Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I Benczúr Péter, MNB és CEU 2013 Február 19.

Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával. Témája az adók és transzferek munkapiaci hatása Bár elsődleges céljuk a forrásteremtés illetve újraelosztás, munkapiaci ösztönző hatásuk is központi jelentőségű: veszélyeztetheti a célok elérését, a rendszer fenntarthatóságát! A témával kapcsolatban folyó hazai kutatások – a magyarországi munkagazdasági kutatások gazdag hagyományaira támaszkodva – a közelmúltban számos új eredményt, nézőpontot hoztak, izgalmas vitákat váltottak ki Fontos fejlemény: egyre több kísérletet láthattunk az eredmények lefordítására a gazdaságpolitika nyelvére Közreműködők: MNB, KTI, CEU, Corvinus, BI, ELTE, Harvard, IMF, Southampton Miről szól, kik írták ezt a Közelképet?

3 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Kiindulópont: a munkakereslet és kínálat befolyásolása Rugalmas kereslet: a munka(órák) kereslete érzékeny a munkabérre Rugalmatlan kereslet: a munka(órák) kereslete kevésbé érzékeny a munkabérre munkaórák w0w0 bér w 1 bruttó kereslet kínálat L0L0 adó L1L1 A B1B1 w 1 nettó B2B2 munkaórák w0w0 bér w 1 bruttó kereslet kínálat L0L0 adó L1L1 A B1B1 w 1 nettó B2B2

A bevételek alakulása: TxL 1 <TxL 0 A társadalmi veszteség alakulása: A fogyasztói többlet, a termelői többlet és az adóbevétel összegének változása Az ábrákon a zöld háromszögnek megfelelő terület 1/2xTx(L 1 -L 0 ) ‏ Ki viseli ténylegesen az adóterheket (incidencia): hogyan alakul a bruttó és a nettó bér? A bruttó bér növekszik, a nettó bér csökken Az adó (járulék) teljes összege a kereslet és kínálat relatív meredekségétől függően oszlik meg Mindhárom kérdés a keresleti, illetve kínálati rugalmasságokon múlik A lényeg tulajdonképpen ezeknek a számszerűsítése, illetve a kép árnyalása 4 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Az adók viselkedési hatásai a példában

Mekkora a bevételmaximalizáló felső adókulcs Magyarországon? (2. fejezet) Mennyivel élénkíti a gazdaságot egy adócsökkentés? (4. fejezet) Mekkora lehet a jövedelemeltitkolás Magyarországon? (6. fejezet) 5 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Három konkrét példa gazdaság/szakpolitikai alkalmazásokra, következtetésekre

A bevételmaximalizáló felső adókulcs 6 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Kettő plusz egy összetevő: Az adóköteles jövedelem rugalmassága (e) A hazai eredmények alapján de jelentős lehet a jövedelemhatás is! A jövedelemeloszlás felső részének az „alakja” Optimális kulcsnál: a felső sávba tartozók jóléti súlya (g) Intuíció: csökkenő adóalap nagyobb hányada lesz az adóbevétel Eredmények: g/e

A bevételmaximalizáló és a tényleges felső kulcs 7 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

A munkakínálatot a mikroszimuláció írja le – mennyire éri meg az embereknek dolgozni? Kiszámoljuk a reform előtt és után elérhető nettó bérjövedelmet illetve transzfereket Megbecsüljük - reform előtt és után - az egyének aktivitási valószínűségét és „munkaintenzitását”/ órák számát Ezeket összeadva kapjuk az aggregált munkakínálati sokkot Ez inputként kerül egy kis makromodellbe (eltoljuk a munkakínálati görbét) Megragadja az általános-egyensúlyi hatásokat (tényezőárak, tőke) A munka- és a tőkekereslet egy becsült/kalibrált CES termelési függvényből jön „Nagyon rugalmas” tőkekínálat: kis nyitott gazdaság 8 Benczúr Péter; Adóreformok hatásainak számszerűsítése Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével

9 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac és statikusdinamikusstatikusdinamikus Effektív munka 1,7% 4,6% Foglalkoztatás 2,3% 2,6% Tőkeállomány 1,9% 3,7% GDP 1,7% 4,3% Rendelkezésre álló jövedelem 3,6% 1,7% Költségvetési hatás

A minimálbéresek száma – ? Krekó-Kiss: SZJA adatok alapján 2005-ben 25-27% Elek és szerzőtársai korrekciók: nem teljes idejű munka, bérként adózó transzferek ONYF alapján 2004-ben 17% ONYF kapcsolt adatbázis: 10-15% A tetőponton ez tehát kb embert jelenthetett Kik csalnak? Elek és szerzőtársai: a valóságos bért akkor látjuk, ha a vizsgált személy termelékenysége a minimálbér felett van és nem csal Megbecsülhető a csalás valószínűsége és a „valódi kereset” Az álminimálbéresek aránya az alkalmazottak 5-11%-a Heterogenitás: takarítóknál 15%, építkezésen dolgozóknál 50-60%, diplomások, vezetők esetén közel 100% 10 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Szürke foglalkoztatás: mennyien és kik csalnak?

A becsült valódi kereset ötödeiÖsszesen alsó2.3.4.felső Minimálbéres arány (%) 41,68,0 7,96,414,8 Csalási valószínűség a minimálbéresek között (százalék) 33,454,261,570,684,947,5 Csaló minimálbéresek aránya a csoportban (%) 13,94,34,95,65,47,0 Szimulált valódi bér minimálbér feletti többlete (ezer forint) 3,622,354,1106,1285,795,1 Az eltitkolt bér megoszlása (százalék) 2,03,810,423,160,7100,0 11 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)?

A becsült valódi kereset ötödeiÖsszesen alsó2.3.4.felső Minimálbéres arány (%) 41,68,0 7,96,414,8 Csalási valószínűség a minimálbéresek között (százalék) 33,454,261,570,684,947,5 Csaló minimálbéresek aránya a csoportban (%) 13,94,34,95,65,47,0 Szimulált valódi bér minimálbér feletti többlete (ezer forint) 3,622,354,1106,1285,795,1 Az eltitkolt bér megoszlása (százalék) 2,03,810,423,160,7100,0 Az adózás alól kivont összeg megoszlása (%) 2,03,810,423,360,5 12 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)?

Egy teljes és költségmentes „foglalkoztatás-fehérítés” költségvetési hozama különböző becslések szerint a GDP mintegy 0,6-1,3%-a (2% már felső becslésnek tekinthető) Ez sokkal kisebb, mint a vállalkozói adó, illetve az ÁFA esetén! Jó eszköz-e a minimálbér emelése? Nincs közvetlen költsége Számos káros mellékhatás: munkakereslet csökkentése, tényleg alacsony termelékenységűek kiárazása Ugyanakkor csak kis mértékben csökkenti az adózásból kivont jövedelemtömeget! Differenciált minimálbér – elvárt jövedelem szerinti adóztatás? Bonyolultan, a vállalkozások jellemzői szerint is kellene A végzettség szerinti differenciálás azonban jól célzott lehet 13 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Az adóelkerülés elleni harc – tanulságok és adópolitikai lehetőségek?

Kvantifikálás, hatáselemzés A közgazdasági elemzés egy további kulcsszerepe: a véleménykülönbségek okának azonosítása 1.A lehetséges következmények nem teljes körű felmérése (mellékhatások, általános egyensúlyi hatások) 2.A gazdaság „helyes modellje” – verseny mértéke, aggregálás, „egyensúlytalanság” 3.Paraméterek bizonytalansága (pl. intenzív munkakínálat) 4.A (társadalmi) célfüggvény léte, mibenléte A szakértő szerepe Ne azt mondja meg, hogy mit kell csinálni, hanem csak azt, hogy bizonyos intézkedéseknek milyen hatásai várhatók A célfüggvény a döntéshozó („politika”) választása, a szakértő annak a minél hatékonyabb elérését hivatott segíteni (minél kevesebb „káros mellékhatás” legyen) 14 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Összefoglaló helyett: modellek és regressziók a gazdaságpolitikában?