ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK
Advertisements

A KÖZÚTHÁLÓZATRÓL ÉS AZ AUTÓPÁLYÁKRÓL
Tamás Kincső, OSZK, Analitikus Feldolgozó Osztály, osztályvezető A részdokumentumok szolgáltatása az ELDORADO-ban ELDORADO konferencia a partnerkönyvtárakkal.
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Készítette: Boros Erzsi
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN
MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
INFRASTRUKTÚRA TANTÁRGY Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság-
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok,
Regionális gazdaságtan 4.
Vörös Attila, Gáspár László, Kálnoki Kis Sándor Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ERTRAC-Hungary.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós.
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
A tételek eljuttatása az iskolákba
VÁLOGATÁS ISKOLÁNK ÉLETÉBŐL KÉPEKBEN.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Szerkezeti elemek teherbírásvizsgálata összetett terhelés esetén:
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
TEN és TINA - az országokat átszelő közlekedési folyosók
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok,
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete.
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi.
A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRSÉGI SZEREPÉRŐL
1 FENNTARTHATÓSÁG A KÖZLEKEDÉSBEN, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZÚTI FOLYOSÓKRA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
TIME TO DECIDE ÉS MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet
MTA Regionális Kutatások Központja RÉGIÓINK ÉS A KÖZLEKEDÉS Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2007.
szakmérnök hallgatók számára
A felnőttoktatás gazdasági, társadalmi és oktatási kapcsolatrendszere két alföldi nagyvárosban Petrás Ede MTA RKK Miklósi Márta DE BTK Változás.Válság.Váltás.Hu.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Nyitott Kapuk 2010 Beiskolázási kérdőívek értékelése.
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS - KÖZLEKEDÉS ÉS INFRASTRUKTÚRA Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Tudományos ülés Scharle Péter egyetemi tanár 65.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Intézet ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Humánökológia szakirány Város, közlekedés,
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A KÖRNYEZET ÉS A KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK EGYES GLOBÁLIS KÉRDÉSEI Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi.
MAGYARORSZÁG HELYZETE, SZEREPE, LEHETŐSÉGEI – ÉS AZ EBBŐL ADÓDÓ KÖZLEKEDÉSI FELADATAI; HIBALEHETŐSÉGEK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
A ROP CÉLTERÜLETEI - térségi centrumok fejlesztése, decentralizáció és fenntarthatóság Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet MŰHELYVITA A NEMZETI.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KONFERENCIA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT A SZAKMAI PÁRBESZÉD.
ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2004/05 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2005/06 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
Fleischer Tamás MTA KRTK Világgazdasági Kutatások Intézete ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
Európai Uniós ismeretek
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI
Előadás másolata:

ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu> „Infrastruktúra” - második óra http://www.vki.hu/~tfleisch/~muegyetem/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2009 február 18.

A múlt órán: a műszaki infrastruktúráról általában A szolgáltatások tevékenységek, az infrastruktúra létesítmény, eszköz. A szolgáltatások (tercier szektor) szerepe mind a GDP előállításában, mind a foglalkoztatási szerkezetben nő. (1.sz. átrendeződés) Az infrastruktúra a forgóeszköz – állóeszköz – infrastruktúra sorban a harmadik, párhuzamos folyamatokat szolgál ki, innen ered meghatározó jellegzetessége: társadalmi rezsi tőke. A fejlettebb országok több infrastruktúrát halmoztak fel, és az állomány összetétele is eltérő. A mezőgazdasághoz kötődő berendezések túlsúlyával szemben a fejlett országoknál az iparhoz köthető energia és szállítás közművei dominálnak. (2.sz.átrendeződés). Várható további eltolódás az informatikai infrastruktúra irányában.

