Közgazdasági elméletek története

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tökéletes verseny Közgazdaságtan 10. hét.
Advertisements

Mikroökonómia szeminárium 4. Termelés elmélet
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Közgazdasági elméletek története
Közgazdaságtan 5. hét.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Vállalat kínálati magatartása
Versenyelemzés 8.fejezet.
Közgazdasági elméletek története 7. Előadás november 7. Neoklasszikus ortodoxia a két világháború között.
Fogalma, összefüggések
Piaci korlátok.
MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ
REP – 3. kurzus.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Makroökonómia 3.előadás.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 12. Ricardo.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA I.
A kurzus programja Dátum Témakör december Piaci elégtelenségek
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A ppt fájlokat a GTK honlapján…
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
A kurzus programja Dátum Témakör november 17.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 10. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A kurzus programja Dátum Témakör november 10.
Elmélettörténet Bevezetés.
Elmélettörténet Posztkeynesizmus. A kezdetek Elnevezés: Eichner és Kregel 1975 Cambridge Journal of Economics 1977 R. Goodwin, L. Pasinetti, J. Robinson.
Neoklasszikus szintézis
Új klasszikus makroökonómia
Gazdasági növekedés hosszú- és rövidtávon
Piaci kereslet és kínálat
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Mikroökonómia II. előadás. Szükséglet-termelés kapcsolata Szükséglet-termelés kapcsolata Szükségletek néhány osztályozása Szükségletek néhány osztályozása.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Pénzügytan II. – február 23. Dr. Farkas Szilveszter
Közgazdasági elméletek története 4. Előadás október 10. A marginalista forradalom.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás július 29. A modern növekedéselmélet eredete.
Közgazdasági elméletek története 3. Előadás október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei.
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
A vállalati döntések elmélete
Keynes Keynes előzményei és utóhatása
Elmélettörténet Az osztrák iskola.
Makroökonómia 1. ea..
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Kereslet-rugalmassági számítások
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MIKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Üzleti gazdaságtan Andor György.
A piac és a piacgazdaság
Közgazdasági elmélettörténet 2.
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
A munkaerő-kereslet.
A kereskedelem fogalma, szerepe a gazdaságban
A kereslet.
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-keresleti rugalmasságok
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Munkaerő-piaci ismeretek kurzus
A munkaerő-kereslet.
A munkaerő-kereslet.
Előadás másolata:

Közgazdasági elméletek története 5. Előadás 2017. április 4. A neoklasszikus értékelmélet

A ricardoi munkaérték-elmélet problémái Az érték időbeni változásának magyarázatára nem képes: w↑ → prelatíve munkaintenzív termékek ↑ Az abszolút érték problémája – mert nincs olyan áru, melynek értéke ne függene a termelési költségétől (embodied labour theory – zsákutca)

A munkaérték-elmélet mellőzése Nem képes magyarázni Az adott kínálatú javak árának alakulását (pl. művészeti alkotások) Feleslegben lévő javak árát A munkák különbözőségére visszavezethető árkülönbségeket (a különböző munkafajták bére csak termékük értékével magyarázható)

Az értékprobléma újraformulázása Abszolút belső érték nincs Jevons: érték = viszony; értékelmélet→csereelmélet „Az érték teljes mértékben a hasznosságtól függ” Termelési költség → kínálat → hasznosság végső foka → érték

Az értékprobléma újraformulázása Marshall a szintetizáló – ollóhasonlat Több annál: D & S teljes függősége – a használati és csereérték teljesen integrált rendszere Fogyasztói hasznosságmaximalizálás → a kereslet határhaszon elemzésen alapuló elmélete & termelői profitmaximalizálás → a termelés határtermelékenységen alapuló elmélete Árak kölcsönönös rendszerfüggősége (keresleti és kínálati görbe metszéspontja) (Walras)

Az értékprobléma újraformulázása Marshall parciális egyensúlyi statikus elemzése ↔ Walras általános modellje Az időtényező mint nóvum a 3-dikra koncentrált (Deane, 152. o. 243.) S.S. Az ár alapvetően mikroökonómiai elmélete határelemzéssel

Marshall elosztáselmélete a termelési tényezők normál hozamát a hosszú távú egyensúlyi feltételek melletti marginális költség- és eredményviszonyoktól tette függővé munkabér = határtermelékenység föld – sajátos termelési tényező tőke – az elmélet gyenge pontja

Marshall elosztáselmélete Kamat = az önmegtartóztatás jutalma Múltbeli generációk általi és jelenlegi megtakarításokból felhalmozott tőke → „kvázijáradék” A tőke nettó hozamát a megtakarítások függvényévé tette – ez hasznos az árelmélet de nem az elosztáselmélet szempontjából Profit mint ár a várakozás és kockázatvállalás díja

A neoklasszikus irányváltás előnyei Konzisztens, pontos, egyszerű elemzési technika → új eszközök: helyettesítési rugalmasság és határráta, közömbösségi görbe, termelési függvény A tőke mint a munkát kiegészítő input fogalmilag függetlenné vált a benne megtestesült munkától → a termelési és elosztási folyamatok magyarázata a határtermelékenység alapján

A neoklasszikus irányváltás hátrányai Szűkebbre szabta a közgazdaságtan tárgyát: kiszorul az elosztáselmélet és a várakozások szerepe az érték meghatározásában „Értékementesség” – fontos kivételek: Pigou, Robinson → közeledés a valósághoz – pozitív közgazdaságtan: Hicks & Allen; kinyilvánított preferencia

Az értékelmélet tárgyának eltolódása Ricardo: a profitnak (mint a kapitalista gazdaság hajtóerejének) a nemzeti termékből való részesedése Neoklasszikusok: mi határozza meg az egyes termelési tényezők jövedelmének megoszlását? A tőke határterméke és a megtakarítók marginális időpreferenciája

Kellemes hétvégét!