A kultúra feltételei

Mit láttunk eddig?  Az emberiség alapvető viselkedését, genetikai örökségét tekintve egységes  Nem sok jellemzőben különbözünk a főemlősöktől Néhány aprónak tűnő, mégis alapvető változásokat hozó evolúciós lépést kellett megtenni Ezek az új vonásaink adták a kultúra kialakítására és megőrzésére való képességünket – ezek a kultúra előfeltételei

Mit láttunk eddig?  A kultúra fenntartásához nem nagyságrendekkel fejlettebb szellemi képességek kellettek, hanem stabil átörökítési mechanizmusok  Ezzel beindulhatott a „kultúra lendkereke”, egy újfajta evolúciós folyamat erről volt szó a kulturális evolúcióval fogalmával foglalkozó órán

Mit láttunk eddig?  A létező kultúráink is rendelkeznek bizonyos adaptív jegyekkel Hol vannak ezek „kódolva”? Némelyek esetleg a genomban, de a legtöbb minden inkább a mesterséges emberi környezetben és a sajátos emberi viszonyokban  És az is biztos, hogy a kultúrák egyedi formáinak nagy része „önkényes”, önmagában nem adaptív elem Mint ahogy a biológiai felépítésnek sem… Ezzel a dichotóm nature/nurture-vita nyilvánvalóan kezd értelmetlenné válni

A kultúrák adaptív elemei  De ha csak a kultúrák adaptív elemeit nézzük is, akkor sem egyszerűen a biológia/társadalom kettősséget látjuk hanem a hagyományok (a kulturális „örökítőanyag”) és a környezet bonyolult kölcsönhatását az emberi képességekkel és késztetésekkel  Három tényezőnek sajátos egyensúlyban kell lenni természeti környezet (ökológia) biológiai örökség kulturális örökség (társas környezet)

A kultúrák ökológiai feltételei Mi a Nyugat sikerének titka?

 Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért? Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai (Typotex, 2001) A nyugati kultúra kialakulásának sajátos története  A válasz Yali (egy új-giuneai bennszülött politikus) kérdésére: „Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van?” Vagyis hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?

Problémák  Nem könnyű elkerülni az Európa-centrikus válaszokat, amikből jó sok született már a történelemben eleve elrendelt, sokszor isteni eredetű hierarchia rasszista magyarázatok, „fehér uralom” „civilizáció” vs. vadászó-gyűjtögető kultúrák  de miért ott alakult ki civilizáció, ahol?  A megelőlegezett válasz „A történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt”

A Nagy Kiugrás (kb. 50e éve)  Egységes kőszerszámok, ékszerek  Házak, varrott ruhák, temetkezés, festmények  További terjeszkedés: a megafauna kihalása!

Egy „természetes” kísérlet  moriorik vs. maorik közös (polinéz) eredet, de ellentétes fejlődés  Ehhez hasonlóan egész Polinéziában nagymértékű életmódbeli különbségek alakultak ki, változó népsűrűség, politikailag eltérő szerveződés  A környezet igen rövid idő alatt befolyásolja a gazdaságot, technikát, politikai szervezettséget, haditudományt

Eurázsia vs. Amerika  Miért nem fordítva történt? Diamond szerint az előfeltételek között jelentős különbségek álltak fenn, amelyek Eurázsiának kedveztek  Hódítási kísérletek: skandinávok (948–1410)  sikertelen spanyolok (1492)  sikeres  Az őslakosság szinte teljes kiirtásával járt Sokat mond a Cajamarca melletti ütközet (1532), ahol Pizarro 168 (!) katonája elfogta Atahualpa inka császárt a fős serege közepéről

Az okok nyomában  Mi lehet ennek az óriási fölénynek az oka? A közvetlen okok nyilvánvalóak: acél- és lőfegyverek, lovas hadviselés, járványok Közvetettebb okok: fejlettebb termelés, élelmiszertermesztés, szervezettebb államok… De ezek az előnyök miért egyoldalúan az európaiak oldalán álltak? Mik lehetnek az „eredendő okok”?  Diamond kutatásainak újdonsága az, hogy szerinte a kezdeti természeti adottságok döntően meghatározták a fejlődési esélyeket

Az okok nyomában Tápanyagban szegény kukoricaVáltozatos mezőgazdaság Nagytestű háziállatok hiányaLó, szarvasmarha, sertés, kecske, juh Potenciális áldozatok„szövetséges baktériumok” 2 nagy birodalom: inkák, aztékok fejlett, szervezett államok sokasága kezdetleges technikafejlett technológia írás hiányaírás elterjedése földrajzi akadályok: elszigeteltség államok közötti interakciók

Az okok nyomában  Diamond szerint az eltérő fejlődést meghatározó tényezők: a kontinensek főtengelyeinek iránya növénytermesztés állattenyésztés járványok technikák  A logikai vázlat:

Földrészek tengelyiránya  „A földrészek tengelyiránya determinálja a termesztett növények és háziállatok terjedésének sebességét”

