A nyugati kultúra kialakulása Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért? folytatás

Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel? A baktériumok Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?

A mikrobákról általában „számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés passzív stratégiák elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru) rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz) szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS) aktív stratégiák cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés) hasmenés (kolera) harapás (veszettség) nyílt sebek (himlő, lepra)

Védekezésünk a betegségek tünetei immunválasz – antigén-változtatás néha az aktív stratégiák következménye néha az ellenreakcióé (pl. láz) immunválasz – antigén-változtatás evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

Villámháború... Járványok Felbukkanás hullámokban gyorsan terjed akut lefolyás: halál vagy felépülés a túlélők védettek kizárólag embert támadnak Felbukkanás hullámokban kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl. félmilliós létszám alatt kipusztul kis populációkból teljesen eltűnik Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

...vagy gerillaharc? Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”) csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban sárgaláz – afrikai vadmajmok vagy a nagyon lassú lefolyásúak pl. lepra bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

A tömegbetegség a mezőgazdasággal együtt kezdődött a tömegbetegség „modern” jelenség himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200, gyermekbénulás 1840, AIDS 1959 a mezőgazdasággal együtt kezdődött letelepedés (halottak, ürülék, szenny) földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok) állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

A kórokozót hordozó állat Végzetes ajándékok Emberi betegség A kórokozót hordozó állat kanyaró (marhavész) szarvasmarha tuberkulózis himlő influenza disznó, kacsa szamárköhögés disznó, kutya malária madarak (csirke, kacsa) SARS madárinfluenza (vírus-hamarosan?) háziszárnyasok http://www.enc.hu/1enciklopedia/aktualis/sars.htm SARS – Betűszó a Súlyos Akut Respiratorikus (légúti) Szindróma szavakból, az angol Severe Acute Respiratory Syndrome kifejezésnek megfelelően. Új fertőző betegség, amely magas lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, torok­fájással, köhögéssel, légzési nehézségekkel jár. Először 2002 novemberében bukkant fel a kínai Guangdong tartományban, de hamarosan megjelent más országokban is. Márciusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzet­közi kutatási programot hozott létre, így április közepére sikerült azonosítani a kórokozót, egy az ún. koronavírusok családjába tartozó, új emberi vírust. Feltárták a SARS-vírus teljes örökítőanyagát, és kimutatására diagnosztikai tesztet is készítettek, amely április végén Magyarországra is megérkezett. Mivel a vírus csak nagyon közeli érintkezés során fertőz, az elkülönítés, ill. a szájmaszk használata július végére megállította a 30 országot érintő jár­ványt. A WHO 2003. augusztus 7-én nyilvánosságra hozott adatai szerint a járvány során összesen 8422 megbetegedés történt, és 916-an haltak meg SARS-ban. Szeptemberben beteg lett egy fiatal Singapore-i kutató, de kide­rült, hogy a laboratóriumban fertőződött meg. Magyarországon még nem regisztráltak SARS beteget. – Kínában, piacokon fogyasztásra árult állatban kimutatták a vírust, ezért elképzelhető, hogy az új kórokozó ott élő álla­tokban alakult ki. Ez azonban egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak. Nem kizárható, hogy beteg emberek fertőzték meg az árult vírushordozó állatokat. – A WHO 2003. október 17-én konszenzus-dokumentumban foglalta össze a SARS-sal kapcsolatos eddigi ismereteket, a legsürgősebb kutatási felada­tokat, és azt, hogy újabb járvány esetén milyen intézkedésekre van szükség.

