1 Ph. Schmmiter, G.Lehmbruch és a korporatizmus © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban

2 Két híres munka ■ Philippe C. Schmitter/Gerhard Lehmbruch (ed.), Trends Toward Corporatist Intermediation, London 1979 ■ Gerhard Lehmbruch/Phillipe C. Schmitter (ed.), Patterns of Corporatist Policy-Making, London 1982.

3 Philipp Schmitter szül között a Dartmouth College-n, között az Universidad Nacional de México-n, Universtität Genf-en nemzetközi kapcsolatokat, történ- elmet és politikai gazdaságtant tanult 1968 doktorált a University of California-n professzor a University of Chicago-n University of Stanford-on tanít European University Institute (Firenze ) tanít

4 Philipp Schmitter és a korporatizmus 1974 Still the Century of Corporatism? 1989 Corporatism is Dead! Long Live Corporatism! 1997 The Corporatist Sisyphus: Past, Present and Future

5 Schmitter: 5. pont, amelyen minden „realista érdekpolitika” nyugszik 1. A formális, szervezeti érdekképviselet növekvő jelentősége; 2. funkcionálisan differenciál, konfliktusos érdekek léte és növekedése; 3. az oligarchikus szervezeti apparátus és a szakértők uralkodó szerepe; 4. a territoriális és pártképviselet csökkenő jelentősége; 5. A közpolitika kiterjedésének hosszú távú trendje valamint a magánjellegű és közjellegű döntési arénák egymásba hatolása.

6 A korporatizmus Schmitter szerint Az érdekképviseletnek egy olyan rendszere, amelyben az alkotóelemek korlátozott számúak; kötelező, nem versengő, hierarchikusan rendezett és funkcionálisan differenciált kategóriákba vannak szervezve, amelyek az állam által elismertek és engedélyezettek (ha nem általa létrehozottak); cserébe az állam által az adott kategórián belül adományozott képviseleti monopóliumért az állam bizonyos ellenőrzést gyakorol a vezetők kiválasztásában és a követelések és támogatások artikulálásában.

7 A pluralizmus Schmitter szerint Az érdekképviseletnek egy olyan rendszere, amelyben az alkotóelemek határozatlan számúak; önkéntes, kompetitív, nem hierarchikusan rendezett és önmaguk által meghatározott kategóriákba vannak szervezve, melyeket az állam nem engedélyezett speciálisan, nem is hozott létre, vezetőik kiválasztását vagy érdekartikulációjukat nem ellenőrzi és amely szervezetek nem rendelkeznek monopóliummal a megfelelő kategórián belül.

8 A pluralizmus és a korpratizmus ideáltípusa P. Schmitter nyomán Definíciós jegyekPLURALIZMUSKORPORATIZMUS Érdekszervezetek száma és helyzete Több, szabadon alapított, szabadon működő és versengő csoportok Korlátozott számú, monopóliummal bíró szervezetek Az érdekszervezetek strukturális jegyei Önkéntes tagságKényszerű tagság, centralizált szervezet A kormányzat szerepvállalása és az autonómia Állami befolyás hiánya, autonóm akaratképzés Államilag ellenőrzött megalakulás, államilag akaratképzés Az érdekközvetítés működésének logikája KonfliktusosKonszenzuskereső

9 A két modell következményei Korporatizmus érdekegyeztetés Pluralizmus lobbizás

10 INTÉZMÉNYES ÉRDEKEGYEZETETÉS AZ EU-BAN  Korporatizmus szociális párbeszéd  Pluralizmus lobbizás

11 Gerhard Lehmbruch szül teológiai tanulmányok politikatudományi tanulmányok tübingeni Egyetem professzor Heidelbergben a politikatudomány professzora Tübingenben a politikatudomány professzora Konstanzban

12 A korporatizmus két altípusának megnevezése Schmitternél és Lehmbruchnál A politikai rendszer típusa Schmitter elnevezése Lehmbruch elnevezése DemokratikusTársadalmi korporatizmus Liberális korporatizmus Nem demokratikus Állami korporatizmus Autoriter korporatizmus