A múlt órán: (folyt.) a műszaki infrastruktúráról általában Technológiaváltásból adódóan megfigyelhető egy hosszú periódusú eltolódás az ágazatokon belül: eddig a sűrűbb energia és a gyorsabb közlekedés irányába. (3.sz. átrendeződés) Változó irányú viszont az átrendeződés a magántulajdon / köztulajdon tengelyen: mindenre volt már példa. A közjavak – közös tulajdon – klubjavak – magánjavak skálán több helyen is elhelyezhetők a különböző infrastruktúrák. Nem szabad a közjószág tulajdonságot általános infrastruktúra jellemzőnek tekinteni. (+Ki támogat kit? ) Az ellátottság térbeli terjedése Magyarországon egy folytonos hullám-jelenséggel modellezhető. Ezt felismerve a fejlődést lehet gyorsítani, de alapvető ugrások, gyökeresen eltérő prioritások nem teljesíthetők. (Cikk a honlapon, de nem vizsgakérdés)

Összefüggések az ország műszaki infrastruktúrájának és gazdaságának a fejlettsége között – nemzetközi kitekintéssel Az infrastruktúra gazdaságra gyakorolt hatása. Az infrastruktúra nem-területi hatásai (kapcsolat az infrastruktúra mennyisége és a gazdaság teljesítménye között) Az infrastruktúra területi hatásai (a fenntarthatóság térbeli dimenziója, hálózati összefüggések). Kis kiegészítés a hálózatokról

Az infrastruktúra területi és nem-területi hatásairól R. Vickerman megkülönbözteti az infrastruktúra területi, és nem-területi hatásait. Az infrastruktúra nem-területi hatásai: makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi hatások Az infrastruktúra területi hatásai: környezeti, lokális társadalmi és -gazdasági hatások A különbség abban van, hogy a nem-területi hatáselemzések több, ill. kevesebb infrastruktúrát különböztetnek meg, vagy több, ill. kevesebb erre költött pénzt. Mindegyik esetben egy skalár számértékkel mérjük az infrastruktúrát, ettől válik a megközelítés nem-területivé. Ha a területiséget figyelembe akarjuk venni, akkor vektor mennyiségként kell kezelnünk az infrastruktúrát: iránya, struktúrája van; hálózatokat alkot, mintázattal rendelkezik.

Fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press 1994. Az infrastruktúra nem-területi összefüggései (ism.) Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szintje, úgy nő az infrastruktúra mennyisége

Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése A neoklasszikus elmélet szerint több infrastruktúra kiépülésével a régió rendelkezésére álló inputok mennyisége nő meg, ami javítja a helyi munkaerő, a tőke és a természeti erőforrások hasznosításának a hatékonyságát, ill. a termelékenységét. (Solow 1956) A további többlet-inputok hatása a csökkenő hozadék elve szerint érvényesül, ami idővel elősegíti a regionális kiegyenlítődést. * Kommentár: a növekedés forrása a többlet input; külső forrás, exogén fejlődés, „behabzsolás”. ( Más a helyzet, ha a belső kapcsolatok növeléséről van szó: „hálózati hatás” ! )

Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése A cumulative causation (endogén növekedés) elmélete szerint több infrastruktúra kiépülése egy kezdő lökést biztosít, a régió a növekvő skálahozadék révén fejlődik, ami növeli a privát befektetők profitját és elősegíti további termelők megtelepedését. (Hirschman 1956, Myrdal 1957) Az elmélet szerint a fejlődés hatása a növekvő hozadék elve szerint érvényesül, ami regionális vonatkozásban a polarizálódást segíti elő. * Kommentár: a növekedés forrása a belső produktivitás, endogén fejlődés, a kezdeti lökés pályafüggőséget teremt.

Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése Mindkét elmélet alapján az infrastruktúrának a termelőkre gyakorolt (kínálati és a keresleti oldali) előnyeit szokták kiemelni. Kínálati oldalon az infrastruktúra révén több input tényező áll a régió rendelkezésre, ami a régió fejlődését szolgálja. Keresleti oldalon az infrastruktúra révén megnő a külső kereslet a régióban olcsóbban előállítható/exportálható termékek iránt, ez szintén a régió fejlődését szolgálja. * Kommentár: Rendre kimarad az áttekintésekből, hogy a szomszéd térségeknek is javul az esélyük, hogy elvigyék a régióból az input tényezőket, és ezzel éppen csökkenhet a régió saját input bázisa. (‘kétirányú utca’) Ugyancsak kimarad, hogy a kapcsolat révén a külső termé-kek is olcsóbban elérhetőekké válnak, ennek következtében a belső termelő piaca el is apadhat. (‘kétirányú utca’)

