Tájékoztatás, információforrások 5. előadás Direkt (faktografikus) tájékoztatási eszközök: általános adattárak: almanachok, eseménytárak, cím-és névtárak, helységnévtárak; szótárak, életrajzi lexikonok, adattárak

Általános adattárak Az adattár összefoglaló megnevezés, azokat a tájékoztatási apparátusbeli elemeket soroljuk ide, amelyek az enciklopédiákon és a lexikonokon kívül még az általános direkt tájékoztatást szolgálják. Főbb típusaik: Almanachok, évkönyvek Eseménytárak Cím-és névtárak Helységnévtárak Jellemzőik: Főleg gyors, adatszerű tájékoztatásra, ténykérdések megválaszolására alkalmasak (statisztikai adatok, dátumok, stb.) Bibliográfiai tájékoztatásra nem vagy csak kis mértékben használhatóak. Kevésbé magyarázatosak, mint az enciklopédiák, lexikonok. Adataikat gyakran táblázatos formában, magyarázatok nélkül közlik. Tipizálásuk nehézkes, mert sok közöttük az átmeneti változat.

Almanachok, évkönyvek Ma szinonimaként használjuk a megnevezéseket, de történeti kialkulásuk eltérő. Almanachok: Arab eredetű szó, mérték, idő, naptár eredeti jelentéssel. Középkorban: csillagászati naptárt, kalendáriumot jelentett. Könyvnyomtatás feltalálása után: a naptár mellett irodalmi szövegek is megjelentek benne, majd ezek túlsúlyával kialakult az irodalmi almanach. (Nálunk az 1820-as, 30-as évekre jellemző az almanach költészet.) Végül: Mindenféle nem folyóiratjellegű kiadványt is almanachnak kezdtek nevezni, a tudományos adattár jellegű évkönyveket is. Évkönyvek: Első megjelenése az ókori annales (latin=évkönyv), amely a történetírás kezdeti műfaja, időrendben rögzítve az eseményeket. Ma három értelemben használatos az évkönyv megnevezés: Valamilyen intézmény, társaság évenkénti közleményeit, beszámolóját tartalmazó kiadvány Egy-egy tudományterület rendszeresen megjelenő szakmai publikációja Az almanach szinonimája: a tudományos tájékoztatás periodikusan megjelenő statisztikai és egyéb adattárai.

Nemzetközi és hazai almanachok, évkönyvek, statisztikai adattárak Yearbook of International Organizations (München) Ma már adatbázis formájában is elérhető. Nemzetközi szervezeteket, civil szervezetek kereshetőek benne. Europa World Yearbook (London). Online formája: Europa World Plus: http://www.europaworld.com/pub: 1926 óta jelenik meg, politikai, gazdasági információkat nyújt több, mint 250 országról, területről. The Statesman’s Yearbook. Online formája: The Statesman’s Yearbook. Online : http://www.statesmansyearbook.com/public :Minden fontos adatot közöl egy-egy országról. A világ országai és kormányai a The Statesman’s Yearbook magyar változatának tekinthető. Az MTI Sajtóadatbankja adta ki az 1990-es évek elejétől. Ma ezt a kiadványt felváltotta az internetes forma: http://viko.mti.hu/vikoinfo.cgi A magyar közélet kézikönyve: Az MTI Sajtóadatbankja hozta létre 1993- ban. A magyar intézményrendszer legfontosabb adatait, postai és e-mail címét, weboldalát, telefon- és faxszámát, főbb vezetőinek elérhetőségét egy helyen, naprakészen tartalmazza. Online és cserelapos könyv formában is elérhető. http://mkk.mti.hu/

