Felsőoktatási portálok lehetőségei a hatékony tudásépítésben Béres Ilona iberes@bkf.hu Licskó Ildikó ilicsko@bkf.hu Magyar Tímea tmagyar@bkf.hu Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

Tartalom TSKT pedagógiai megközelítése Webes technológiák és tanulási preferenciák LMS-be integrálható aktív tanulási modell Eredmények TSKT: Technológiával Segített Kollaboratív Tanulás 

A virtuális tanulási környezetben a tanuló áll a középpontban, ezért az oktatási portál, az oktatási tartalom és az oktatók feladata az ő egyéni tanulási tevékenységének, a tanulás eredményességének támogatása. A technológiával segített tanulási környezetek nagyon sok esetben technológia és nem pedagógia központúak, melyek csökkentik a tanulás hatékonyságát. A megfelelő oktatási/tanulási módszerek használatával kiküszöbölhetőek az e-tanulás és a vegyes tanulás területén jelentkező problémák. Kis tanulói létszám esetén a tanár képes követni a diákok projekt-tevékenységeit, de nagy létszám esetén automatizálni kell a diákok aktivitásának nyomon-követését a tanulási környezetben. 3

Technológiával Támogatott Kollaboratív Tanulás Tanulás fogalmának új szemléletű megközelítése (Computer Supported Collaborative Learning) Szociális folyamat Minden résztvevő felelős a saját tudásának létrehozásában Alkotó, adaptálható tudás szerzés Technológiai támogatás Ma a tanulás célja nem a tények megtanulása, hanem egy rugalmas, alkotó tudás létrehozása, mely különböző gyakorlati szituációkban alkalmazható. A legújabb tanulási kutatások alapján a tanulást egy szociális folyamatként kell értelmezzük, ahol minden egyéni résztvevő, tanuló, hallgató felelős a saját tudásának generálásért. Ezen célok megvalósításához komolyan kell venni a kollaborációt és integrálni azokat a technológiai eszközöket és oktatási/tanulási módszereket, amelyek támogatják a hatékony tanulást.

Aktív tanulási módszerek visszacsatolás gyakorlás projekt-alapú kérdés-alapú szemléltetés kollaboráció tapasztalat esettanulmányok szimuláció szerepjáték feladat-alapú vita játékok Modellünk kifejlesztése előtt felmértük, hogy mely módszerek rugalmasak, adaptálhatóak, megfelelőek a folyamatosan változó környezethez, és hatékonyan integrálhatóak az online tanulási környezetekbe. A bemutatott hatékony és minőségi online tanulási módszereket integráltuk modellünkbe. gondolattérkép útmutatás értékelés kiértékelési stratégia szekvenciális, globális megközelítés 5

Tanulási stílus szerepe Kognitív tényezők Tanulási stratégiák Módszerek és folyamatok Cél: tanulás stratégiáknak az azonosítása, amelyek Erősségek kihasználása Gyengeségek csökkentése Különböző készségű csapatok Vannak, akik a csoportmunkát kedvelik, mások önállóan tanulnak hatékonyabban. Vannak, akik a konkrét, megfogható dolgokat látják át jobban, mások az elvont elméleteken keresztül tudják jobban elmélyíteni a tudást. A TS azon kognitív jellemzők összessége, melyeknek fontos szerepe van a tanulási folyamatban. Mely stratégiákkal ellensúlyozhatók az egyes tanulási stílusjegyek gyengeségei? A TS beazonosításával azért foglalkozunk, mert a hallgatók számára hasznos a saját erősségeik, gyengeségeik megismerése, valamint segítséget nyújthat a hatékony projektcsapatok kialakításában. 6

Technológiai háttér Tanulás menedzselő rendszerek: CooSpace ETR-hez kapcsolódó sok lehetőség, beépített modulok, eszközök Moodle 1.9 verzió nyílt forráskódú rendszer az oktató saját, illetve a hallgatók igényének megfelelően tudja alakítani Kutatás során használt keretrendszerek: CooSpace Moodle Az oktatási keretrendszerek rendszerint az oktatókat és az adminisztrációt segítik az oktatás szervezésében. Alkalmasak tananyagok, kérdőívek, tesztek integrálására, fórum, chat, wiki integrálására, de nagyon kevés lehetőséget biztosítanak (sőt hiányzik) az egyéni igények figyelembe vételére. Valamint a projekt munkák csoportos értékelésének megvalósítására. Kutatásunk célja a rendszerek lehetőségeinek kihasználása, kiterjesztése.

Kollaboráción alapuló tanulási modell Kutatásunk során egy kísérleti modellt fejlesztettünk ki: egy projektalapú online kollaboratív oktatási/tanulási módszert, amellyel a BKF-en a „Gazdasági informatika” kurzus magas létszámú diáksága is megismerkedett, és amely az alábbiakon alapul: hallgatói profil generálása, amely támogatja a hatékony projektcsapatok kialakítását; projekt munka és a hallgatók közötti hatékony kooperáció támogatása; illetve csapat és egyéni értékelési módszerek.

