VÍZÜGYI STRATÉGIÁJÁNAK HANGSÚLYOS ELEMEI A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Kóthay László vízügyi szakállamtitkár KvVM Debrecen, március 31.

A stratégia Definíció szerint: nagyarányú szervezett akció során alkalmazott eljárások összessége, vagy: a legjobb megfelelés művészete a legjobb megfelelés művészete

Minek is kell megfelelnünk? A társadalom vízállapotokkal kapcsolatos ésszerű igényeinek. A társadalom vízállapotokkal kapcsolatos ésszerű igényeinek. Ugyanakkor meg kell teremteni a víz természeti megjelenése és a társadalom igényei közötti összhangot a mindenkori tudományos ismeretek alkalmazásával. Ugyanakkor meg kell teremteni a víz természeti megjelenése és a társadalom igényei közötti összhangot a mindenkori tudományos ismeretek alkalmazásával.

„Vízbajok” – Az öt „JOG” Optimális esetben:

„Vízbajok” A víz elérhetősége 2000-ben (1000 m 3 /fő évi szinten) A víz elérhetősége 2000-ben (1000 m 3 /fő évi szinten) Forrás: “Water and Wastewater Reuse; An Environmentally Sound Approach for Sustainable Urban Water Management”, UNEP, 2002

A „vízbajok” okozói 2. Üzleti tevékenység 3. Klímaváltozás 4. Technológai váltások 5. Szociális változások jelenlegi előírások szokások Bizonytalanságok Komplexitás Számos beavatkozás Multi-függő rendszer 1. Demográfiai változások

Vízhasználatok – Megoszlás a fő használók között Éves mennyiség (km3) Forrás: Shiklomanov,

Vízhasználatok – Földrészek közötti megoszlás Forrás: Kopytowski from FAO (World Research Institute, 2006)

A „vízbajok” okozói 2. When the well’s dry, we know the worth of water. Benjamin FRANKLIN

Működésünk alap pillérei A jogszabályi háttér A jogszabályi háttér A humánerő forrás, oktatás A humánerő forrás, oktatás A jövőbe látás, azaz a vízgazdálkodás tudományos alapjai A jövőbe látás, azaz a vízgazdálkodás tudományos alapjai A közösségformálás – identitásunk A közösségformálás – identitásunk

A szakmapolitikai céljainkat determináló tényezők EU csatlakozásunk, Víz Keretirányelv, EU csatlakozásunk, Víz Keretirányelv, Új finanszírozási struktúrák Új finanszírozási struktúrák Természeti jelenségek, amelyek megválaszolásra váró vízgazdálkodási kérdéseket vetnek fel (klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásai, növekvő szélsőségek: árvizek és aszály) Természeti jelenségek, amelyek megválaszolásra váró vízgazdálkodási kérdéseket vetnek fel (klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásai, növekvő szélsőségek: árvizek és aszály) Fontos új állami politikák megjelenése: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció stb. Fontos új állami politikák megjelenése: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció stb.

Éghajlatváltozás és nemzetközi biztonság: új globális kihívás 1.Erőforrásokkal való konfliktusok (különösen azokon a területeken, ahol az ezekhez való hozzáférés politikai kérdés) Művelhető területek csökkenése Művelhető területek csökkenése Élelmiszer, halállományok csökkenése Élelmiszer, halállományok csökkenése Jelentős áradások, hosszan tartó aszályok, nagy területeket érintő vízhiány Jelentős áradások, hosszan tartó aszályok, nagy területeket érintő vízhiány Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpoltikájának főképviselője

2.Növekszik a migráció ENSZ előrejelzés: az elvándorlás milliókat fog érinteni ENSZ előrejelzés: az elvándorlás milliókat fog érinteni Konfliktusok növekedése tranzit- és célterületeken Konfliktusok növekedése tranzit- és célterületeken Etnikai és vallási csoportok közötti feszültség, politikai radikalizálódás Etnikai és vallási csoportok közötti feszültség, politikai radikalizálódás Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpoltikájának főképviselője

3.Az éghajlatváltozás által érintettek nem azonosak azokkal, akik az éghajlatváltozás kialakulásáért felelősek É-D, D-D konfliktusok É-D, D-D konfliktusok Az éghajlatváltozás geopolitikája túlmutat a környezetvédelmen Az éghajlatváltozás geopolitikája túlmutat a környezetvédelmen

Melyek az előttünk álló, nagy szakmai feladatok?