Tények könyve: 1988-tól követi nyomon a világ és Magyarország legfontosabb mutatóit. Az évről évre megjelenő kötetek végigkísérik a hazai társadalom, kultúra, gazdaság demokratizálódási folyamatát a zárt szocialista rendszerből a nyitott, demokratikus, NATO-tag és EU-országgá válásig. Tények könyve archívum- CD-ROM: Az Elektronikus Archívum a Tények Könyve 8 évfolyamát - 1988-1993, 1997, 2001 (angol nyelvű) -, dolgozza fel, továbbá négy tematikus kötetet - NATO, Régiók, Zöld, Medicina - tartalmaz. Magyarország politikai évkönyve: könyvsorozat a rendszerváltás első évétől, 1988-tól kezdve minden évben megjelent és páratlan kordokumentumként járult hozzá a társadalmi-nemzeti önismeret kialakulásához. Nélkülözhetetlen minden közélet iránt érdeklődő diáknak- tanárnak, kutatóknak és újságíróknak egyaránt. A 41 kötetes DVD tartalmazza az összes eddig megjelent politikai évkönyvet és ezen kívül az Országgyűlési Napló (a plenáris ülések szó szerinti jegyzőkönyve) teljes anyagát 1988-tól 2008-ig, a Magyarország évtizedkönyve - A rendszerváltás (1988-1998) I. és II. kötetét, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyveit 1999-től 2008-ig.

Társadalmi riport (TÁRKI): 1990-ben indított, kétévenként megjelenő tanulmánykötet-sorozat. A nemzetközi irodalomban ismert kiadványtípusról van szó. Európa több országában rendszeresen - több helyütt évente - jelennek meg társadalmi riport, adatriport kötetek, amelyek széles körben kívánják ismertté tenni az adott ország legfontosabb társadalmi összefüggéseit. Ezek a kiadványok mindenekelőtt adatokat közölnek jól követhető formában és szöveges információikban az adatok megértéséhez és értelmezéséhez szükséges jegyzetekre, kommentárokra, illetve az adatok tárgyszerű interpretálására szorítkoznak. Nem statisztikai kiadványról van tehát szó: ennél bővebb az elemző interpretációs anyag, s bővebb a felhasznált adatok köre is. A statisztikai adatgyűjtéseken túl a kisebb mintájú szociológiai, demográfiai, közvéleménykutatási adatok is szerepelnek ezekben a kötetekben. Magyar statisztikai évkönyv: (Központi Statisztikai Hivatal) Regionális és megyei adattárak: Magyarország megyei kézikönyvei sorozat (CEBA Kiadó) 1997-től: 23 kötetben. Megyei statisztikai hivatalok évkönyvei.

Eseménytárak, évfordulónaptárak Alapvető segédeszközei bármely kérdés történeti megközelítésének. Típusai: a) Kurrens eseménytárak: folyamatosan jelennek meg és a legközelebbi múlt eseményeit rögzítik jellemzően időrendben. Ezek általában az intézmények, testületek, települések, stb. honlapjain is elérhetőek. Retrospektív eseménytárak: egyszeri megjelenésűek és hosszabb időszakra tekintenek vissza. A több évtized, évszázad többnyire politikai eseményeit felölelők megnevezése: kronológia, időrendi táblázat. b) Nemzetközi: Archiv der Gegenwart: önálló kurrens volt 1931-2004 között a Siegler-Verlag für Zeitarchive kiadó gondozásában Nemzeti, országos: Példál:Országos Nagyi Könyvtári Napok archívuma Helyi:Például: Hajdúböszörmény online újságja c) Önálló: Például: Történelmi eseménytár: Diákenciklopédiák Rejtett: Például folyóirat melléklete, fejezete: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Szín - Közösségi Művelődés című folyóirata eseménytára.

Évfordulónaptárak Napjainkra jellemzően kurrens változatai már csak elektronikus formában érhetőek el. Egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb adatbázist az MTI szolgáltatja: http://evfordulo.mti.hu/. Tájékoztatójuk szerint az adatbázis a mindenkor előttünk álló 12 hónap évfordulós anyagait tartalmazza. A betekintés az előfizetéstől függően korlátozódik. Az adatbázisban jeles évfordulók kapcsán tájékozódhatunk politikai, történelmi, tudományos és kulturális eseményekről és ismert személyiségekről a politika, a közélet, a történelem, a tudomány, a kultúra és a sport területéről.

