A HIPERTÓNIA KEZELÉSE VESEBETEGEKNÉL

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Krónikus veseelégtelenség
Advertisements

Predonáció előtti GFR jelentősége
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE ÁOK I. Belklinika.
Kardiovaszkuláris rizikófaktorok idült veseelégtelenségben
A rezisztens hypertonia okai, gyógyszeres kezelése
A terápia specialitása renális hypertoniában Prof. Dr. de Châtel Rudolf egyetemi tanár Semmelweis Egyetem ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest.
Idült vesebetegség felismerésének és beosztásának új hazai irányelve
A tételek eljuttatása az iskolákba
Diabeteses nephropathia
Hypertensio Ábrahám György Dr..
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Kardiovaszkuláris prevenció június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A hipertónis kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Hipertónia diabetesben június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
Fokozott kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelése június Dr. Andréka Péter Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika.
A 2-ES TÍPUSÚ DM: TERÁPIA ÉS GONDOZÁS
A veseelégtelenség és az össszmortalitás-,
Dr. Masszi Gabriella November 12. SOTE –NET Barna-terem
„GlaxoSimthKline délelőtt”
Krónikus veseelégtelenség és kardiovaszkuláris kockázat
Thrombosis profilaxis vesebetegekben
Időskor és a vesebeteg gondozás
A metabolikus szindróma nephrologiai vonatkozásai
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
Hypertensiv nephropathia talaján kialakult veseelégtelenség
Hypertonia korfüggő és stádiumfüggő epidemiológiája veseelégtelenségben Dr. Szegedi János B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ, Jósa András.
A szekunder hyperparathyreosis modern szemlélete
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
Sajátságos kardiovaszkuláris rizikó krónikus vesebetegségben
A kardiovaszkuláris kockázat értékelése legyen összhangban az
Kardiovaszkuláris rizikó becslése a laboratóriumi gyakorlatban
A sztatinok Janus-arca
Nephrológiai gondozásra nem szoruló vesebetegek ellátása
Cardiovascularis betegségek DEOEC Kardiológiai Klinika, Debrecen
egyetemi tanár, részlegvezető
Az idült vesebetegség progressziójának
Családorvosok legfontosabb feladatai
Hyperuricaemia és hypertonia Hypertonia Központ Óbuda, Budapest
A mikroalbuminuria jelentősége és befolyásolása hypertoniában és
Krónikus vesebetegséggel szövődött diabetes kezelése
Diabetes és proteinuria
Proteinuriák differenciál
Az anaemia szerepe és jelentősége a betegségek progressziójában
Tradicionális és nem-tradicionális
A nephrosis syndroma leggyakoribb okai ( )
Glomerulonephritisek kezelése, a KDIGO ajánlása
Méltó helyet a fittségnek a kardio-vaszkuláris- metabolikus rizikó megítélésében !
Stressz, szimpatikotónia és magas vérnyomás
A cukorbetegség: világszerte növekvő járvány
A renális anémia és kezelése dr
A diabéteszes nephropathia aktuális kérdései
Új távlatok a 2-es típusú diabetes terápiában a kardiológus szemével
A veseműködés, mint a terápiaválasztás egyik döntő tényezője
NSAID gastropathia: a megelőzés és kezelés újabb szempontjai
NEPHROLOGIAI KÉPZÉS – CSALÁDORVOS REZIDENSEK SZÁMÁRA
BELGYÓGYÁSZAT Dr. Jármay Katalin Főiskolai Tanár
Renalis osteodystrophia
ESETISMERTETÉS Semmelweis Egyetem ÁOK, I.sz. Belgyógyászati Klinika
Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest
A KDIGO új irányelveinek hatása a krónikus vesebetegek ellátására
A cukorbetegség, mint népbetegség Magyarországon
Stroke és krónikus veseelégtelenség
Progresszió-csökkentés, antihypertenzív kezelés
Nephroprotekció predialízis stádiumban és a reziduális veseműködés
A vesebetegség és a hypertonia epidemiológiája
IV/1. dia Rheumatoid arthritis. IV/2. dia Rheumatoid arthritis Az etoricoxib vizsgálatainak áttekintése Etoricoxib párhuzamos dózisösszehasonlító vizsgálat.
Cardiovascularis rizikócsökkentés renális hypertoniában
Hypertonia vesebetegségben: pathomechanizmus, diagnózis
Magyar Hypertonia Regiszter nephrologiai vonatkozások tanszéki csoportvezető egyetemi tanár, részlegvezető, orvos igazgató Prof. Dr. Kiss István.
Előadás másolata:

A HIPERTÓNIA KEZELÉSE VESEBETEGEKNÉL Tisztelt hallgatók, Előadásomban a k Deák György I.sz. Belgyógyászati Klinika Semmelweis Egyetem

A vese: vétkes és áldozat renoparenchymás hypertonia Parenchymás vesebetegség Hypertonia hypertoniás nephrosclerosis

Renoparenchymás hypertónia – főbb mechanizmusok Renális RAAS Szisztémás RAAS Renális endothelin Szisztémás endothelin NO PGE2 ACE2 Vese renaláz Szisztémás renaláz Nátrium retenció Perifériás rezisztencia Szimpatikus aktivitás Renális hypoxia Oxidatív stress

A végállapotú veseelégtelenség incidenciája / 100.000 személy év A hypertonia a végállapotú veseelégtelenség jelentős, független prediktora Multiple Risk Factor Intervention Trial: 332.544 ffi, követési idő: 16 év A végállapotú veseelégtelenség incidenciája / 100.000 személy év