Az infrastruktúra nem-területi hatásairól Hirschman és Rostow. A 60-as években a vita elül. A gazdaság különböző fejlődési fázisaiban eltérő tényezők túlsúlyára van szükség. Aschauer 1989. A termelési függvény elemzése alapján Q = f (L,Cpri,Cpub /N/) a profitráta, a termelékenység-növeke-dés és a magánberuházások alacsony voltát a közületi tőkeállomány alacsony voltának tulajdonítja. (USA 1949-85) Aschauer 2000 Nem minden közberuházás növeli a teljes tényező termelékenységet, van egy optimális szint. (a köztőke legyen a privát tőke 60-80 %-a.) Az összes kormányzati kiadás meghaladta (USA 1970-90) e szintet, de az összes közberuházás nem; főleg a nem-mag közberuházás még növelhető lett volna… „A köztőke növekménye okoz változást a gazdaság növekedésében, ha a köztőke marginális hozama meghaladja a magántőke adózás utáni marginális hozamát.” http://www.vki.hu/~tfleisch/~haver/szakirodalom/haver-IRODA_031128.pdf

Az infrastruktúra nem-területi hatásairól Vitapontok: oksági irány (Blomström: az előző öt év gazdasági fejlődésének a csúszó-átlaga korrelál a legjobban), a mellőzött tényezők, a meglévő hálózat hatása (Hulten: a fenntartásba fektetett tőke hatszoros eredményt hoz), az intézményrendszer szerepének elhanyagolása (Wang: mennyire működik a hálózat), hibás módszertan (a kínálati oldal szerepe nem eredmény, hanem kiindulás), mikro szinten nem követhető hatások (Button: a tranzit mitől hatna a térségre). További problémák: beruházási időszak túlértékelése (másra költve is lenne hatása), fejlődés térbeli átrendezése (Chandra-Thompson térbeli koncentráció folyik), a lehetőségek kihasználása más tényezőkön múlik (Linneker-Spence az autópálya lehetőséget nyújt); van gazdasági hatás, de főleg területi újraelosztásból ered (Holl), a hatékonyság fő tartalékai a fenntartásban vannak (Rioja), nagyobb volt a privát szektor gazdasági fejlődésének a hatása az infrastruktúra építésére, mint fordítva (Wang). http://www.vki.hu/~tfleisch/~haver/szakirodalom/haver-IRODA_031128.pdf

Az infrastruktúra nem-területi hatásairól Magyarország: ‘mi’ még Aschauernek hiszünk. Terra, KTI, Encon-Trafficon: az elérhetőségre koncentrálnak. „A meglévő utak felújítása, korszerűsítése viszont általában nem jár együtt az eljutási idő érdemleges csökkenésével, és nincs térség-feltáró szerepük, ezért a tervezők szerint gazdaságélénkítő hatásuk sem bizonyítható.” /accessibility/ HAVER* tanulságok: egyes adatsorokra, ország-csoportokra kimutatható hatásösszefüggés a közlekedés kiépítése és a gazdaság fejlődése között, másokra vagy máskor nem. Ilyen éppen akkor fordulhat elő, ha a hatás esetleges: azaz más tényezőktől függ, olyanoktól, amit a számítás nem vett figyelembe, és amely tényezők vagy jelen vannak és hatnak, vagy (más esetben) nincsenek jelen, és akkor a hatás is elmarad. * „Hazai közlekedési hálózatok hatékonysága, versenyképessége növelésének lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok alapján” c. kutatás, ami 2003-ban készült a MTA VKI-ben a GKM megrendelésére. http://www.vki.hu/~tfleisch/~haver/ * ld. http://www.vki.hu/~tfleisch/~haver/