A projektfeladat elvégzéséhez a hallgatók 3 (1) fős csapatokat alakítottak a félév elején. A tanulási stílus, a preferenciák, az egyéni erősségek és gyengeségek meghatározásához a hallgatók online Felder-Solomon tesztet töltöttek ki. Az elvárások és előismeretek megosztását online bemutatkozással valósítottuk meg, amelyben a hallgatók a kurzushoz kapcsolódó előismereteiket, projektmunkában jól hasznosítható képességeiket és a kurzussal támasztott elvárásaikat írták le. Ehhez az elektronikus felületen egy Fórumot alakítottunk ki. Ezek a kurzus valamennyi hallgatója számára elérhetőek voltak a félév során. A hallgatói profil segítséget nyújt a tanulás megfelelő támogatásának kialakításához és a hallgatói projektcsapatok összetételének megválasztásához.

A projektalapú tanulás egyik nagyon fontos és megoldandó kérdése, hogyan lehet egy projektmunkában az egyéni hozzáadott értéket, teljesítményt és a megszerzett tudást értékelni, hiszen ilyen oktatási modell esetén az oktató nem tudja megfigyelni a hallgatók egyéni teljesítményeit. Elektronikus oktatási környezetben nagyobb hangsúlyt kap az önértékelés és a társas értékelés (mind a csapatokon belüli társaké, mind a többi csapat tagjaié). Az általunk alkalmazott értékelési stratégának szerepe van a tudásépítésben a csoport projektmunkájának és az egyének munkájának értékelésében az alábbiak szerint: A projektmunka végső értékelésében az oktatón kívül szerepet kaptak a csoporttársak és a csapattagok is. Az ehhez kapcsolódó kérdőívek GoogleForm űrlap segítségével készültek, melyekre mutató linkek a CooSpace színtérben voltak elérhetők. A hallgatók értékelték a saját projekt tagjainak hozzáállását, együttműködését és munkáját. A hallgatói csoportok kollektív pontot kaptak, amelyet maguk között szétosztottak a hozzáadott értékeiknek megfelelően. Ezek alapján valósult meg a félév végi egyéni értékelés. Az alkalmazott módszer minőségének és hatékonyságának biztosítására a hallgatói visszacsatolást integráltunk. A hallgatók online kérdőívben értékelték a kurzus hatékonyságát, saját tevékenységeiket és termékeiket, valamint a célkitűzések teljesülését.

Technológia 1. Kísérletünk első félévében a Coospace rendszert használtuk A második félévben a Moodle első módosított változatát teszteltük A harmadik félévben a Moodle további módosítását alkalmaztuk

Technológia 2. A Moodle első módosításaként beépítettük a Felder-Soloman tesztet a rendszerbe A Moodle továbbfejlesztéseként beépítettük a rendszerbe a kiértékelő kérdőíveket

Megvalósítás a CooSpace-ben

Megvalósítás a Moodle-ban

A beépített Önismereti teszt

A projektértékelés beépített kérdőíve

CooSpace és Moodle összehasonlítása

Eredmények Technológia Oktatási / tanulási rendszerek hatékonysága, használhatósága Oktatási / tanulási hallgatói eredményesség hallgatói vélemények 2 féle eredmény.

Oktatási / tanulási eredmények A csoportvezetőkre jellemző tulajdonságok aktív (97%), szenzitív (85%) és a globális (60%) Kollaboratív aktivitások Fórumokon való aktív részvétel Határidős projekt részfeladatok több mint 85%-os teljesítés

Értékelések eredményei Projektek kollektív értékelése Oktató és csoporttársak által Egyéni értékelés Pontok szétosztása egyéni hozzáadott érték alapján Visszacsatolás CooSpaceban nem megvalósítható ezért GoogleForm Moodle-ba integrált módon, automatizálva. Projektek kollektív értékelése: Összesen 978 értékelés született. Elmondható, hogy jó, némely esetben kiemelkedően jó munkák születtek. Az összesített átlagos eredmény 80% fölötti volt. Egyéni értékelés: Az adatok alapján elmondható, hogy nagyon sok esetben nem egyenlően osztották szét a kapott pontokat, kritikusak voltak, figyelembe vették az egyéni teljesítményeket. A hallgatók minden esetben egyetértésre jutottak a pontok elosztását illetően, egyetlen esetben sem jelentkezett konfliktus. A visszacsatolás alapján elmondható, hogy a hallgatók 80%-a szerint a tananyag világos és érthető volt. A hallgatók 72%-a érezte úgy, hogy e tantárgy segítette a korábban tanultak elmélyítését. A hallgatók 70%-a szerint a projekt alapú megközelítés nagyban hozzájárult a tanultak megértéséhez, elsajátításához. A válaszokból kiderült, hogy a hallgatók nagy részének nem okozott gondot az elektronikus felület kezelése, sőt a hallgatók 80%-a szerint nagymértékben segítette a csapatok munkáját.

Köszönöm a figyelmet! Licskó Ildikó ilicsko@bkf.hu Béres Ilona iberes@bkf.hu Licskó Ildikó ilicsko@bkf.hu Magyar Tímea tmagyar@bkf.hu