A helyzet fokozódik A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is összeköt Róma és a himlő i.sz. 180 körül Bizánc és a pestis 543 körül Európa és a bubópestis 1346 körül A város: aranybánya csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá... A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

Az ember „szövetségesei” más emberek ellen? 1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a császár is – ezek után jóval könnyebb győzni... száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett... Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak A kórokozók az európai seregek előtt jártak az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%-áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

A viszontválasz elmaradt Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett Okai: nem volt elég sűrűn lakott a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak csak öt háziasított állat! Ennek okait pedig a földrajzi sajátságokban és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk! A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza

Az írás kialakulása

Írásfajták Lehetséges megközelítések logogramok (szójelek) kínai, japán kandzsi, egyiptomi, maja, sumér ékírás szótagábécék lineáris B (Mükéné), cherokee betűírás A valódi nyelvekben sok a keveredés

Kialakulás és terjedés Összehasonlíthatatlanul nehezebb kitalálni, mint átvenni „gondolatátvétel” a koreai han-gul ábécé Sequioia 1820, kifejleszti a cherokee írást „modellmásolás” gót – Wulfia püspök, i.sz. 4. sz. ciril – Szent Cirill, i.sz. 9. sz. a görög lineáris B a krétai lineáris A átvétele a római is Közel-Keletről kölcsönzött

Első megjelenések Sumer (i.e. 3000 előtt) Mezoamerika (i.e. 600-ra) Kevésbé bizonyos: Kína (i.e. 1300-ra) Egyiptom (i.e. 3000) Első átvevők India, Etiópia, Amerika további civilizációi

Elsőként rébuszrendszer szójelek, ékírásjegyek: hagyomány által a fogalomhoz rendelt képek üzleti nyilvántartás (Uruk városa) kétdimenziós számolási rendszer (agyagedény) számolási egységek (10,60,100) rébuszrendszer először a sumeroknál vizuális képmást használ hangok kiváltására 1000 év után szótagírás (Ur városa) később szavak beszélt sorrendjét utánozták mintha a ‚belief’ = ‚bee’ + ‚leaf’ lenne kínai ideogrammák (1 jel = 1 fogalom v. szó)

A betűírás kialakulása A mássalhangzók megjelenése egyiptomi hieroglifák (bármilyen nyelvi üzenetet hordozhatott) itt először: 24 jel csak mássalhangzókra Alfabetikus elv  ’kísérletezés’ eredménye () betűk elnevezése korábbi rendszerek alapján a görög betűnevek sémi szavakból alef: ökör, beth: ház, gimel: teve, daleth: ajtó könnyebb megjegyezhetőség évezredek óta változatlan sorrend (kis módosulásokkal) A magánhangzók megjelenítése először a görög betűírásban az i.e. 8. sz. körül a föníciai ábécé 5 mássalhangzóját emelték át erre további átvevők: arámi, perzsa, arab, indiai, délkelet-ázsiai írások

Type of writing system What each symbol represents Example Logographic morpheme Chinese hanzi Syllabic syllable Japanese kana Alphabetic phoneme Latin Abugida consonant+vowel, vowel Indian devanagari Abjad consonant Arabic Featural phonetic feature Korean hangul Abjads The first type of alphabet that was developed was the abjad. An abjad is an alphabetic writing system where there is one symbol per consonant. Abjads differ from regular alphabets in that they only have characters for consonantal sounds. Vowels are not usually marked in abjad. All known abjads (except maybe Tifinagh) belong to the Semitic family of scripts, and derive from the original Northern Linear Abjad. The reason for this is that Semitic languages and the related Berber languages have a morphemic structure which makes the denotation of vowels redundant in most cases. Some abjads (like Arabic and Hebrew) have markings for vowels as well, but only use them in special contexts, such as for teaching. Many scripts derived from abjads have been extended with vowel symbols to become full alphabets, the most famous case being the derivation of the Greek alphabet from the Phoenician abjad. This has mostly happened when the script was adapted to a non-Semitic language. The term abjad takes its name from the old order of the Arabic alphabet's consonants Alif, Bá, Jim, Dál, though the word may have earlier roots in Phoenician or Ugaritic. Abjad is still the word for alphabet in Arabic and Indonesian. An abugida is an alphabetic writing system whose basic signs denote consonants with an inherent vowel and where consistent modifications of the basic sign indicate other following vowels than the inherent one. Thus, in an abugida there is no sign for "k", but instead one for "ka" (if "a" is the inherent vowel), and "ke" is written by modifying the "ka" sign in a way that is consistent with how one would modify "la" to get "le". In many abugidas the modification is the addition of a vowel sign, but other possibilities are imaginable (and used), such as rotation of the basic sign, addition of diacritical marks, and so on. The obvious contrast is with syllabaries, which have one distinct symbol per possible syllable, and the signs for each syllable have no systematic graphic similarity. The graphic similarity comes from the fact that most abugidas are derived from abjads, and the consonants make up the symbols with the inherent vowel, and the new vowel symbols are markings added on to the base symbol. The Ethiopic script is an abugida, although the vowel modifications in Ethiopic are not entirely systematic. Canadian Aboriginal Syllabics can be considered an abugidas, although they are rarely thought of in those terms. The largest single group of abugidas is the Brahmic family of scripts, however, which includes nearly all the scripts used in India and Southeast Asia. The name abugida is derived from the first four characters of an order of the Ethiopic script used in some religious contexts. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/2/2d/WritingSystemsoftheWorld2.png

