3.MEGMUNKÁLÁSOK A SZERELÉSBEN

3.1.Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás része célja: testek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása, kapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása /A munkatárgy elemeinek kapcsolata: (megm. eljárások rendszerezése szempontjából) mind az alaktalan anyag, vagy a geometriailag határozott szilárd részecskéinek kapcsolatát, mind az összetett testek alkotórészeinek kapcsolatát jelenti / Megmunkáló eljárás: valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki jellemzőkkel jól meghatározható módszer. Megmunkáló művelet: megmunkálást tartalmazó technológiai művelet Technológiai művelet: a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.

Megmunkáló eljárások felosztása A megmunkálás célja a munkatárgy elemei kapcsolatának változása kapcsolat létrehozása kapcsolat megtartása kapcsolat csökkentése kapcsolat növelése a munka-tárgy válto-zása alak változá- sa 1 főcsoport Alaklétre-hozás 2 Képlékeny alakítás 3 Szétvá- lasztás 4 Egyesítés 5 Bevonás anyag- tulajdon-ság változása 6 Anyagtulajdonság változtatás 6.1 csoport Anyagré- szecskék átrende- zésével 6.2 Szecskék különvá- lasztásával 6.3 Anyagré bevitelével

kapcsolat változtatása: csökkentése, növelése 3.2. A megmunkáló eljárások felosztása ELVE: (rendszerezési szempont) a megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás: kapcsolat létrehozása kapcsolat megtartása kapcsolat változtatása: csökkentése, növelése a megmunkálással a munkatárgyban létrehozott változás: alak változtatás anyagtulajdonság változtatás A megmunkálással a munkatárgy elemeinek kapcsolatában létrehozott változás alapján a megmunkáló eljárások fő csoportjai Létrehozás Megtartás Csökkentés Növelés Alaklétrehozás  Képlékenyalakítás Szétválasztás Egyesítés Bevonás Anyagtulajdonság változtatás

Megmunkáló eljárások osztályozása FŐCSOPORTOK 1 Alaklétre-hozás 2 Képlékeny alakítás 3 Szét-választás 4 Egyesítés 5 Bevonás 6 Anyagtulajdon-ságváltoztatás 1 Alaklétrehozás CSOPORTOK Alaklétrehozás folyékony állapotból 1.1 Alaklétrehozás képlékeny állapotból 1.2 Alaklétrehozás kásás vagy pépes állapotból 1.3 Alaklétrehozás szemcsés vagy porszerű állapotból 1.4 Alaklétrehozás forgácsszerű állapotból 1.5 Alaklétrehozás szálas állapotból 1.6 Alaklétrehozás gáz vagy gőz állapotból 1.7 Alaklétrehozás ionizált állapotból elektrolitikus leválasztással 1.8

CSOPORTOK CSOPORTOK 2.1 Nyomó alakítás 2.2 Húzó-nyomó alakítás 2.3 2 Képlékeny alakítás CSOPORTOK 2.1 Nyomó alakítás 2.2 Húzó-nyomó alakítás 2.3 Húzó alakítás 2.4 Hajlító alakítás 2.5 Csúsztató alakítás 3 Szétválasztás CSOPORTOK Forgács nélküli mechanikus szétválasztás 3.1 határozott élű Forgácsolás szerszámmal 3.2 Forgácsolás határozatlan élű szerszámmal 3.3 Leválasztás 3.4 Bontás 3.5 Felület-tisztítás 3.6

CSOPORTOK CSOPORTOK 4 Egyesítés Összerakás 4.1 Töltés 4.2 Egyesítés szorítással 4.3 Egyesítés alaklétrehozással 4.4 Egyesítés képlékeny alakítással 4.5 Egyesítés hegesztéssel 4.6 Egyesítés forrasztással 4.7 Egyesítés tapadó anyaggal 4.8 Textilanyagok egyesítése 4.9 CSOPORTOK 5 Bevonás Bevonás gáz vagy gőz állapotból 5.1 Bevonás folyékony, kásás vagy pépes állapotból 5.2 Bevonás ionizált álla-potból elektrolitikus vagy kémiai leválasztással 5.3 Bevonás szilárd (szemcsés vagy porszerű) állapotból 5.4 Bevonás rányomtatással és írással 5.5 Bevonás hegesztéssel 5.6 Bevonás forrasztással 5.7

