A 2. ZH eredményei

A 2. ZH eredményei

A 2. ZH eredményei

Az 1. ZH eredményei

Esztétika

Mi a szép? A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsandra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy * az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; * az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; * minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; * és a nyulak örökké élnek? Az első néhány Fibonacci-szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352…

Mi a szép? Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni. Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is. A pitagoreusok a pentagrammát a tökéletesség jelképének tekintették. A pentagramma csúcsaiban lévő szögek összege 5 × 36° = 180°, ugyanannyi, mint egy háromszög szögeinek összege. Számos helyen megtalálható benne az aranymetszés aránya. A középen lévő alakzat maga is szabályos ötszög, a csúcsok által kifeszített ötszöghöz is pontosan az aranymetszés szabályai szerint aránylik.

Mi a szép? Dalí: Az utolsó vacsora szentsége

Mi a szép?

Mi a szép?

Mi a szép?

Esztétika A görög αἰσθητική "aisthetike" szóból származik. mint szó: észlelést és érzékelést jelent. mint fogalom: a széppel, illetve a művészettel való elméleti foglalatoskodást jelenti.

Esztétika A 18. századi angol és német gondolkodásban vált önálló diszciplínává. A fogalmat első alkalommal Alexander Gottlieb Baumgarten használta hasonló című munkájában. Esztétika = ízlés / a szépség érzete. Ízlés = annak képessége, hogy az érzékelés és ne az intellektus alapján döntsünk. „Az esztétika (a szabad művészetek elmélete, az alsóbb megismerés elmélete, a szépen gondolkodás művészete, az ésszel analóg gondolkodás művészete) az érzéki megismerés tudománya.” (Baumgarten: Esztétika. Prolegomena 1§. Atlantisz Kiadó 1999, 11). Az alsóbb megismerési képességek körébe Baumgarten a korabeli felfogást követve a következőket sorolta: érzékelés, képzelet, a kitalálás képessége, emlékezet (felejtés, visszaemlékezés), a dolgok átlátásának képessége, előrelátás, ítélőerő, jelhasználó képesség.

Esztétika MŰVÉSZET MŰALKOTÁS ‘SZÉP’ Van egy számunkra fontos és befolyásos társadalmi jelenség a művészet -- iskolák, díjak, előadások, galériák stb. Mi a művészet? Mitől válik valami műalkotássá, miközben hasonló dolgokat nem tekintünk annak? Pl: Az egyik tv műsor az, egy másik nem. Van egy fontos jelzőnk, a „szép”, amivel számunkra fontos dolgokat tüntetünk ki, és amit bizonyos dolgokra alkalmazunk, másoktól megtagadunk. Hogyan lehet megérteni, hogy mitől szép valami és ronda más valami? Mi a különbség a kettő között? Ezek persze összefüggnek, hiszen a művészet hozza létre a műalkotásokat, és a műalkotásokkal kapcsolatban kitüntetetten alkalmazzuk a szép fogalmát.

Mi a művészet? Tennessee Williams: „A művészet célja, hogy örökkévalóvá változtassa a reménytelenül röpke pillanatot.”

Mi a művészet? Definiálhatatlan (Családi Hasonlóságon alapuló érv) Költészet, szobrászat, zene, festészet... Pasziánsz, sakk, foci, tollaslabda... Lehet közöttük hasonlóság anélkül, hogy mindegyikben lenne közös vonás. Problémák: Családi hasonlóság hátterében genetikai kapcsolat. Ne vessük el eleve, hogy talán van közös nevező. Mi köti össze a sok művészeti ágat? Mi a közös bennük. Következtetés: értelmetlen vállalkozás általános definíciót keresni. A legjobb esetben is legfeljebb egy bizonyos művészeti ág definíciójában reménykedhetünk.

