá- sok szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a technológiai folyamatban 1.3.1. Munkatárgy 1.3.2. Gyártóeszközök 1.3.3.Megmunkáló eljárások 1.3.4.Megmunkálások felosztása 1.3.5.Forgácsoló meg-munkálások 1.4. Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1Megmunkálások elemzése, csoportosítás jellegzetes felületek szerint az alkalmazott forgácsoló megmunkálások szerint szerszámgép (és szerszám) szerint (esztergálás, fúrás, marás, stb. szerszám él(geometria) szerint határozott élű határozatlan élű a forgácsolás fizikai jellege szerint keresztmetszet (állandó, változó) forgácsleválasztás (folyamatos, szakaszos ) alakképzés elve, mechanizmusa szerint formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája. Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás ) profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.) lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő mozgással hozza létre a felületet )

a forgácsolás fizikai jellege szerint 1. A megmunkálá- sok szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunkálások helye a technológiai folyamatban 1.3.1. Munkatárgy 1.3.2. Gyártóeszközök 1.3.3.Megmunkáló eljárások 1.3.4.Megmunkálások felosztása 1.3.5.Forgácsoló meg-munkálások 1.4. Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.1Megmunkálások elemzése, csoportosítás a forgácsolás fizikai jellege szerint keresztmetszet (állandó, változó) forgácsleválasztás (folyamatos, szakaszos ) alakképzés elve, mechanizmusa szerint formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája. Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás ) profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.) lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő mozgással hozza létre a felületet ) generálás (szabadon programozható, tetszőlegesen - gép lehetőségein belül – megvá- lasztható szerszámpályák és az egyszerű, univerzális szerszám jellemzi. megmunkálás mozgásviszonyai szerint főmozgás (szerszám v mdb, forgó vagy egyenes v.) mellékmozgás(ok)

1. A megmunkálá- sok szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunká- lások helye a technológiai folyamatban 1.3.1. Munkatárgy 1.3.2. Gyártóeszkö-zök 1.3.3.Megmunkáló eljárások 1.3.4.Megmunkálá-sok felosztása 1.3.5.Forgácsoló megmunkálások 1.4. Gépalkatré- szek jellegzetes felületeinek megmunkálá- sa 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.2.A felületek leírása A felület tovább nem bontható építőelem, az alkatrész gyártásához szükséges egzakt leírásuk.(különösen a korszerű vezérlések megjelenésével) A primér vagy elsődleges forgácsolt felület mindig transzlációs felület, amely úgy jön létre, hogy a szerszám aktív éle mint generátor mozog a térbeli szerszámpálya mint direktrix mentén. Az alkatrészek felületeit modellezik. A pont, az egyenes, a szabályos mintázat az építkezés alapkövei. síkbeli geometriai alakzatok leírása analitikus görbék (kör, parabola,stb.) nem analitikus görbék => pontok sorozatával írjuk le

1. A megmunkálá- sok szerepe és helye a gépgyártásban 1.1.A gépipari termékek hierarchikus struktúrája 1.2.A gyártási folyamat hierarchikus struktúrája 1.3. A megmunká- lások helye a technológiai folyamatban 1.3.1. Munkatárgy 1.3.2. Gyártóeszkö-zök 1.3.3.Megmunkáló eljárások 1.3.4.Megmunkálá-sok felosztása 1.3.5.Forgácsoló megmunkálások 1.4. Gépalkatré- szek jellegzetes felületeinek megmunkálá- sa 1.4.1 Megmunkálások elemzése , csoportosítása 1.4.2.A felületek leírása 1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1.4.2.A felületek leírása felületek leírása analitikus felületek (gömb, kúp, henger stb. ) nem analitikus (bonyolult, szabadformájú ) felületek transzlációs felületek : nyitott vagy zárt (rendszerint síkbeli) D direktrix görbe mentén a G generátor görbe elmozdul => Öntési vagy kovácsolási szöggel, vagy kimunkálandó zsebbel rendelkező alkatrészek leírásához vonalfelületek: G egyenes mint generátor, két térgörbe (D1, D2) mint direktrix mentén mozog => áramlástani gépek (kompresszorok, turbófeltöltők, turbinák) aktív elemei szoborfelületek : a felület sem analitikusan, sem görbék egymáson mozgatásával nem írható le => gépkocsi karosszéria