Cím- és névtárak A cím -és névtárak címeket és neveket tartalmaznak. A hazai címtárak története az 1730-as években kezdődik a katolikus egyházi címtárakkal, majd a 19. századtól találkozhatunk termelési és foglalkozási ágak, intézmények, egyesületek címtáraival. A legnagyobb régi tudományos és közművelődési címtárunk: Magyar Minerva: A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Bp.: Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, 1900-1932. Utóda: Könyvtári Minerva. Bp.: OSZK KMK, 1965., 1986. Ma: A Könyvtári Intézet honlapján elérhetővé és bárki számára használhatóvá vált a Könyvtári Minerva adatbázis: http://www.ki.oszk.hu/minerva Az adatbázisban az adatok frissítése 2005. végén kezdődött meg és jelenleg is folyik. Eddig az e-mail címmel rendelkező könyvtárakat keresték meg az adatok aktualizálása végett. Ilyen módon több mint 700 könyvtár adatait tudták frissíteni az adatbázisban, de a többi - korábban a nyomtatott változatban (Könyvtári Minerva 1996 : a könyvtárak szolgáltatási kalauza./ összeáll. Rácz Ágnes. - Bp.: OSZK KMK, 1997. ) szerepelt - könyvtár adatai is megtalálhatók benne.

Helységnévtárak Ezek az adattárak egy-egy ország, esetleg az egész világ lakott helységeire vonatkozó, fontos adatsorokat tartalmaznak. Közölhetnek kurrens vagy történeti adatokat. Idővel kurrens helységnévtára is történetivé válnak. Legfontosabb helységnévtárak: A műfaj klasszikusa: Johann Georg Theodor Graesse: Orbis Latinus Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1-4. kötet. 1851. Tibold Özséb: Világtörténelmi helyek zsebszótára. Pécs, 1870. Csuday Jenő: Történelmi helynevek szótára a földrajzi fekvés meghatározásával. Budapest, 1901. A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2009. január 1. A kötet a Központi Statisztikai Hivatalnak 1992 óta évente megjelenő kiadványa. A kétnyelvű helységnévkönyv áttekintést nyújt a közigazgatási területi egységek – a főváros, a megyei jogú városok, a városok, a nagyközségek és a községek – hivatalos megnevezéséről, megyei beosztásáról, a települési önkormányzat körjegyzőséghez csatlakozásáról, részletes és összefoglaló adatokkal szolgál a helységek területnagyságáról, lakónépességéről és lakásainak számáról (2009. január 1-jén).

Magyarország történeti helységnévtára (1773 –1808) A kiadvány egy-egy fejezete tartalmazza továbbá a helységek KSH által kibocsájtott településazonosító törzsszámát, az 1990. január 2. és 2009. január 1. között bekövetkezett főbb területszervezési változásokat, a 2009. január 1-jén működő körjegyzőségek és kisebbségi önkormányzatok, valamint a statisztikai kistérséghez tartozó helységek jegyzékét megyénként. Magyarország hivatalos helységnévtárait a Központi Statisztikai Hivatal illetve jogelődei készítik el 1873 óta. Magyarország történeti helységnévtára (1773 –1808) A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára az 1987-ben indított kézikönyvsorozattal a társadalomtudományi, mindenekelőtt a történelemtudománnyal kapcsolatos kutatásokat szeretné elősegíteni. A "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozat a történelmi Magyarország XVIII. század végi, XIX. század eleji településeit megyénként ismerteti. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. Magyar Tudományos Akadémia Történeti Demográfiai Albizottsága – Központi Statisztikai Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Talma könykvkiadó, Baja, 1998. Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest, 2000. Kertész Gyula: Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak.KSH, 2000.