Mi a művészet? Értelemhordozó Forma Minden műalkotás esztétikai emóciót vált ki – van közös minőségük. Értelemhordozó forma: a műalkotás szerkezetének megkülönböztető vonásai közötti viszony. Érzékeny műkritikusok intuitíve felismerik. Problémák: Körben forgó. Cáfolhatatlan. Minden igazi műalkotás esztétikai emóciót vált ki a nézőben/hallgatóban/olvasóban. Ez az emóció más, mint a hétköznapi érzések, érzelmek: semmi köze a gyakorlati érdekeltségekhez. Az értelemhordozó forma egy meghatározhatatlan tulajdonság, amelyet érzékeny műkritikusok intuitíve felismernek a műalkotásokban azáltal, hogy esztétikai emóciót hoz létre bennük. Körben forgás: az esztétikai emóciót egy olyan tulajdonság váltja ki,, amely esztétikai emóciót képes kiváltani. Cáfolhatatlanság: aki nem érezte az esztétikai emóciót az vagy nem is élte át hiánytalanul a műalkotást, vagy nem érzékeny kritikus.

Mi a művészet? Esztétikai emóció Pl.: Van Gogh elnyűtt cipőket ábrázoló híres képén a színek és a textúra összjátéka...

Mi a művészet? Idealista elmélet Művészet vs. Mesterség Műalkotás = eszme a művész tudatában. Művészet = az eszme kifejezése egy bizonyos művészeti közegben minden további cél nélkül. Problémák: Galériában az alkotásnak csak a nyomai. Több nagy műalkotás direkt megrendelésre készült. A művész képessége (pl. Kézügyessége) segítségével kifejezi saját kreativitását. Ha a képességet funkcionális tárgy létrehozására használják: mesterség. Ha a képességet kereskedelmi vagy ipari célra használják: tervezés (design). A műalkotás nem fizikai természetű, hanem egy, a művész tudatában lakozó eszme vagy érzés. A művész – képzelőereje által – az eszmének fizikai kifejezést ad, melyet a választott művészeti ág közege tovább szűkít, ám maga a műalkotás a művész tudatában marad. A műalkotások nem szolgálnak semmilyen konkrét célt – az igazi művészetnek nincs célja magán túl: az igazi művészet öncél.

Mi a művészet? Rembrandt: Éjjeli őrjárat Irodalmi, zenei művek esetén még elfogadható, de furcsa gondolat, hogy a galériában a művész tényleges alkotásainak csak nyomait tekinthetjük meg. Portrék – modellek önreklámjai. Színdarabok – puszta szórakoztatás.

Mi a művészet? Intézmény elmélet Minden műalkotás emberi produktum. Minden műalkotást műalkotássá szenteltek. Vagyis az a művészet, amit művészetnek kezelnek. Problémák: Nincs jó/rossz. Miért értékesebb ami műalkotás? Körbenforgás: ki a művészeti világ tagja? Miért szentelnek valamit műalkotássá, mást meg nem? Két vonás van, ami az eltérő műalkotásokban közös. - Minden műalkotás artefaktum – emberi produktum. (Egy tengerparton felszedett fadarab is tekinthető emberi produktumnak, ha valaki egy galériában kiállítja.) Mindegyik dolognak a műalkotás státuszt adta a művészeti világ valamely tagja vagy csoportja. (galériatulajdonos, producer, karmester, képzőművész stb.) A társadalmunkban bizonyos egyének és csoportok képesek arra, hogy bármely emberi produktumot műalkotássá változtassanak egy egyszerű „felszentelési” aktussal, mely akár azt a formát is öltheti, hogy valamit „művészetnek” neveznek, de gyakrabban a dolog kiállítását, kiadását, vagy előadását jelenti.

Mi a művészet? Duchamp: Szökőkút Warhol: Brillo dobozok Ha valamit műalkotássá szentelnek, az nem minősíti az illető dolgot jó vagy rossz műalkotássá, csak besorolja. Bizonyos dolgokat (amiket műalkotásnak tekintünk) miért tartunk értékesebbnek másoknál? Ha műalkotás az, amit a művészeti világ tagja azzá szentel, és a művészeti világnak az a tagja, aki dolgokat szentel műalkotásokká, akkor körbenforgó az érvelés. A művészeti világba való besorolásnak független kritériumot kell adni. Ha bizonyos emberi produktumok művészetté nyilvánítása mögött nincs semmiféle logika – semmiféle kritériumrendszer --, akkor miért kellene, hogy érdekeljen minket a művészet?

