Verseny és Szabályozás konferencia Magyarországi empirikus piacszerkezet-elemzések kutatási eredményeinek és gyakorlati alkalmazásainak áttekintése Csorba Gergely MTA KRTK KTI Verseny és Szabályozás konferencia 2013-09-25

Empirikus piacszerkezeti kutatások (Empirikus IO) Empirikus tesztelése piaci struktúra, viselkedés és hatás (SCP) közötti összefüggéseknek, ezen belül elméleti IO eredményeknek versenypolitikai / regulációs hipotéziseknek – különösen ex ante szabályozás számára versenypolitikai / regulációs esetekben konkrét vállalati viselkedés hatásainak Klasszikus empirikus IO (-1980-90-ig) jellemzően piacok közötti összehasonlításon alapult Új empirikus IO ezzel szemben egyes piacokon belüli elemzéseket végez, és sokkal erősebben épül elméleti IO modellekre Bár utóbbi időben egyre több kritika merül fel strukturális modellekkel szemben, továbbra is elterjedtek a redukált formájú modellek Nagyon sok kétirányú hatás policy és akadémiai alkalmazások között

Magyar empirikus IO "műhelyek" Széles értelemben agrárgazdaságtani, nemzetközi kereskedelmi, sőt munkagazdaságtani cikkek is tekinthetőek empirikus IO-nak De ezek jellemzően nem olyan mikro szinten, mint Új empirikus IO A "magyar empirikus IO" hozzájárulások jellemzően valamilyen magyar policy / tanácsadói szakmai közösséghez kötődnek, illetve általában policy kérdések vizsgálatából indultak REKK – energia és egyéb közművek Infrapont – telekom és egyéb hálózatos iparágak GVH tevékenységek kapcsán felmerülő témák MNB – itt egyedül strukturális modellek Külföldi kutatók nem írnak magyar piacról, magyar kutatók is keveset külföldi piacokról (Paizs (2009), Koltay (2012)) Kis aktivitás egyik oka az adatkorlát, de a kritikus tömeg hiánya is Az elemzések nehezebben adhatóak el tudományos eredményként

Kutatási irányok csoportosítása Áradatok közötti összefüggés elemzése Piacdefiníció és piaci erő értékelésére is adnak hasznos támpontokat Ártranszmissziós elemzések: Farkas és tsai (2009), Popovics-Tóth (2006) Áradatok és strukturális mutatók közötti összefüggések Talán legkönnyebben interpretálhatóak, de óvatosan kezelendők Direktben mérik piaci erőt, redukált formájú becslések Ár-koncentráció elemzések: Farkas és tsai (2009), Halpern-Muraközy (2012), Koltay (2012), Pápai és tsai (2013) Ex post policy értékelés: Csorba és tsai (2012, 2013), McLean-Horváth (2013) Ár- és aggregált mennyiségi adatok közötti összefüggések Klasszikus alkalmazások, jellemzően rugalmassági paraméterek becslésére Folytonos keresletbecslések: Nagy és tsai (2012) Diszkrét választási modellek: Crawford-Molnár (2008), Tánczos-Török (2007) Strukturális modellek: Molnár és tsai (2007) Keresleti reakciók kérdőíves adatok alapján + elméleti modellek: Szolnoky-Tóth (2008), Édes és tsai (2010), Lőrincz-Nagy (2011), Pápai és tsai (2011)

Összegzés Viszonylag standard (redukált formájú) ökonometriai módszerekkel elvégezhetőek olyan empirikus elemzések, amelyek hatékonyan támogathatnak versenypolitikai / hipotézisek igazolását / cáfolását Ezeknek az elemzéseknek sokszor létezik akadémiai hozzáadott értéke is Adatprobléma ugyanakkor erős korlát Eredmények robosztusságának tesztelése különösen fontos a módszerek tökéletlensége miatt