Irány a külpiac! Befektetési lehetőségek a környező országokban 2009 június 17. Répásy Bálint Speciális Programok igazgató ITD Hungary Zrt. 1

Környező országokban rejlő lehetőségek Export Új irány: környező országok Összhangban áll az exportdiverzifikációs célokkal Magyar áruexport átrendeződik (az export növekedésének dinamikája az EU15-ben csökken, az EU-n kívül és főleg a balkáni régióban növekszik) Olyan területek ahol új és tartós pozíciókat lehet szerezni Kis és közepes vállalkozások egy részének a balkáni térség jelenti az elérhető külső piacot Tőkekivitel A kis- és középvállalkozások számára: a környező országok /500 km/ Hazai nagyvállalatok számára: elsődlegesen Közép és Kelet-Európa (hangsúlyosan Dél-kelet Európa) – felvásárlások, „regionális multivá” alakulás. Lehetséges egyéb befektetési terep: a földrajzilag távolabb eső országok:Oroszország és a volt szovjet tagállamok, illetve Délkelet-Ázsia (különösen Kína, India és az ún. kistigrisek). A balkáni régióba irányuló export aránya folyamatosan növekszik (2008-ban 10.2%), importunk folyamatosan csökken: ez azt jelenti, hogy a régióban megvalósuló külkereskedelmi aktívumunk tendenciózusan növekszik. Az EU 15 országokkal bonyolított kereskedelem forgalma nő a legkisebb ütemben. Ezzel az EU 15ök részeránya 59%, a 2004ben csatlakozott országoké 14.2%, az EU-n kívüli országoké 17.2%, a balkáni országoké 8.9% (ez csak az export-nem külkereskedelmi részarány!)

Magyarország délkelet-európai országokba irányuló exportjának alakulása 1998-2008 (millió Euró) A Dél-kelet európai országok részesedése a külkereskedelemben dinamikusan bővült az elmúlt években. Ez a növekedés az ebből a térségből érkező import csökkenésével párosul, mely tendencia a külkereskedelmi aktívum növekedéséhez vezet a térségben. Ennek eredményeképpen a részarányok a következőképpen alakulnak: EU 15 részarány:kivitel 57.2%, behozatal 53.3%, 2004/2007ben csatlakozott EU tagok részaránya: kivitel 20.9%, behozatal 14.7%;

A délkelet-európai országok részesedése a magyar az összes külkereskedelmen belül (Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Bulgária, Macedónia, Albánia) Külkereskedelmi aktívum keletkezése a dél-kelet európai régióban

Magyar Export részarányának megoszlása 2008-ban EU 15 részaránya: 57.2% mindössze 1%-al bővült, a részarány folyamatosan csökken 2004ben illetve 2007ben csatlakozott országok részaránya: 20.9%-ra nőtt (kivitel bővülése 14.4%) EU-n kívüli országok részaránya: 21.8% (kivitel bővülése: 10.4%) Balkáni országok részaránya: 10.2%, bővülés mértéke 21.7%!!!!

Magyar tőkekivitel alakulása 2009-ben várhatóan a Magyarországról induló működő tőkeexport nem éri el az elmúlt évek átlagát, középtávon évente 2-3 milliárd EUR körüli magyar tőkekivitelre számít a gazdasági tárca tavaly év végi adatok szerint megközelítette a 14 milliárd EUR, ennek 62 százaléka Közép-Kelet-Európába irányult

A válság hatása a működő tőke áramlásra Válság következtében a pénz és tőkepiacok visszaesnek Ennek oka: pánikszerű értékpapír eladások, és a kockázatos piacokról való kivonulás A világgazdaság ezen integrációs mechanizmusát vajon képes e a válság idején ellensúlyozni a külföldi működő tőke befektetések térnyerése? Ez a forma ugyanis kevésbé érintett a válságban, mert: Reálgazdasághoz kapcsolódik Hosszabb távú stratégia áll a hátterében A pénzpiacok spekulációs kilengései kevésbé érintik

A válság hatása a működő tőke áramlásra 2008-tól visszaesés a külföldi működő tőke befektetésekben világszinten - ennek okai: A működő tőke befektetések együtt mozognak a vállalatfelvásárlásokkal-fúziókkal, ezek tőkeigényesek, így bankkölcsönök és tőkepiaci műveletek nélkül visszaesnek Bruttó nemzeti termék visszaesése Bizonytalanság Finanszírozási lehetőségek beszűkölése Egyéb tényezők melyek tompíthatják a visszaesést Hosszú távú befektetési érdekek Transznacionális beruházók vállalaton belüli finanszírozási forrásokat is alkalmazhatnak Részvényárak zuhanása: cégvásárlás olcsóbb

Magyar befektetések évenkénti alakulása 1998 és 2008 között M EUR Mill. Euros A külföldön befektetett magyarországi tőke a hazai FDI 20 %-a. A kihelyezést EU szabályok szerint ma már az újra befektetett jövedelmekkel együtt számolja az MNB. Forrás:: MNB