Mi a műalkotás? Arisztotelész: „A műalkotás a befogadóban megtisztulást – katarzist – eredményez.” A „mi a művészet?” és „mi a műalkotás?” kérdések erősen összefüggnek. Az utóbbira már idáig is sok választ találtunk. Műalkotás = ami rendelkezik értelemhordozó formával és így képes esztétikai emóciót kiváltani. = egy eszme a művész tudatában. = az, amit a művészeti világ műalkotássá szentel.

Mi a műalkotás? Művészet = másolás / utánzás (mimézis) Műalkotás = másolat Platón: az ideák (ősképek) utánzatai. Arisztotelész: a cselekvő ember belső jellemvonásainak. Naívan: néhány festmény, szobor valóban másolat. Problémák: Hamisítók. Van Meegeren. Arisztotelész: A műalkotás célja a cselekvő ember belső jellemvonásainak, azaz „éthoszá”-nak utánzása. A művekben mindig egyének és egyedi helyzetek szerepelnek, mert csak ezek válthatnak ki érzelmeket a befogadóból. Az utánzás mégsem (pusztán) meghatározott egyedek és esetleges események másolását jelenti. A mű a jellegzetes, típusszerű bemutatására törekszik, az egyediben az általános megmutatására. Az egyes művészetek között az utánzás tárgya, módszere és eszközei teremtenek különbséget.

Mi a műalkotás? Vermeer: Lány gyöngy fülbevalóval Vermeer: A tejeslány A portréfestő lefesti ami előtte van. A hamisító csak „szolgalelkűen másol”; „csak kézműves”. A szolgalelkű másolót a művésztől a kreativitás választja el.

Mi a műalkotás? Van Meegeren: Vacsora Emmaus-ban Másolás helyett: kreatív teremtés. A „másolás” inkább mintavételt jelent – a látottból, tapasztaltból merít a művész, de a műalkotás valóságát maga teremti. A stílust lopó másoló ugyan az egyes képeket maga alkotja, de a stílust nem. A művész tehát stílust alkot; a művészi teljesítményt csak akkor értékelhetjük teljes mértékben, ha minden egyes darabot az egész életmű összefüggésébe tudunk helyezni.

Mi a műalkotás? Mi számít a műalkotás megítélése során? A szerző akarata, a műalkotás kontextusa. Extrém: történeti hitelesség. A szerző nem, csak a konkrét alkotás. Anti-intencionalizmus. „A szerző halála.” A befogadó. Átéli az élményt, és esztétikai ítéletet hoz. Történeti hitelesség zenében: történetileg hiteles hangzás produkálása – a mű komponálásának idejében adott hangszerek alkalmazása; a kor tempójának és interpretációs stílusának felhasználása. Probléma: A „hiteles” előadók elfelejtik, hogy ma már nincsenek „hiteles” befogadók – az adott kor óta eltelt idők produktumait már ismerjük és befolyásolnak minket. Anti-intencionalizmus: csak magában a műalkotásban megtestesült intenciót – szándékot – kell figyelembe vennünk. Az igazi esztétikai viszonyulás szempontjából nem odaillő minden ami naplókból, interjúkból, és hasonló forrásokból szűrhető ki. Az esztétikai viszonyulásnak csak a mű belső (a műben található) tényeivel szabad foglalkoznia. Az, hogy a művész mit akart, mire gondolt, a külsődlegességek mind lényegtelenek. Roland Barthes (1915-1980): „A szerző halála” – miután egy (pl.) irodalmi szöveg nyilvánosságra került, az olvasónak kell interpretálnia, a szerzőnek nem szabad privilegizált helyzetet tulajdonítani ezen a téren.