Az infrastruktúra nem-területi hatásairól Fleischer T (2003) Az infrastruktúra-hálózatok és a gazdaság versenyképessége. PM Kutatási Füzetek 2. Sorozatszerkesztő Lelkes Orsolya és Scharle Ágota.. Pénzügyminisztérium Stratégiai Elemző Önálló Osztály, Budapest, 2003 augusztus. 50 p. www.p-m.hu/web/home.nsf/portalarticles/31B62E4D0A3761E5C1256E130064DF9C/$File/fuzet2.pdf A nemzetgazdaság versenyképessége, nem a közlekedésé ! Versenyképesség: nem piaci részesedés, pozíció, - hanem jövőbeli jó pozíció elérésének feltétele, garanciája Összenyitás, vagy előzetesen jól megalapozott összenyitás tesz-e versenyképessé? ( Serdülő mezőny – ill. VER-csatlakozás ) Az egyes alágazatok, ágazatok hozzájárulása a gazdaság versenyképességéhez, (területi hatások is) rövid ajánlásokkal. Elérhető a kurzus honlapjáról * ld. www.p-m.hu/web/home.nsf/portalarticles/31B62E4D0A3761E5C1256E130064DF9C/$File/fuzet2.pdf

Az infrastruktúra területi hatásairól A fenntarthatóság térbeli dimenziója Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Közben: gyakorlati esetek, példák Kis kiegészítés a hálózatokról

A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”- intergenerációs szolidaritás Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás és térségi önvédelem Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről van szó.

A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet Két kulcsfogalom: A „helyek tere” és az „áramlások tere” (Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age) A “helyek tere” védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelen-téssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség.

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) (ld. Tér és Társadalom 2001/3-4). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy térség összerendezett működésének feltétele a megfelelő hálózat rendelkezésre állása. A közlekedés feladata az, hogy a kiindulópontok és a végpontok világát prosperálóvá tegye. A kishatósugarú, szomszédsági kapcsolatok fontossága Egy térség fizikai hálózatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit, és megkönnyítik, hogy a hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek.=>

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3.

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka 1998-ban Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4.

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A belső struktúra mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség. A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság. A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket.=>

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P (1998-2003), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

Delhi, Párizs, NY, Brasilia

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága. A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. (A belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása) => A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel.

A hazai alsóbbrendű hálózat a falvakat összekötő egykori szekérutak mintázatát őrzi /terep, tulajdonviszony, talaj/

A városokat összekötő főhálózat egy egészen más struktúrát képez /töltés, kisajátítás, talajcsere/

Patkó Károly: Útjavítók (1928)

Az 1960-as évektől induló autópályaépítések a legforgalmasabb fővárosi bevezető főutakat próbálták tehermentesíteni

Európa keleti felében az autópályák szinte mindenütt a fővárosok bevezető szakaszait váltották ki

Új útszámozás 1975-ből: a TEN és a korridorok előképe

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A hálózat kiterjesztése kelet felé

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Az EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája Magyar Közlekedéspolitika (1996): a kiegyensúlyozott öt stratégiai főirány ellenére az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kapott, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere). (1) a folyosók rossz mintázata (K-Ny túlsúly); (2) a folyosók túlzott súlya a közlekedés rétegein belül; (3) hibás hazai struktúra, egyközpontúság erősítése (ld. később) Csak a rend kedvéért: van újabb (2001-es, 2006-ban felülvizsgált) EU Fehér Könyv és 2004-es Magyar Közlekedéspolitika (de nem hoztak ebben fordulatot)

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitot a belső viszonyok minimális megzavarásával kell átbocsátani a térségen. Egy ország központi fekvése kedvező adottság, - ahogy a nyersanyagban való gazdagság is az. A tranzit nem zárható ki, de: („szolgalmi út”) - Le kell számolni a mennyiség mítoszával („több tranzit-több haszon”) /ld. idegenforgalom/ - Ágazati munkamegosztás a tranzit lebonyolításában - Rendszerében el kell különíteni egymástól a tranzit- és a helyi érdekeltségű forgalmat. (Nálunk ennek az ellenkezője történik)

A „throughput” és a belső felszívó kapacitás elválhat egymástól Forrás: Obláth Gábor – Nagy Katalin: Duális gazdaság vagy felzárkózás és európai integrálódás. KOPINT-DATORG Budapest, 2003 október.

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitforgalmat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein keresztül tervezi átvezetni

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Fekvésünkből adódóan, és csak részben előnyként, részben ugyanis hátrányként – számolnunk kell a legforgalmasabb páneurópai folyosók tranzitforgalmával. A cél az, hogy az átbocsátott forgalom minimális mértékű zavarást okozzon az ország életében. Ennek érdekében a tranzitfolyosó (a) kösse össze a páneurópai folyosókon kijelölt határpontokat, (b) minimális össz-hosszban haladjon át az országon, (c) kerülje el az ökológiailag érzékeny, sűrűn lakott, forgalmilag terhelt térségeket, (d) ösztönözzön a környezetet kevésbé szennyező eszközök és közlekedési módok használatára, (e) tegye lehetővé az áthaladás költségeinek a megfizettetését az áthaladókkal.