Magyar cégek kumulált külföldi befektetései M EUR Mill. Euro A külföldön befektetett magyarországi tőke a hazai FDI 20 %-a. A kihelyezést EU szabályok szerint ma már az újra befektetett jövedelmekkel együtt számolja az MNB. Összes befektetés értéke 2008-ig: 13,8 mrd EUR Magyarországra beáramlott összes tőke: 68,1 mrd EUR Forrás:MNB

Szomszédos országokban rejlő lehetőségek Piac ismerete Szomszédos országokba illeszkedő infrastruktúra Szomszédos országokban rejlő privatizációs lehetőségek (ennek ismerete) Különös figyelem Délkelet Európának Magyarország a régió egyik legjelentősebb tőkekihelyezője A magyar tőkekivitel egy jelentős része itt összpontosul CEFTA tagság Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi megállapodás (út az orosz piacra) Törökország-Szerbia szabadkereskedelmi egyezmény CEFTA tagság: vámmentes kereskedelem   -Közép Európai Szabad Kereskedelmi Megállapodás, jelenleg 8 tagja van: Horvátország, Macedónia, és 2007 óta Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldávia, Montenegró, Szerbia -összes mennyiségi korlátozás eltörlése az exportra / importra a tagállamok között -nem hozható új mennyiségi korlátozás vagy annak hatásával egyenértékű intézkedés -vámok és azzal egyenértékű rendelkezések eltörlése az exportra -importra nem lehet új vámot kivetni vagy a meglévőt növelni Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi egyezmény 2000-ben kötött a két ország szabadkereskedelmi megállapodást, mely szerint eltörlik a vámokat a megállapodásban meghatározott termékekre. Az eredeti szerződés az alábbi kivételeket tartalmazta: friss és feldolgozott termékek, baromfi termékek, cukor, csokoládé, szeszesital, szappan, pamut 2009 áprilisában írt alá a két ország egy jegyzőkönyvet, mely kiterjeszti a szabadkereskedelmi egyezményt az alábbi termékekre: gyógyszerek, hústermék, bor, cukrásztermékek, illetve meghatározza a vámtételeket egy sor további termékre Szerbia-Törökország szabadkereskedelmi egyezmény 2009 júniusában írta alá a két ország a szabadkereskedelmi megállapodást, mely 2010 január elsejével lép majd életbe, és a kereskedelmi korlátokat több lépcsőben 2015-re fogja teljesen megszűntetni

Balkáni régió által kínált lehetőségek I. Alacsony költségszint, munka bérszínvonal Magas munkanélküliség Relatíve képzett munkások Dinamikusan javuló gazdasági környezet Folyamatosan növekvő kereskedelem és tőkekivitel Piac (CEFTA, Orosz piac) Privatizációs lehetőségek Befektetés ösztönző intézkedések Nyitottság, egyenlő elbánás a külföldiekkel is Külföldi tulajdon védelme

Balkáni régió által kínált lehetőségek II. Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (Albánia, Bosznia Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Horvátország) reformok (kedvezményes adókulcsok: társasági adó alacsony szintje ,ÁFA, cégalapítás egyszerűsödése) privatizációs lehetőségek a térségben

Befektetés ösztönzők az egyes országokban Albánia Minden szektor nyitott a befektetők számára Külföldi részesedés aránya nem korlátozott Külföldi tulajdon védelme (kisajátítás, államosítás ellen) Egyenlő elbánás elve Magán- és szellemi tulajdon védelme (TRIPS) Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény Reformok az üzleti környezet javítása érdekében (cégbejegyzés, adóbevallás, 10 % társasági adó) Kétoldalú befektetés-védelmi megállapodás Kiemelt célterületek: turisztika, energetika

Befektetés ösztönzők az egyes országokban Bosznia Hercegovina Egyenlő elbánás elve Nyereség hazatelepítése Külföldi tulajdon védelme (kisajátítás, államosítás ellen) Külföldi munkavállalók alkalmazása lehetséges a helyi bevándorlási és munkajogi szabályozások szerint Kétoldalú befektetés-védelmi megállapodás Magyarországgal Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény Társasági adó: 10%, egykulcsos ÁFA: 17% - a régióban a legalacsonyabb

Befektetés ösztönzők az egyes országokban Szerbia a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény Minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, a privatizációs kiírástól függően a befektető akár 100%-os részesedést is szerezhet az értékesítési eljárás során. ÁFA: 18 % (a termékek és szolgáltatások többsége), 8 % (napilapok, alapvető élelmiszeripari cikkek),forrásadó: 20 %, személyi jövedelemadó: 12 % (jövedelem), 20 % (egyéb bevételek), vállalati nyereségadó: 10 % Egyéb kedvezmények új munkahely teremtése esetén, más támogatási formákban (vámmentesség), illetve lehetőség adókedvezményekre