Az eltérő fejlődés A különböző alapadottságok hatnak a későbbi fejlődésre Ha megvannak a feltételek, komplex társadalmak alakulnak ki idegenek közti konfliktus közösségi döntéshozatal javak áramlásának biztosítása ideológiai vagy vallási önigazolás Ezekben az innováció felgyorsul(hat)

„A szükség a találékonyság szülőanyja” elavult technológia igény a társadalomban feltaláló felismeri, megpróbálja kielégíteni új, jobb találmány társadalom felméri, befogadja A találmány elfogadhatóságának feltételei: meglévő technikához viszonyított gazdasági előny társadalmi presztízs a megszerzett érdekeltségekből fakadó tehetetlenség a hasznosság nyilvánvalósága

A fogékonyság befolyásolói várható élettartam megnövekedése magas bérek és munkaerőhiány a feltaláló jogait védő szabadalmi törvények széleskörű szakképzés kapitalizmus, individualizmus kockázatvállaló magatartás a tudományos szemlélet (mint európai sajátosság) tolerancia, vallások összeférhetősége a tudománnyal háborúk, központi kormányzat éghajlat, rendelkezésre álló források Az írás A „barbárok” és „civilizáltak” közti különbség.  ábécés rendszerek  logogramok  szótagábécék Olyan látható, egyezményes jelek létrehozása, amelyek ténylegesen beszédhangokat reprezentálnak, nem pedig csak gondolatokat vagy kiejtéstől független szavakat. „A többi ember leigázásának elősegítése” Lehetőségek:  „modellmásolás”  „gondolatátvétel” Az elterjedés korlátai: elszigeteltség, szűk felhasználói és felhasználási kör.

Ennek hatására nagyon különböző fejlettségű kultúrák alakulnak ki Ausztrália Társadalmi elszigeteltség Természeti akadályok Csekély számú népesség Polinézia Népek közti feszültségek Csekély nagyságú európai populáció Kína Egységesnek tűnik. Az egyik első nemesítő központ. Fejlett kultúra Rokonok: Thaiföldtől a Húsvét-szgk-ig Európa Kínához hasonló, de sok rivalizáló központ: gyorsított innováció

Válasz Yali kérdésére „Egyes földrészek népeinek történelmében tapasztalható kiugró különbségek nem a népek veleszületett különbségeiben gyökereznek, hanem környezetük különbségeiben”

Vallás vagy természet? Max Weber Jared Diamond Kulturális különbségek vallások miatt Reformáció elterjedése Protestáns aszkézis Modern kapitalizmus, nyugati kultúra Jared Diamond Társadalmi fejlettség – természeti adottságok Utolsó jégkorszak Eurázsia egyedi adottságai Nyugati (eurázsiai) társadalmak fölénye