HATÁR MENTI TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN „A határ mentiségtől az integrált határrégióig”projekt zárókonferenciája Konferencia Hotel Győr, október 5 MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Csizmadia Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf Tel.: 96/ Fax: 96/

1) Milyen fokon realizálódik a régió és az osztrák határ túloldalán élő lakosság társadalmi életének összefonódása, a tágan értelmezett határon átnyúló kapcsolatok kialakítása, működtetése és kibővítése révén ? 2) Milyen háttérfaktorok segítik elő ezt a folyamatot? (nyelvtudás, turizmus, társadalmi attitűdök, interperszonális viszonyok stb.) 3) Megteremtődött-e a mindennapokban a lakossági szintű integrálódás, vagy legalább a szorosabb kooperáció alapstruktúrái? Kutatási cél

Egy integrált határrégió társadalmi kapcsolódási pályáinak lehetséges elemei

- Kérdőíves felmérés a régió három megyéjében - Nem valósult meg a „tükörlekérdezés” az osztrák határ túloldalán – egyoldalú helyzetkép fős reprezentatív lakossági minta - Zónaelv 30km-es zóna 50% /36% (176, 19%) km-es zóna 30% /46% (299, 33%) 60km-nél távolabbi zóna 20% /18% (441, 48%) Módszertani kérdések

Demográfiai – társadalmi alapmutatók (18 év fölötti populáció) A minta reprezentativitása 28% érettségi, 15% diploma 57% házas 60% szak-betanított vagy segédmunkás 53% szolgáltató, 39% ipari szektor 60e Ft – a kérdezett átlagos havi nettó jövedelme 130e Ft – a háztartás átlagos havi nettó jövedelme

62% - születésétől fogva a településen él Elsődlegesen családi indok van az odaköltözés mögött ( 54%) A következő 5 éven Belül elköltözni szándékozók aránya 9% Közülük csak 4%-ék szeretne Ausztriába költözni Kötődés és költözési hajlandóság

―25 év alattiak (50%-uk) ―Nagyvárosban élők ―Magasabb végzettségűek, tanulók ―Vezető, értelmiségi foglalkozás ―A jövedelem skála két szélső pontján lévők ―Határzónában enyhén alacsonyabb a költözési hajlandóság (7%) ―Az Ausztriába költözők (csak 5 személy!) is hasonló jellemzőkkel írhatóak le ―Legkedveltebb költözési célpont: Bécs Kik a potenciális költözők?

Elégedettség – települési adottságok, funkciók, intézmények és lokális szolgáltatások

―Az önkormányzatnak nagyon fontos feladata lenne, hogy megteremtse vagy erősítse a jövőben az osztrák településekkel történő együttműködést: 31% / 468 fő Kik ők ? ―Kizárólag a munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági adatok alapján különülnek el! ―Szolgáltató szektor – vállalkozók – vezető beosztásúak/szellemi munkát végzők ―a régió lakosságának minden csoportja nagyjából hasonlóan ítélte meg a kérdés fontosságát Településközi határon átnyúló kapcsolatok lakossági megítélése ?

Ausztria közelségéből fakadó előnyök és hátrányok I. Legnagyobb előny Legnagyobb hátrány Munka Életminőség Fogyasztás Turizmus ↕ Földtulajdon Szakemberek Árak Életszínvonal

Ausztria közelségéből fakadó előnyök és hátrányok II – területi különbségek Legnagyobb előny Legnagyobb hátrány

Nyelvismeret I. Nyelvvizsga aránya: Német - 24% Angol - 31% N=1498 Németül tud: 418 fő ( 28%) N=1498 Angolul tud: 154 fő ( 10%) Tudásszint Német Tudásszint Angol

Nyelvismeret II. Rendszeresség Nyelvi szituáció Közel 70%-ékuk iskolai keretek között tanulta 25% önszorgalom Szorosan korfüggő – 30 év alattiak több mint 50%-a tud v.sz. németül Németül nem tudók: 56% soha sem érezte a hátrányát 12% tervezi, hogy elkezdi

Nyelvismeret III. - Zónahatás Németül tudók aránya a teljes sokaságban: 28% 30km-es, közeli határzóna 36% Napi és heti használók: 2/3 szintén a 30km-es zónában él (36% az eredeti arány) Itt a legsűrűbb a kinti munkavállalásból és a családi kapcsolatokból fakadó német nyelvhasználati szituáció 60%

Ausztriai tanulás –A gyermekkel rendelkező válaszadók közül csak 3% (26 fő) mondta azt, hogy a gyermeke korábban járt vagy jelenleg is jár ausztriai oktatási intézménybe –Ez elsődlegesen felsőoktatást jelent (60%) –Az érintett lakosság 14%-a (118 fő) viszont el tudja képzelni, hogy gyermeke Ausztriában tanuljon valamikor – 58%-uk egyetemre vagy főiskolára szeretné beíratni a gyermekét Elsődlegesen kik ők? –20-30-as korosztály –Diplomás (19% az igen) –a beosztott szellemi (középosztályi fehér galléros réteg) munkát végzők (20%)

A településközi összeköttetések lehetőségpotenciálja Kik azok, akik fokozottan érdeklődnek a határon túli lehetőségek iránt? – Összesített arány: 54%

Bizalom Idegen Teljesen megbízik = 8% Inkább megbízik = 27% ? Osztrák Teljesen megbízik = 18% Inkább megbízik = 49% ? A bizalmat befolyásoló tényezők

Erős kötések: rokonság, barátság I.

Erős kötések: rokonság, barátság II. – magyarázó tényezők

Erős kötések: rokonság, barátság III. – magyarázó tényezők Diploma Vezető beosztás Vállalkozó, önálló Szolgáltató szektor Magas jövedelem + Kulturális tőke + Gazdasági tőke + Humán, információs tőke + Társadalmi, kapcsolati tőke (határon átnyúló)

Gyenge kötések: a határon túli ismerősi kör tipikus „célpontjai” (30 elemű lista, csak 13%-nak van ismerőse)

Konklúzió A legtöbb vizsgált dimenzióban szerepet játszik a megközelíthetőség, a határtól és az ausztriai településektől mért térbeli távolság. A határhoz legközelebb élők sok tekintetben másként viselkedtek, nyilatkoztak a releváns kérdéseknél. A legtöbb esetben a közelség növelte egy-egy jelenség előfordulási valószínűségét, arányát vagy intenzitását, tehát pozitív kapcsolatról beszélhetünk. Ezek alapján nem tekinthető egységes profilúnak és hozzáállásúnak a régió lakossága az integrálódás legtöbb pillére tekintetében. A lakossági vélemények különbsége mögött intenzívebb összefonódások, kooperációk és interakciók figyelhetőek meg a legközelebbi sávban a munka, a pihenés és a hétköznapok egyéb más aspektusaiban is.

Köszönöm a figyelmet! HATÁR MENTI TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Csizmadia Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf Tel.: 96/ Fax: 96/