A vízkárelhárítás területén Az árvízi biztonság garantálása, az árvízszintek emelkedése és az árvizek természetbarát, kockázat-arányos kezelése mellett Az árvízi biztonság garantálása, az árvízszintek emelkedése és az árvizek természetbarát, kockázat-arányos kezelése mellett A síkvidéki vízelvezetés – belvízreform A síkvidéki vízelvezetés – belvízreform Vízelvezetés a hegy- és dombvidéken, a területi és települési vízkárok megelőzése, illetve csökkentése Vízelvezetés a hegy- és dombvidéken, a területi és települési vízkárok megelőzése, illetve csökkentése

A szennyvizek összegyűjtése és ártalom-mentes elhelyezése A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint 2015-re a lakosság 85%-a számára kell biztosítani a csatornába bekötés lehetőségét, valamint a korszerű szennyvíztisztítást. Az egészséges ivóvíz az ivóvízminőség-javító programban érintett települések száma 873; ami több, mint 2,5 millió lakos jobb vízzel történő ellátását jelenti; A program költségigénye 246 milliárd Ft. A települési vízgazdálkodás területén 1.

A települési vízgazdálkodás területén 2. Vízbázisvédelem 580 db sérülékeny működő, 75 db távlati vízbázis. 580 db sérülékeny működő, 75 db távlati vízbázis. Az 580-ból eddig mindössze 268 db biztonságba helyezése történt meg, 50 db-é most zajlik, 262 vízbázis biztonságba helyezése még hátra van. Az 580-ból eddig mindössze 268 db biztonságba helyezése történt meg, 50 db-é most zajlik, 262 vízbázis biztonságba helyezése még hátra van.

Nem szerkezeti tennivalók, szemléleti követelmények Érdekérvényesítő képesség Érdekérvényesítő képesség A vízügyi szolgálat társadalmi szintű érdekérvényesítő képességét vissza kell állítani, hiszen a Kárpát- medencében nem létezhet nemzetpolitika vízgazdálkodás-politika nélkül! Folyamatos és hatékony területi jelenlét nélkül nincs vízgazdálkodás! Folyamatos és hatékony területi jelenlét nélkül nincs vízgazdálkodás!

Kormányzati szinten Több minisztérium lát el vízgazdálkodással kapcsolatos állami feladatokat. Az együttműködés szükséges eszköz a célok eléréséhez! Világtendencia a környezet és a víz összefonódása A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban jó helyen vagyunk, csak ne veszítsük el az identitásunkat.

Néhány szakmai sarokpont ● Kezdeményező pozícióba kell kerülni a nemzeti éghajlat stratégia ügyeiben. ● Értékorientált vízvagyon-gazdálkodást kell folytatni. ● Ennek érdekében a mennyiséggel és a minőséggel való foglalkozás újra-egyesítése minden szinten szükséges. ● Határvízi együttműködés „kényszere” kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzetünk miatt.

A stratégiában vázolt célok fejlesztési programok keretében valósíthatók meg Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tartalmazza a időszakra vonatkozó, a stratégiai célok megvalósítására kialakított operatív programokat.

A Környezet és Energetika Operatív Program prioritási tengelyének intézkedései

Priorit á s T á mogat á si ö sszeg, euro 1. Eg é szs é ges tiszta telep ü l é sek 1.1 Hullad é kgazd á lkod á s 1.2 Szennyv í zkezel é s 1.3 Iv ó v í zminős é g-jav í t á s Vizeink j ó kezel é se 2.1 J ó á rv í zv é delmi gyakorlat kialak í t á sa 2.2 Komplex v í zgyűjtő-fejleszt é s 2.3 Telep ü l é si szil á rdhullad é k-lerak ó k rekultiv á ci ó ja 2.4 K ö rnyezeti k á rmentes í t é s 2.5 V í zgazd á lkod á si tervez é s

Az Egészséges, tiszta települések A Vizeink jó kezelése A Vizeink jó kezelése prioritásokhoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást, így támogatásra az ország egész területe jogosult.

Az ivóvízminőség-javító programon a 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében felsorolt 873 települést érinti A fejlesztés főbb területei: - térségi vezetéképítés, - hálózatrekonstrukció - külterületi lakott helyek vízellátásához szükséges vezetéképítés A program által nem érintett 440 településen szükséges vas és/vagy mangántalanítás alternatív megoldása térségi vezetéképítéssel, az elosztóhálózat rekonstrukciója, külterületi lakott helyek vízellátásához szükséges vezetéképítés.