Befektetés ösztönzők az egyes országokban Montenegró kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény Minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, a privatizációs kiírástól függően a befektető akár 100%-os részesedést is szerezhet az értékesítési eljárás során. A cégalapítási folyamat átlagban 4 napig tart. ÁFA: 17 %, illetve egyes fogyasztási cikkekre 0%, személyi jövedelemadó: 15 %,vállalati nyereségadó: 9 % (a legalacsonyabb a régióban) Kedvezmények: adókedvezmények lehetségesek fejletlen régiókban, új munkahely teremtése, illetve értékpapírba történő befektetés esetén, vámtételekre is adható

Befektetés ösztönzők az egyes országokban Macedónia Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény Magyarországgal 10%-os társasági és személyi jövedelemadó, 18%-os általános, 5%-os kedvezményes ÁFA-kulcs, Ingatlanadó 2-5%,újra befektetett nyereség adómentes! Cégbejegyzés akár 4 óra alatt Szellemi tulajdon védelme Technológiai Ipari Fejlesztési Övezetek (TIDZ) a technológiai gyártó tevékenységet végző vállalatok számára 4 helyszínen (Skopje-2, Tetovo, Stip) : kiemelt kedvezmények

Befektetés ösztönzők az egyes országokban Horvátország Beruházás védelmi megállapodás Kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás Nyereség hazatelepítése Társaság, illetve egyéni vállalkozás Horvátországban 2005-től a nagyvárosokban (Zágráb, Split, Rijeka, Eszék stb.) egyablakos rendszerben is bejegyeztethető Egyenlő elbánás elve Egyéb kedvezmények: elmaradott és háború sújtotta területek, termelő beruházás, műszaki fejlesztés, új munkahelyek létesítése, stb esetén

Befektetés ösztönzők az egyes országokban Koszovó Hivatalos fizetőeszköz az Euro 99 évre szóló földbérlés (ENSZ garancia) Egyszerű és gyors cégalapítás Társasági adó: 20% Áfa: 15% Személyi jövedelemadó: 0-20%

Kedvezményes adók a régióban Ország SZJA Társasági Adó ÁFA Albánia 10% 20% Bosznia Hercegovina 10/8/10% 17% Szerbia 12% 18% Montenegró 15% 9% Macedónia Horvátország 15,25,35% 22% Koszovó 0-20% Magyarország 18,36% 16%

Fő irányok összegzése a régióban Gazdasági Politikai Magyar export dinamizálása Tőkekihelyezés Kötött segélyhitel Privatizáció Infrastrukturális fejlesztésekbe való bekapcsolódás: Magyarország a nemzetközi útvonalak metszéspontjában Uniós források bevonása közös projektekhez (pl. IPA) a régióhoz kapcsolódó politikai és gazdasági kockázat csökkent az elmúlt időben Nyugat Európa a balkán felé fordult (SAP, CARDS) A balkáni országok euro atlanti integrációjának előmozdítása: Magyarország közvetítő lehet ebben Magyar részvétellel működő integrációs együttműködések

Az ITD Hungary szerepe a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek és a magyar vállalkozások között. 1994-ben alakult nonprofit tanácsadó és szolgáltató szervezet Kulcsfeladatai: Befektetés-ösztönzés Kereskedelemfejlesztés A magyar kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése az Európai Unióban A magyar tőkekivitel segítése

Külpiaci hálózat: 56 iroda

ITDH irodák a szomszédos országokban Újvidék Csáki Mihály Kolozsvár Szepessy Szabolcs Marosvásárhely Lázár Balázs Szabadka Farkas Imre Nagyvárad Szabó Ödön Temesvár Kása Zsolt Belgrád Pozsony Bukarest Zágráb Bécs Csíkszereda Szász Lóránd Sepsiszentgyörgy Deák Gyöngyvér

Az ITDH tőkekivitelt segítő tevékenysége Általános tájékoztatás, figyelemfelkeltés rendezvények, sajtó, honlap, hírlevelek útján Részletes tanácsadás a fogadó ország gazdaságáról, piacáról, befektetési lehetőségekről, cégalapításról Helyszíni segítség a vállalat-alapítási ügymenetben Felvilágosítás a magyarországi és a helyi támogatási, forrás-szerzési lehetőségekről Szoros együttműködés az MFB-vel, EXIMBANK-kal, MEHIB-bel Az induló vállalkozás segítése partner-közvetítéssel, piaci információkkal „Információs Pontok” – környező országok Privatizáció: vissza nem térő alkalom a környező, főként balkáni államokban: Szerbia, Horvátország, Bosznia-hercegovina, Bulgária, egy-kér román lehetőség, fejletlenebb balkáni államok. INKUBÁTORHÁZ PROJEKT: GOP FORRÁSOK ESETÉN INDULNA – NEM ÚJ KELETŰ DOLOG: VARSÓ, SZÓFIA, KIJEV, LONDON, STB. ÁLLOMÁSHELYEKKEN RÉGEN VOLT ILYESMI

Köszönöm a figyelmet ! 27