Multiple Risk Factor Intervention Trial: A hypertonia a végállapotú veseelégtelenség jelentős, független prediktora Multiple Risk Factor Intervention Trial: 332.544 ffi, követési idõ: 16 év Hypertonia esetén a VVE incidenciája 7,6 / 100.000 Vérnyomástartomány (Hgmm) Syst 140-159 160-179 180-199 ³200 Diast 90-99 100-109 110-119 ³120 VVE relativ rizikó 2,8 5,0 8,4 12,4 Klag J. et al, N Engl J Med, 1996, 334:13

Krónikus vesebetegség okozta halálozás vagy végállapotú veseelégtelenség esélye a BMI és vérnyomás függvényében N = 75 000, 20 év követési idő (HUNT Study) BMI (kg/m2) 18.5-24.9 25.0-29.9 30.0-34.9 ≥35.0 RR (Hgmm) 120-139 / 80-89 HR 1.21 1.10 2.66 5.94 p:0.02 ≥ 140/90 HR 2.13 2.40 3.32 5.53 p:0.001 p:0.001 p:0.001 Munkhaugen J. Am J Kidney Dis 2009;54:638

Hypertoniás nephrosclerosis - klinikum Hypertonia Lassan progrediáló veseelégtelenség MAU, mérsékelt proteinuria ( < 1 g/nap) Vizeletüledék “inaktív” Csökkenő veseméret Hypertoniás retinopathia Balkamra hypertrophia Hyperuricemia

Hypertoniás nephrosclerosis - pathologia Vascularis elváltozások Intima megvastagodás Media hypertrophia Lumen szűkület Hyalin-szerű anyag depozició Glomeruláris elváltozások Fokális-szegmentális sclerosis - részleges hypertrophia Fokális globális sclerosis Glomerulusok felszívódása Interstitialis elváltozások Tubuláris atrophia és - tágulat Interstitialis nephritis -kereksejtes beszűrődés

Kezelés és progresszió Kezelés (ACEi, ARB, alacsony fehérjebevitel) 100 GFR ml/min 50 3 ml/min/év 1,5 ml/min/év 10 Végállapotú veseelégtelenség 25 35 45 55 65 75 életkor, év

Mortalitás az össznépességben, vesetranszplantáltakban és dializáltakban az életkor függvényében Éves mortalitás (%) össznépesség kor

A nephropathia progressziója és a vérnyomás Systolés vérnyomás (Hgmm) 130 134 138 142 146 150 154 170 180 -2 -4 -6 -8 -10 -12 -14 AASK r =0,69; p<0,05 GFR csökkenés (ml/min/év) Δ12 Hgmm kezeletlen HT 50é ffi, 70 kg, cr=180, GFR=43ml/min Dialysis kezdés (GFR<10ml/min) 13 év 5,5 év múlva

ACE gátló kezelés hatása a veseelégtelenség progressziójára: AIPRI Study 583 veseelégtelen hypertoniás beteg (creat: 133-354 mmol/l) Benazepril vs placebo Követési idő: 3 év Végpont: se creat megduplázódása, dialysis Rizikó csökkenés az ACE gátló csoportban C-creat > 45 ml/min 71 % ≤ 45 ml/min 46 % Férfiak 56 % Nők 40 % 24 h vizelet fehérje < 1g 31 % 1-3 g 53 % > 3g 66 % Placebo Se creat (mmol/l) ACE-i Hónapok

A RAS blokád renoprotektív szerepe Nem-diabéteszes vesebetegség, metaanalízis 2001;135:73

ACE gátlók/ARB-k vs egyéb vérnyomáscsökkentők hatása a vesebetegség progressziójára Végpont Relatív rizikó (95% CI) p Creatinin megduplázódása 0.71 (0.49-1.04) 0.07 Végállapotú vese-elégtelenség 0.87 (0.75-0.99) 0.04 11 vizsgálat N = 3376 13 vizsgálat N = 37089 Casas JP et al. Lancet 2005; 366: 2026-2033

AASK tanulmány: renális események és halálozás creat x 2, VVE, halál VVE, halál kumulatív incidencia, % p:0,005 p:0,007 hónap hónap AASK Study Group, JAMA 2001;285:2719

ARB vs standard antihipertenzív kezelés hatásai diabeteses nefropathiában Siebenhofer A. Diab Med 2004; 21:18

A veseelégtelenség progressziója a proteinuria és a vérnyomás függvényében GFR csökkenés (ml/min/év) ³ 3,0 1,0-3,0 Proteinuria (g/d) 0,25-1,0 86 92 98 107 MAP (Hgmm) Peterson JC et al. Ann Intern Med, 1995; 123:754

ACE gátló + ARB kombinációs kezelés hatása a proteinuriára Primer GN Proteinuria 1-8 g/nap vs ACE gátló monoterápia vs ARB monoterápia a kombináció hatékonyabb Catapano F, Am J Kidney Dis 2008;52:475.

Az antihypertensiv kezelés elvei veseelégtelenségben Célvérnyomás: < 130/80 Hgmm > 1g/d proteinuria: < 125/75 Hgmm ACE gátló / ARB kezelés az első választandó ACE gátló / ARB 20 ml/min GFR felett biztonságos A kezelés elkezdése után egy héttel a se creat és K ellenőrzendő A célvérnyomás a betegek 75%-ában kombinációval érhető el: Thiazid – 30 ml/min feletti GFR esetén 30 ml/min alatti GFR esetén furosemid +/- thiazid 30 ml/min alatti GFR esetén NE : verospiron, amilorid Ca antagonista - hosszú hatású készítmények β-blokkoló, α / β -blokkoló - ISZB, szívelégtelenség α -blokkoló: diabetes Centrálisan ható szerek