KEOP 1.3 ivóvízminőség- javítás projekt, illetve régió Költségigény (Mrd Ft) Folyamatban lévő beruházások 12 Észak-Alföld II. ütem 58 Dél-Alföld106 Dél-Dunántúl30 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,7 12,7 Összes többi régió 27,3 Mindösszesen : 246

Előkészítés alatt álló nagyprojektek Észak-alföldi Régió II. ütem 187 település, 586 ezer fő 187 település, 586 ezer fő Becsült beruházási költség: 58 Mrd Ft Becsült beruházási költség: 58 Mrd Ft Tervezett benyújtása 2008 Tervezett benyújtása 2008 Megvalósítás: július – december Megvalósítás: július – december Dél-alföldi Régió Dél-alföldi Régió 224 település, ezer fő 224 település, ezer fő Becsült beruházási költség: 106 Mrd Ft Becsült beruházási költség: 106 Mrd Ft Tervezett benyújtása 2008 Tervezett benyújtása 2008 Megvalósítás: június – április Megvalósítás: június – április

További előkészítésre váró nagyprojektek Dél-dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Programja 200 település, 300 ezer fő, (Szekszárd is) Becsült beruházási költség: 30 Mrd Ft Tervezett benyújtása: Megvalósítás: (2013) BAZ megyei települések Ivóvízminőség-javító programja 61 település, 64 ezer fő Becsült beruházási költség: 12,7 Mrd Ft Kohéziós Alap támogatás iránti kérelem Tervezett benyújtása: Megvalósítás: (2013)

KEOP 2.1 Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása Megvalósí- tás kezdete Előkészí -tés költsége kivitel költsége Tározók Szamos-Kraszna közi árvizi tározó Hanyi-Tiszasülyi árvizi tározó Nagykunsági árvizi tározó Beregi árvizi tározó építése Hullámtér rehabilitáció Tisza hullámtér rehabilitáció I. (Kisköre - Szolnok) Tisza hullámtér rehabilitáció II. (Szolnok alatt) Duna project Dunaproject

VTT Árvízvédelmi művek fejlesztése A Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsű állékonyságának növelése árvízvédelmi szakasz védképességének komplex fejlesztése Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Beregi kisprojekt (Töltésépítés Vásáros- namény és Lónya között) Taktaköz-felső árvízvédelmi rendszer fejlesztése Körös-völgyi szükségtározók korszerűsítése Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése, Szolnok város térségi fejlesztése a Tisza jobb parti és bal parti árvízvédelmi szakaszokon Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése a Hármas-Körös jobb parti Körös-zugi térségben (10.08 árvízvédelmi szakasz)

Ronyvazug árvízvédelmi fejlesztése Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése, magasparti fővédvonal kiépítése a Tisza jobb parti es árvízvédelmi szakaszon Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése a Tisza folyó bal parti Körös-zugi térségben (10.05 árvízvédelmi szakasz) árvízvédelmi szakasz védképességének komplex fejlesztése Körtvélyesi szivattyútelep rekonstrukciója Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése a Zagyva jobb- és bal parti visszaduzzasztással érintett szakaszain, Szolnok és Zagyvarékas térségében árvízvédelmi szakasz (Kunszentmárton alatti rész) védképességének komplex fejlesztése

Egyéb árvízvédelmi művek fejlesztése Alsó-Dráva Projekt I Répce-árapasztó árvízvédelmi biztonságának javítása Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Murai árvízvédelmi szakasz fejlesztése

További árvízvédelmi művek fejlesztése: Tisza-völgy Ricsei főcsatorna szelvények közötti szakaszának rekonstrukciója Berettyó védtöltések fejlesztése a Kis-sárréti és a Berettyóújfalui ártéri öblözetekben Tiszai védvonal fejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred–Rakamaz között Állami védművek fejlesztése összesen Önkormányzatok Önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése

FORESIGHT A döntéshozás folyamata Új megközelítés

és végül valamit az oktatásról is… 60 középiskola, 6 felsőoktatási intézmény, 7 Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság KvVM, VKKI, VITUKI Kht., 12 vízügyi igazgatóság

AJÁNLÁS Ahhoz, hogy döntéseinket megváltoztassuk, előbb a gondolkodásunkat kell megváltoztatnunk!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!