Színek Harkai Richárd Free Powerpoint Templates

Színek csoportosítása: A színek többféle módon csoportosíthatóak. Két nagy felosztásuk létezik: - Fizikai felosztás. - Színek hangulati hatása szerint.

Színek között 6 kitüntetett szín található (3 alap és 3 mellékszín): Alapszínek (RGB): – Vörös (alapszín) (Red) – Zöld (alapszín) (Green) – Kék (alapszín) (Blue)   Mellékszínek: – Sárga (mellékszín) – Narancs (mellékszín) – Ibolya (mellékszín)

A feketét a színek hiánya, a fehéret a színek együttese hozza létre A feketét a színek hiánya, a fehéret a színek együttese hozza létre. Az alapszíneket kikeverni nem lehet, de ezek keveréséből jön létre a teljes spektrum, azaz a mellékszínek. A főbb színek adják a csoportosítás alapját, mivel az összes színt – mennyiségük miatt – képtelenség számba venni.

Fizikai csoportosítás: Fizikai megjelenés szerint beszélgetünk: Egyirányú színekről, vagyis fekete és fehér Többirányú színekről, vagyis tarkák Ezen kívül beszélhetünk még: Telített színekről: egy szín telítettsége a benne levő fehértartalmától függ. A telített színek nem tartalmaznak fehér és fekete színeket, ezek az alapszínek. Derített színek: a telítettek fehérrel való világosításával jönnek létre.

Fizikai csoportosítás: Tompított színek: feketével történő sötétítéssel hozhatóak létre. Tisztaszínek: a spektrum színeiből állnak a vöröstől az ibolyáig. másodlagos színek: két tisztaszín keveréséből jönnek lérte

Hangulati hatás szerint: Hangulati hatás szerint meleg, hideg és semleges színekről beszélhetünk. A meleg szín kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti a hangulatot és a védettség érzését kelti. Ezek a színek a vörös, a sárga és a narancs. A hideg szín háttérbe tol, eltaszít, vagy elrejt, mindemellett nyugtat, pihentet. Ilyen színek a zöld, kék és lila.

Hangulati hatás szerint: A semleges szín a meleg és a hideg határán helyezkedik el. Leginkább szürke és árnyalatai, melyek folytonosan a fehértől a feketéig terjednek számtalan sok szürkeárnyalattal. Ezek a színek a fehér, szürke, fekete és a barna.

Additív színek: Ezek a színek a három alapszínből tevődnek össze. Ebből a három színből mintegy 16,5 millió szín és árnyalat állítható össze. Két alapszín keverésével megkapjuk a szekunder komplementer színeket, míg a három alapszín összekeverésével megkapjuk a fehér színt.

Szubsztraktív színek: A fehér fény spektrumában nem szerepelnek, így ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő. Ezek a színek a CYMK, vagyis a Cián(C), Sárga(Y), Bíbor(M) és az így kapott Fekete(K). A CYMK színek a fehér színből a színeket kivonják. Két CYMK szín keverésével primer komplementer színeket kapunk. A három CYMK szín összekeverésével megkapjuk a fekete színt.

Színrendszerek: A színeket különféle színrendszerekbe foglalták. Ezeknek a rendszereknek a legfontosabb tulajdonságuk az általuk reprodukálható színtartomány. A színrendszereket két nagy csoportba lehet osztani. Az első csoport az eszközfüggő színrendszerek. Ezen rendszerek tulajdonságai függnek az adott használati eszköz fizikai tulajdonságaitól. Ilyen színrendszer például az RGB és a CMYK színrendszer.

Színrendszerek: A második csoport az eszköz független színrendszerek tartoznak. Ezek a rendszerek nem függnek az alkalmazott eszköz fizikai tulajdonságaitól. Ilyen színrendszer például a CIE által létrehozott, szín ingermérésre is használt CIE Lab rendszer.

CIE XYZ, CIE Lab: A CIE XYZ a CIE (Commission Internationale de la Éclargie) által létrehozott szín ingermérésre szolgáló alapszínrendszer. Ez a színrendszer nem egy egyenlőközű színrendszer, ennek fényében tehát nem alkalmazható színmérésre. Az XYZ színrendszer transzformáltja az 1976-ban létrehozott CIE Lab rendszer. Ezt a színrendszert használják a mai napig színmérésre, igaz a legújabb kutatások bebizonyították hogy ez a rendszer sem tökéletesen egyenlőközű, de eddig ez a "legegyenlőbb közű" színrendszer. A CIE Lab rendszerben több mint 6 millió szín kódolható.

A színrendszereknél meg kell még említeni az úgynevezett színminta atlaszokat is. Ezek közül talán a legelterjedtebb a Pantone rendszer. Ezt a rendszer 1963-ban hozták létre. Feladata a speciális színek rendszerbe foglalása volt. A PMS (Pantone Matching System) a legelterjedtebb speciális színeket jellemző rendszer. Több mint 65 országban alkalmazzák ezt.

Színmélység: A számítógépes grafikában a színmélység (bit depth vagy colour depth) az a száma, amely az egy raszter grafikus kép egy pixelében található színek számát mutatja. Az emberi szem csupán 10 millió különböző árnyalatot képes érzékelni, ezért egy képet 24 bpp-nél magasabb értéken elmenteni csak akkor érdemes, ha nem csak a megtekintés a cél, ugyanis a magasabb értéken elmentett képek jobban használhatók utó munkálatok során.

Lehetséges színek száma Színmélység: Bit Per Pixel Lehetséges színek száma Elnevezése 1 2 Monochrome 4 CGA 16 EGA 8 256 VGA 65536 XGA, High Color 24 16777216 SVGA, True Color 32 16777216 + átlátszóság 48 281 Trillion

Vannak kitüntetett színek amiknek létezik nevük Vannak kitüntetett színek amiknek létezik nevük. Az alábbi weboldalon összefoglalták ezeket a neveket (140 szín) és a könnyebb felhasználás érdekében megadták a hexa és RGB kódjukat is. http://www.colorschemer.com/blog/2007/07/24/140-named-colors/

Köszönöm a figyelmet! 