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya 2000. szept. 13 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy téglalap négy sarokpontjának összekötése a legrövidebb összes vonal segítségével. Steiner-pontok kialakulása

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Az ökológiailag (forgalmilag, társadalmilag) érzékeny területek elkerülése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Példa: A Fertő-tó térségét elkerülő forgalmi áramlatok kialakítása Ausztriában Ellenpélda: a Balaton partja mentén végighaladó autópályák szorgalmazása, (azóta már a megépítése) A főváros térségén keresztül kialakított pán-európai folyosók rendszere Magyarországon.

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

Mit tehet a közlekedési hálózat Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Egy célszerű magyarországi régióközi folyosó- hálózat struktúrájának a modellje Fő elemei: három kelet-nyugati folyosó, négy észak-déli folyosó, továbbá átlós kiegészítő elemek. A modell érzékeltet két, a tranzit-folyosók szempontjából elkerülendő érzékeny térséget: a fővárosi agglomerációt és a balatoni üdülőkörzetet. Az országot átszelő két legfontosabb páneurópai folyosó (IV-es és V-ös) javasolt átvezetését vastag vonal jelöli.

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

Túl- de mégis hivatalosan megtervezett hálózat A 2030-ra tervezett gyorsforgalmi hálózat elképzelése 1999-ből

Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

És a hivatalos autópálya-fejlesztési tervezet GKM 2003 „Sztráda express” Forrás: GKM honlap 2003-ból

A gyorsforgalmi úthálózat 2010-ben Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat 1963-2010. http://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpg Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat 1963-2010. http://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpg

Tehát: mit tehet a közlekedési hálózat Tehát: mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Legyen arányos a helyi- (helyek terét kiszolgáló) és az átmenő (az áramlások terét szolgáló) forgalomra való felkészülés A fenntarthatósági korlátok figyelembevételével részben kereslet-csökkentő és nem pedig minden igényt kínálat-növeléssel kielégítő intézkedésekre van szükség. A különböző szintű (helyi, regionális, országos, nemzetközi) forgalmat szolgáló hálózatok a saját szintjükön felmerülő funkciókat lássák el A funkciók arányát, kielégítésének módját a fenntarthatósági követelmények figyelembevételével kell megállapítani. A hálózatok egyes rétegeinek a struktúrája feleljen meg az adott szinten ellátandó követelményeknek.

Az (utóbbi) tanulságok összefoglalása A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

(- AVAGY NEM CSAK HIERARCHIA ÉS RÁCSHÁLÓZAT LÉTEZIK) KIS KIEGÉSZÍTÉS A GRÁFOKRÓL, HÁLÓZATOKRÓL (- AVAGY NEM CSAK HIERARCHIA ÉS RÁCSHÁLÓZAT LÉTEZIK) A közlekedésföldrajz mondanivalója a hálózatokról és a hálózati mintázatokról A gráfoktól a „kis világ” hálózatokig: új perspektívák

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról A hálózatokról a közlekedésföldrajzban. Forrás: Rodrigue, J-P et al. (1998) Transport geography Web Site. Bishop’s University, Dep. of Geography

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Az átlagos eljutási hossz két tetszőleges pont között annál rövidebb lesz, minél hosszabb a kiépített összes hálózat.