Mi a szép? Immanuel Kant: „A szépség objektív, és univerzális.” Láttuk, hogy a műalkotás, és az esztétikai élmény fogalmai szorosan összefüggnek. Esztétikai élményt az nyújt, amit „szép”-nek találunk.

Mi a szép? Platón: szépség = szeretet tárgya Szeretet = azonosulási törekvés. Arisztotelész: ‘szépség’ vs. ‘jóság’ A szépség lehet erkölcsileg közömbös. Kant: ‘szép’ vs. ‘ízléses’ Mindenkinek saját ízlése (kultúrális hatás, oktatás). A szép mindenki számára szép. Hume: szemlélő és tárgy kölcsönhatása Természeti kapcsolat forma és érzület között. Kant: Ha valamit szépnek ítélünk, akkor nem csak magunk számára ítéljük meg, hanem mások számára is, úgy beszélünk róla, mintha a szépség a tárgy saját tulajdonsága lenne. A szép érdek nélküli tetszik: az ábrázolthoz vagy megjelenőhöz nem fűződik gyakorlati érdekünk. Hume: vannak relációk, amelyeket a természet állított fel forma és érzület között: "Az elme belső felépítésének eredeti szerkezete alapján bizonyos formák vagy tulajdonságok vélhetően tetszést aratnak, mások pedig nem." Habár az esztétikai ítéletek nem a dolgokban magukban rejlő esztétikai tulajdonságokról szólnak, de nem is pusztán a szemlélő tapasztalatairól (érzéseiről, benyomásairól…), hanem kölcsönhatásukról. "Egy tárgy annyiban rendelkezik esztétikai minőséggel, amennyiben alkalmas arra, hogy bizonyos választ váltson ki." Az egyének esztétikai érzékenysége minőségét és kifinomultáságát tekintve nagyon különböző lehet. A kritikusokat kifinomultabb érzékenység jellemzi, amiből mértékadónak tekintett ítéletek következnek.

Mi a szép? Esztétikai Objektivizmus A műalkotás az, amiben az esztétikai érték (az esztétikum) benne van. Az esztétikum a tárgyak saját belső sajátossága. Pl.: egység, egyensúly, ideális arány, aranymetszet, kompozíciós szabályok.

Mi a szép? Esztétikai Szubjektivizmus A tárgyaknak vannak bizonyos (nem esztétikai) tulajdonságai. A befogadó kapcsolatban van a tárggyal. A tárgy tulajdonságai kiváltják a választ a befogadóban. De a válasz fölötte áll a tulajdonságok észlelésének, azon túl kezdődik. Pl.: tetszés, élvezet, gyönyörködés, fennköltség.

Mi a szép? Francesca Woodman: Cím nélkül (Providence, Rhode Island, 1976)

Mi a szép? Természeti kapcsolat a stimulus és az esztétikai ítélet között. Szép az, amire rezonálunk. Amire a megfelelő idegpályák aktiválódnak. Pszichológia: adaptációs megfontolások. Fiatalság, termékenység, egészségeség. Neuroesztétika (Semir Zeki) Az esztétikai ítélet idegi alapjai. A szépség abban az értelemben objektív és univerzális, hogy az emberi psziché / agy alapvető kategóriája. Az aranymetszés ennek egy példája – az egészséges természet fundamentális aránya.

