3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása KHF: a mdb. - ot központosítani kell forgó mdb.: géporsójának tengelyvonalába álló mdb.: a szerszám forgástengelyének A mdb. felfogása előtt esetenként elkészítő műveletek szükségesek: a) oldalazás: központfúrás előtt, homlokélen vagy furaton való központosítás, sorozat és tömeggyártásban (amikor a mdb. hosszirányú helyzetét homloklap ütköztetéssel valósítják meg) (rendszerint csúcsesztergán végezzük) b) központkeresés és jelölés: homloklap középpontjának kijelölése, központfúrás előtt (ha nem tudjuk vagy nem akarjuk befogni) c) központfúrás: csapok és tengelyek csúcsok közötti központosításához, nyeregszeggel való megtámadáshoz d) bábhelyesztergálás: hosszú, nem merev (l/d8-12) tengelyek bábbal való központosítása előtt, támasztópofák részére hengeres csapot, bábhelyet kell esztergálni (v, s, a) Fs

3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása 3. Külső henge- res felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal 3.1.Megmunká- lási módok, moz- gásviszonyok , szerszámok 3.2. A munka- darabok felfogása és központosítása 3.3. Technológiai adatok meghatározása 3.4. A meg- munkálás pontossága 3.5. A meg- munkált felület minősége 3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása Központosítás csúcsok között központosítás esztergacsúccsal minden műveletnél a felfogási bázis ugyanaz marad sugárirányú helyzet-meghatározási hiba elvileg 0 központosítás menesztő-csúccsal (egy felfogásban végig munkálva, nyomaték kicsi) (piramis alakú menesztő-csúcs) központosítás kitérőcsúccsal: lépcsős hengeres felületek (csapok, tengelyek) sorozat és tömeggyártásban, ütközőre központosítás homorú kúppal: rövid, kis átmérőjű mdb.-ok (csapok, csapszegek) kúpfelület vagy homlokélek

3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása 3. Külső henge- res felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal 3.1.Megmunká- lási módok mozgás- viszonyok , szerszámok 3.2. A munka- darabok felfogása és központosítása 3.3. Technológiai adatok meghatározása 3.4. A meg- munkálás pontossága 3.5. A meg- munkált felület minősége 3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása Befogás egyetemes központosító tokmányba Hengeres mdb.- ok gyors és központos befogására alkalmasak A rövidebb mdb.- ok lebegve (l/d3-4) az ettől hosszabbakat csúccsal kitámasztva fogjuk be Felfogás síktárcsára Egymástól függetlenül állítható pofák Hátrány: központosítás hosszadalmas Nagy átmérőjű, nem szabályos, durva felületű rövid l/d 3-4 darabokkal lebegő, hosszabbakat csúccsal, illetve bábbal kitámasztva fogjuk fel Összefoglalás: felfogási illetve központosítási módok külső hengeres felületek megmunkálásához.

3.3.Technológiai adatok meghatározása A technológiai adatok meghatározása egy rész az alkatrészgyártás technológiai folyamat tervezésén belül. Az adat-meghatározás előtti tevékenységek sorrendje a következő: 1. Az alkatrészgyártáshoz szükséges műveletek és azok sorrendjének meghatározása (műveleti sorrendtervezés) az alkatrész műhelyrajza alapján. A műveletek meghatározásához figyelembe kell venni többek között a következőket: a) az alkatrész anyaga; b) az alkatrész gyártandó darabszáma (tömegszerűsége); c) alkatrészjellemzők (alak, tömeg, méretek, pontosság, érdesség). 2. Szerszámgép kiválasztása az adott művelethez. 3. A szerszámok alakjának, élgeometriájának és anyagának megválasztása.

3.3.Technológiai adatok meghatározása 4. Fogásmélység (forgácsszélesség) meghatározása a ráhagyás és a művelet jellege alapján. 5. Előtolás (fogankénti előtolás, előtoló sebesség) meghatározása. 6. A gazdaságos forgácsoló sebesség számítása. 7. Forgácsoló erő (forgácsoló nyomaték) számítása. 8. Forgácsoló teljesítmény ill. szükséges motorteljesítmény számítása. 9. Ellenőrzések végzése a motorteljesítmény ill. forgácsoló erő (forgácsoló nyomaték) alapján, szükség szerint módosítások végzése (visszatér 6. vagy 5. vagy a 4. ponthoz). 10. A végleges adatokkal gépi ~idő, anyagleválasztási teljesítmény számítása.

3.3.Technológiai adatok meghatározása A technológiai adatok meghatározását (5. ill. 6. pont) többféle módon végezhetjük el. A lehetséges módszerek a következők: a) Normatíva táblázatok alapján. b) Szerszámgyártó cégek katalógusaiban szereplő technológiai adatok táblázatos ajánlása alapján. c) Szakirodalomban található empírikus összefüggések és adatbázisok alkalmazásával. Bálint Lajos: A forgácsoló megmunkálás tervezése, Műszaki Könykiadó Bp. 1967. Angyal B.- Cverencz J. - Pópity S.: Forgácsolástechnológiai táblázatok, Műszaki Könyvkiadó Bp. 1971. Gépipari technológusok zsebkönyve, Műszaki Könyvkiadó Bp. 1984.) d) Szoftverek alkalmazásával (pl. TAUPROG, GTIPROG, stb.).