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Irodalom: Burt, Ronald (1992) Structural Holes. Cambridge, MA: Harvard University Press. Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Irodalom: Burt, Ronald (1992) Structural Holes. Cambridge, MA: Harvard University Press. Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között Pl. természeti akadály miatt

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Irodalom: Burt, Ronald (1992) Structural Holes. Cambridge, MA: Harvard University Press. Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között. Vagy mert nem kíváncsiak egymásra

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön- külön szorosan összekapcsolt csoportok között Kialakulása: természeti okok (kapu), (vagy pl. az egymás iránti érdeklődés hiánya) Valóban kiváló logisztikai szerepkör (monopólium) Társadalmi hálózatok elmélete: bróker szerep Akkor működik jól, ha a közvetítő mindkét kapcsolatrendszernek beltagja. (bizalom, normák, hálózat) A jó pozíció megőrzése: pl. sokáig ilyen volt a budapesti Duna-átkelés (nem épült híd) De ott aki nem épített, az is „mi” voltunk Forrás:

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról A kelet-poroszországi Königsberg, (a mai Kalinyingrád ) az 1700-as évek közepén

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Leonhard Euler (1707-1783) svájci matematikus és a königsbergi hidak feladványa

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Paul Baran hálózatai. Központosított, decentralizált és elosztott hálózatok sémája - 1964. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest.

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Forrás: Buchanan, Mark A véletlen gráf illusztrálása (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest.

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról 1736 EULER topológia és gráfelmélet 1959 ERDŐS – RÉNYI a véletlen gráf 1998 Duncan WATTS – Steven STROGATZ (Cornell Egyetem) Szentjánosbogarak felvillanása, (vastaps, szinkronitás). Teljes kapcsolatrendszer lehetetlen. Kisvilág hálózatok 1967 Stanley MILGRAM (Yale pszichológus) Emberi kapcsolatok: levél egy Boston-i tőzsdeügynöknek. ‘Hat lépés’ (100 exp 4 ?) „The Small World Problem” 1973 Mark GRANOVETTER (Stanford) A gyenge kapcsolatok ereje. Hogyan szerzett állást… Csoportokból épülő társadalom 2002 BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) Véletlen gráf helyett hatványfüggvény. (városok, hivatkozások, élő szervezetek

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Az Internet térképe 1998. Cheswick és Birch munkája nyomán (Lucent Technologies). Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest.

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Az sütőélesztő fehérjéi közötti kölcsönhatások modellje. Hawong Jeong munkája nyomán. Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest.

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról 2002 BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) Magyarázat: dinamikus hálózatok. Két feltétel: (1) nem adott a gráf csomópontjainak a száma, hanem növekszik (2) nem véletlenszerűen alakulnak a kapcsolatok, hanem preferenciálisan. „Akinek van annak adatik”

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Véletlen és skálafüggetlen hálózatok - a közlekedésben. A véletlen hálózatot az USA szövetségi autópálya-rend- szere illusztrálja, a skála- független hálózatot pedig a légi összeköttetések hálózata. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest.

Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról Veszélyeztetettség – hibatűrő képesség. Véletlen gráf – véletlen hibára -- kritikus pont, szétesés. Skálafüggetlen hálózat: nincs kritikus pont, a hálózat kisebb lesz, de működik. Viszont: szándékos támadásra erős érzékenység „Az erős csomópontok gyengesége”: - a nagy csomópontok veszélyben. - a forgalom maga a támadó - terrorista receptje: ‘álcázd magad új pontnak’ Dualitás: a csomóponti költségek megjelenése.=> Többszintű hálózatok. Működés-terjedés-stabilitás

„Hálózatológiai” tanulságok A közlekedési földrajz árnyaltabb megközelítéssel mérhetővé és összevethetővé teszi a centralizáltság, a kapcsolatgazdagság, az összekapcsoltság stb. megítélését. A hálózatokkal kapcsolatos legújabb kutatások rámutatnak a sűrű, jól behálózott gócok és az ezeket összekötő esetlegesebb távolsági kapcsolatok egymást kiegészítő voltára és az ilyen felépítésű hálózatok elterjedtségére. Ugyanakkor ezeket a természetben is nagyon elterjedt és stabil hálózatokat a kutatások szándékos beavatkozásra nagyon sebezhetőnek találják. Ma még nehéz lenne megmondani, hogy a hálózatokkal kapcsolatos új felismeréseknek milyen folyományaik lesznek a közlekedés szervezésében. „kevés átszállás ?” „gyenge kapcsolat ?" „hosszú vonalak ?”

ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ INFRASTRUKTÚRA ÉS A GAZDASÁG FEJLETTSÉGE KÖZÖTT Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ <tfleisch@vki.hu> KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! „Infrastruktúra” - második óra http://www.vki.hu/~tfleisch/~muegyetem/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2009 február 18.