Mi a szép? A sorozatot először 1150-ben írta le két indiai matematikus, Gopala és Hemacsandra, akik a szanszkrit költészet elméleti kérdéseit vizsgálva ütköztek egy összegre bontási problémába (hányféleképpen lehet rövid és hosszú szótagokkal kitölteni egy adott időtartamot, ha egy hosszú szótag két rövidnek felel meg?). Nyugaton tőlük függetlenül találta meg 1202-ben Fibonacci, aki Liber Abaci (Könyv az abakuszról) című művében egy képzeletbeli nyúlcsalád növekedését adta fel gyakorlófeladatként: hány pár nyúl lesz n hónap múlva, ha feltételezzük, hogy * az első hónapban csak egyetlen újszülött nyúl-pár van; * az újszülött nyúl-párok két hónap alatt válnak termékennyé; * minden termékeny nyúl-pár minden hónapban egy újabb párt szül; * és a nyulak örökké élnek? Az első néhány Fibonacci-szám: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811, 514229, 832040, 1346269, 2178309, 3524578, 5702887, 9227465, 14930352…

Mi a szép? A Fibonacci-spirál egy olyan logaritmikus spirál, ami egy negyedfordulat alatt nő a \phi\,-szeresére (azaz egy c\,\phi^{2/\pi}\, egyenletű spirál). Jól közelíthető az arany téglalap segítségével . A Fibonacci-spirálon egyenlő távolságra pontokat elhelyezve azok „spirálkarokká” állnak össze, és ezen karok száma Fibonacci-szám lesz. A Fibonacci-spirál mentén elhelyezett gömbök optimális elrendezést adnak abban az értelemben, hogy nagyon sok gömböt elhelyezve is azok egyenletesen oszlanak el.

Mi a szép? A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám: például a liliomnak, a nősziromnak és a hármassziromnak három; a haranglábnak, a boglárkának, a larkspurnak és a vadrózsának öt; a szarkalábnak, a vérpipacsnak és a pillangóvirágnak nyolc; a jakabnapi aggófűnek, a hamvaskának és a körömvirágnak 13; az őszirózsának, a borzas kúpvirágnak és a cikóriának 21; a fodroslevelű margitvirágnak, az útilapunak és egyes százszorszépeknek 34; más százszorszép-fajoknak pedig 55 vagy 89 szirma van. Fibonacci-spirálba rendeződnek például a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei, a karfiol rózsái és egyes kaktuszok tüskéi. A nautiluszok háza is hasonlít a Fibonacci-spirálhoz, de nem egy negyed, hanem egy teljes kör alatt nő meg a sugár \phi\,-szeresére. A növények szárán az egymást követő levelek elfordulása (a phyllotaxis) többnyire (egyes becslések szerint 90%-ban) Fn / Fn + 2 teljeskör (például szilfa és hárs esetén 1/2, bükknél, mogyorónál és szedernél 1/3, tölgynél, almánál, cseresznyénél és meggynél 2/5, nyárnál, rózsánál és baracknál 3/8, fűznél és mandulánál 5/13). Ezek az arányok éppen a \phi^{-2}\, lánctörtbe fejtésekor kapott közelítő törtek (\phi\, az aranymetszés).

Mi a szép? Bizonyos formákat szépnek látunk. A forma szépség-érzetet kelt bennünk. Kapcsolat a stimulus (forma) és a reakció (szépeség-érzet) között. Az esztétikai ítéleteink ugyanúgy a fizikai reakcióinkban testesülnek meg, mint az érzelmeink. Az aranymetszés vagy aranyarány az arányosság egy törvénye, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és aszimmetria között. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák sokáig nagy esztétikai értékkel bírtak a nyugati kultúrákban, és máig alkalmazzák számos területen (például tipográfiában vagy fényképészetben). Az ókori pithagoreánusok (Pithagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egy alap törvényét vélték felfedezni. Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületeken, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon, de ez az arány felismerhető például az emberi testen vagy csigák mészvázán is. A pitagoreusok a pentagrammát a tökéletesség jelképének tekintették. A pentagramma csúcsaiban lévő szögek összege 5 × 36° = 180°, ugyanannyi, mint egy háromszög szögeinek összege. Számos helyen megtalálható benne az aranymetszés aránya. A középen lévő alakzat maga is szabályos ötszög, a csúcsok által kifeszített ötszöghöz is pontosan az aranymetszés szabályai szerint aránylik.

Mi a szép? Dalí: Az utolsó vacsora szentsége