Élelmiszertermelés  Miért került előtérbe az élelmiszertermelés? vadon termő élelem  nemesíthető vadnövények  begyűjtéshez, feldolgozáshoz, tároláshoz szükséges eszközök  az emberi népesség és az élelmiszertermelés kapcsolata: öngerjesztő folyamat  Az eredmény: egyáltalán nem a jobb tápláltság hanem létszámfölény

Növénytermesztés

 Bizonyosan önálló kialakítás: Közel-Kelet, Kína, Mezoamerika, dél-amerikai Andok, és a mai USA területén  Előázsiai alaptermények után átvette: Nyugat-Európa, az Indus völgye, Egyiptom  Idegen nép (és terményeik) felbukkanásával átvette: Kalifornia, argentin pampák, Ausztrália, Szibéria

A Termékeny Félhold  A legelső élelmiszertermelő központ mediterrán éghajlat sok egynyári növénnyel változatos felszín és növényvilág alaptermények korai nemesítése nagytestű, háziasítható emlősök jelenléte

Állattenyésztés  Csak 14 háziasítható faj lehetett az újkőkorszak végén A „nagy ötös”

Állattenyésztés  A „nagy ötös”: juh kecske szarvasmarha disznó ló  További kilenc: dromedár, teve, láma, szamár, rénszarvas, indiai bivaly, jak, bali marha

Állattenyésztés  A háziasítás alapvető feltételei: étrend (növényevő ill. ragadozó) növekedési sebesség fogságban történő szaporodásra való hajlam az állat természete (agresszió kiszámíthatósága) szociális szerkezet (csoportos vagy magányos)

Az élelmiszertermelés hatásai  Az élelmiszertermelés kiszorítja a vadászó- gyűjtögető életmódot Háziasítás, növénytermesztés, állandó lakóhely  => sűrűbb emberi populáció, kórokozókkal szembeni rezisztencia A földművelés általi hatalom határozta meg a gazdagságot és a szegénységet

A nyugati ember „szövetségesei”?  1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a császár is – ezek után jóval könnyebb győzni... száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma  1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett...  Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak  A kórokozók az európai seregek előtt jártak az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%-áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

A viszontválasz elmaradt  Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel? Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett  Közvetlen okai: Amerika nem volt elég sűrűn lakott a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak csak öt háziasított állat!  Ennek okait pedig a földrajzi sajátságokban és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk!  A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza

A mikrobákról általában  „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés  passzív stratégiák elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru) rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz) szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS)  aktív stratégiák cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés) hasmenés (kolera) harapás (veszettség) nyílt sebek (himlő, lepra)

Védekezésünk  a betegségek tünetei néha az aktív stratégiák következménye néha az ellenreakcióé (pl. láz)  immunválasz – antigén-változtatás  evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

Villámháború...  Járványok gyorsan terjed akut lefolyás: halál vagy felépülés a túlélők védettek kizárólag embert támadnak  Felbukkanás hullámokban kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl. félmilliós létszám alatt kipusztul kis populációkból teljesen eltűnik  Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

...vagy gerillaharc?  Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem  rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”) csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban  sárgaláz – afrikai vadmajmok vagy a nagyon lassú lefolyásúak  pl. lepra  bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

A tömegbetegség  A tömegbetegség „modern” jelenség himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200, gyermekbénulás 1840, AIDS 1959  a mezőgazdasággal együtt kezdődött letelepedés (halottak, ürülék, szenny) földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok) állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

Végzetes ajándékok  Emberi betegségA kórokozót hordozó állat kanyaró (marhavész)szarvasmarha tuberkulózisszarvasmarha himlőszarvasmarha influenzadisznó, kacsa szamárköhögésdisznó, kutya maláriamadarak (csirke, kacsa) SARS madárinfluenza (vírus-hamarosan?) háziszárnyasok

A helyzet fokozódik  A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj  A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is összeköt Róma és a himlő i.sz. 180 körül Bizánc és a pestis 543 körül Európa és a bubópestis 1346 körül  A város: aranybánya csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá...  A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

Összefoglalás  A három vizsgált tényező egyensúlyából sok következtetést le lehet vonni pl. meg tudjuk magyarázni bizonyos kulturális elemek kialakulását és fennmaradását, azt, hogy miért tűnik „jó megoldásnak” meg lehet magyarázni azt is, hogy miért veszhettek ki maradtak alul bizonyos elemek ebben van bizonyos normativitás, bár igyekszik elfogulatlanul, a rendszer logikája alapján elemezni  de azért tudjuk, hogy ez „csúszós talaj” – erre láttuk az első negyedév példáit, és sok esetben az evolúciós pszichológia mai képviselői is joggal kritizálhatók az viszont biztos, hogy a szuverén kultúrakutatás létjogosultságát nem kérdőjelezi meg – de a két megközelítés nem ellentétes, hanem kiegészíti egymást természeti környezet (ökológia) biológiai örökség kulturális örökség (társas környezet)