CSOPORTOK 6 Anyagtulajdonság változtatás 6.1 Anyagtulajdonság változ-tatás anyagrészecskék átrendezésével 6.2 Anyagtulajdonság változ- tatás anyagrészecskék különválasztásával 6.3 Anyagtulajdonság változ-tatás anyagrészecskék bevitelével 4.1. Összerakás Ráhelyezés 4.1.1 Behelyezés 4.1.2 Össze-csúsztatás 4.1.3 Beakasztás 4.1.4 Befordítás 4.1.5 Bepattintás 4.1.6

4.5. Egyesítés képlékenyalakítással 4.5.1 Egyesítés huzalszerű testek képlékeny alakításával 4.5.2 Egyesítés lemez, cső és pro- filos elemek képl.alakításával 4.5.3 Egyesítés szegecselő eljárásokkal 4.5.1.1 Huzal fonatolás 4.5.2.1 Egyesítés pontozással vagy bemetszéssel 4.5.3.1 Szegecselés tömör szegeccsel 4.5.1.2 Egymásra sodrás 4.5.2.2 Együttes folyatás 4.5.3.2 Szegecselés csőszegeccsel 4.5.2.3 Együttes húzás 4.5.1.3 Kötélsodrás 4.5.3.3 Egyesítés csapvég elszegecseléssel 4.5.2.4 Egyesít bővítéssel 4.5.1.4 Kötélvégek összefonása 4.5.2.5Egyesítés szűkítéssel 4.5.3.4 Egyesítés üreges csapvég elszegecselésével 4.5.2.6Egy. peremezéssel 4.5.1.5 Csomózás 4.5.3.5 Egyesítés közbenső vállas csap elszegecselésével 4.5.2.7 Korcolás 4.5.1.6 Tekercselés 4.5.2.8 Szalagrátekerés 4.5.1.7 Huzalszövés 4.5.2.9 Egyesítés lemezfüllel 4.5.1.8 Összefűzés 4.5.2.10 Képlékeny befeszítés 4.5.2.11 Egyesítés bevágással-zömítéssel 4.5.2.12 Egyesítés hüvely-rásajtolással 4.5.2.13 Végdarab rásajtolás

Példák Egyesítés alak- létrehozással Egyesítés szorítással Csavarbiztosítás

Forgácsoló megmunkálások a szerelésben A szerelés közbeni megmunkálásnál szinte minden megmunkáló művelet megtalálható ezért az itt előforduló megmunkálásoknak módja és fajtája nagyon széles. (lásd előbb !) Az itt alkalmazott technológiák, eljárások egy része ( marás, fúrás, hántolás, köszörülés stb. ) az alkatrészgyártásban is megtalálhatóak, azzal a különbséggel, hogy ezeket a műveleteket csak a szerelésnél lehet vagy kell elvégezni. A szerelés közbeni megmunkálásra azért van szükség mert az összeszerelendő részegységeket vagy csak így lehet megmunkálni ( Pl.: két egység, alkatrész valamely oldalának egy síkba alakításánál 1.ábra) vagy pedig az összeszerelést csak így lehet elvégezni ( Pl.: illesztő csapszegek elhelyezése, illesztő furatok elhelyezése 2.ábra, 3.ábra).

Példák Illesztő csapszegek Illesztő furatok elhelyezése elhelyezése Egy síkba munkálás

Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 1. Reszelés: A felületekről, hornyokról, kiálló részekről kismértékű és általában szabálytalan alakú anyagráhagyások, sorják eltávolítása. Szerszámai különféle alakú, nagyságú és élgeometriájú kézi reszelők. Durva reszelést 0,2 mm-nél nagyobb anyagréteg eltávolításánál alkalmazunk,simító reszeléskor a leválasztott anyagréteg 0,1-0,2 mm. A reszelést a szerelés helyétől elkülönítve kell végezni (a forgács veszélyes lehet a szerelt egységre). Az elérhető pontosság 0,1-0,02 mm, a felületminőség Ra=6,5-50 µm. 2. Simítás: A felületek egyenletessé tétele, simítása és helyi meghibásodások, egyenetlenségek, benyomódások, sorják, karcolások stb. megszünte-tésére alkalmazzák. A kézi simítás történhet simító reszelőkkel (esetleg krétával dörzsölve), abrazív szemcsés hasábokkal és fenőkövekkel. Gépi simítás sarokköszörűvel, flexibilis tengelyű köszörűgépekkel, kézi szalagcsiszológépekkel. A megmunkálás végezhető szárazon vagy nedvesítő szerek alkalmazásával. A megmunkálás a szerelés helyétől elkülönítve végzendő. Az elérhető pontosság 0,1-0,005 mm, a felületminőség Ra=1,6-6,3 µm.

Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 3. Csiszolás: A sík felületek, külső és belső forgásfelületek valamint egyéb térbeli felületek igen pontos illesztéséhez. Végezhetjük kézi vagy gépi csiszolószerszám segítségével, csiszoló paszta vagy emulzió alkalmazásával. Az együttműködő elempárokat együtt is becsiszolhatjuk (szerszám nélkül).Vigyázni kell, hogy a csiszoló szerszámok (vagy alkatrészek) munkamozgásai megfelelőek legyenek, nehogy alaktorzulás lépjen fel. Az elérhető méretpontosság 0,1 µm, a felületminőség Ra=0,2-0,8 µm. 4. Tükrösítés: Kis érdességű (fényes felület) elérésére, általában a felület teherbíróképességének és élettartamának növelése céljából. Tükrösíthetünk sík- és forgásfelületeket, gömbfelületeket ill. egyéb bonyolult felületeket. Végezhetjük kézzel ill. kisgépek alkalmazásával (köszörűgépek, tükrösítőgépek, nagyfordulatszámú fúrógépek). Szerszámai filctárcsák, műanyagok, irha és más rugalmas anyagok finomszemcséjű csiszolóporok alkalmazásával. A tükrösítési művelet a szerelés helyétől elkülönítve végzendő. A ráhagyás igen kicsi (0,005-0,007 mm), a tükrösítés a méretpontosságot egy fokozattal javítja, az elérhető felületminőség Ra=0,2-0,025 µm

Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 5. Hántolás: A felületek igen pontos illesztése a hántolófestéknyomokkal jelzett domborúságok eltávolításával. Hántolhatunk sík felületeket (pl síkvezetékek) és hengeres felületeket (pl. csapágypersely) is, egyes estekben más alakú felületeket is hántolhatunk (pl. fogazat). A hántolás történhet kézzel (különféle hántolókésekkel) és gépi hántoló kisgépekkel. Az öntöttvasat szárazon hántoljuk, a többi anyagnál szappan emulziót vagy petróleumot használunk. Hántolási ráhagyás sík felület esetén 0,1-0,5 mm, alakos felületek esetén 0,02-0,03 mm. Az egyszerre leválasztott anyag vastagsága kb. 0,005 mm. A hántolás pontosságát "festékfolt" vagy "csillogás" alapján állapíthatjuk meg. Az elérhető pontosság 0,002 mm 1000 mm hosszúságon és 30 festékfolt 25x25 mm-es felületen. 6. Fúrás, menetfúrás: A szerelés közbeni fúrás célja álatalában az egytengelyűség biztosítása az együttműködő elemek egyszerre történő fúrásával. A fúrás mellett általában menetfúrásra is szükség van. A furatok helyének meghatározása történhet előrajzolással, fúrósablonok vagy fúrókészülékek segítségével. Végrehajtásához hordozható villamos vagy pneumatikus fúrógépeket alkalmazunk, nehezen hozzáférhető helyeknél speciális főorsókkal (pl. sarokfúrógéppel). A fúráshoz célszerű hűtő-kenő folyadékot használni. A furatokat elkészítésük után gondosan meg kell tisztítani. A fúrás pontossága az MKGS rendszerpontosságától függ, az elérhető méretpontosság IT9-IT10, a felületminőség Ra=25-50 µm.

Szerelés közbeni forgácsoló megmunkálások 7. Dörzsárazás: A szerelési furatok pontos egytengelyűségét biztosító művelet. A ráhagyás nagyságától függően egy vagy több fokozatban dörzsárazhatunk (állandó méretű vagy állítható dörzsárak segítségével). Hűtő-kenő folyadékot minden esetben alkalmazni kell. A ráhagyás 0,05-0,3 mm a furatátmérőtől függően. A dörzsölés javítja a méretpontosságot, alakhűséget és a felületi minőséget, de általában nem javítja a helyzethibát. Az elérhető méretpontosság IT6-IT7, felületminőség Ra=0,4-3,2 µm. 8. Süllyesztés: A megmunkálás célja az érintkező felületek tisztítása és a szükséges pozícióba hozása (pl. merőlegesség). Általában a megmunkált felületre a furat tengelyének merőlegességét kell biztosítani. Szerszámai a csapos süllyesztők, homloksüllyesztők (felületezők) és kúpos süllyesztők. A műveletet villamos vagy pneumatikus kézi fúrógépekkel végezzük.