Szótárak Olyan fogalomtárak, amelyek egy-egy fogalom szűkszavú, többnyire csak nyelvi magyarázatát adják. A két-és többnyelvű szótárak általában megelégszenek egy szó vagy kifejezés nyelvi ekvivalensének közlésével. Számuk rendkívül nagy, már számbavételükre is készültek bibliográfiák. Például: Thomas Kabdebo-Neil Armstrong: Dictionary of dictionaries (1997), 8500 angol vonatkozású művet ír le. Nyelvük szerint: Egynyelvűek: teljes merítésűek, a teljes szókincset tartalmazzák. Ide tartoznak: Értelmező szótárak: a jelen nyelvállapotot tükrözik, pl.: Czuczor Gergely- Fogarasi János: A magyar nyelv szótára 1-6. köt. (1862-1874), A magyar nyelv értelmező szótára 1-7. köt. Szófejtő szótárak: történetileg írják le a szavak jelentését, pl.: A magyar nyelv etimlógiai szótára, Ladó János: Magyar utónévkönyv, Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára.

Válogató jellegű szótárak: Tájszótárak: mint pl.: Új magyar tájszótár 1-3. köt. 1979-1992., Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szótörténeti tár (1975-től jelenik meg) Elektonikus változata is van: http://emsz.db.iif.hu/cgi-bin/emsz.cgi Szakszótárak, terminológiai szótárak: egy adott szakterület fogalomkészletét tárják fel. Konkordanciák: egy-egy szerző vagy mű szókincsének számbavételét végzik el. Pl.: Petőfi-szótár Célorientált szótárak: Helyesírási szótárak, rímszótárak, stílusszótárak. Példák: O. Nagy Gábor-Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár, 1978., Magyar szókicstár, Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, 1998, 2004. (Gazdag tartalmú szinonimaszótár. A magyar szótárirodalomban először közli a szavak ellentétét. 25500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkeiben található szavak száma 80 600. Több mint 3800 közmondás, szólás található benne. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem.)

Két- és többnyelvű szótárak: Ide sorolhatók az idegennyelv és anyanyelv vagy ennek fordítottját közlő szótárak. Ide sorolandóak az ún. Idegen szavak szótárai is. Pl.: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára, 1994. Egyéb nyelvi segédletek: Idézetgyűjtemények: Pl.: The Oxford Dictionary of Quotations, elektronikusan kereshető adatbázis: Oxford Quotations database http://www.askoxford.com/dictionaries/quotation_dict/?view=uk, Bölcsességek könyve. Aforizmák, szállóigék, 1994. Közmondások, szállóigék: O.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. „Last words” kiadványok, gyűjtemények

Életrajzi lexikonok, adattárak Két nagy csoportjuk ismert, az egyik a lezárt életutakat ismertető, és az ún. Who is who-k vagy kortárs életrazi lexikonok. Lezárt életutakat ismertető magyar és nemzetközi lexikonok: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14 köt. Bp.1891-1914. 2000-ben CD-ROM-on is. 30 ezer személy biobobliográfiáját tartalmazza. A szócikkek az illető személy életrajzát, az általa írt művek és a munkásságával foglalkozó közlemények adatait közlik. Gulyás Pál: Életrajzi lexikon. Szinnyei József Magyar írók élete és munkái kiegészítő sorozata. 1929., majd a 30’as évek végétől: Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinyei József. Új sorozat. Gulyás Pál halála után: MTA Könyvtárába került a kézirat. 1990-ben jelent meg: Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinyei József. Írta és összeállította Gulyás Pál. Sajtó alá rendezte Viczián János. MTA Könyvtára digitalizálta az anyagot: http://www.mtak.hu Magyar életrajzi lexikon. 1. kötete 1967-ben jelent meg. Új magyar életrajzi lexikon: A Magyar Könyvklub indította 2001-ben Kégli Ferenc: Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz. Regionális és lokális életrajzgyűjtemények válogatott annotált bibliográfiája. Bp.: OSZK:KI, 2005. Magyar életrajzi index. Petőfi Irodalmi Múzeum. www.pim.hu 800 életrajzi mű összesített adatbázisa.

Christian Jöcher: Allgemeines Gelehrten-Lexikon Christian Jöcher: Allgemeines Gelehrten-Lexikon.(1750-1751) Az egyik legrégebbi nemzetközi életrajzi összefoglalás. Elsősorban a középkorra, de leginkább a 18. sz. vonatkozásában használható. Max Arim-Franz Hodes: Internationale Personalbibliographie. (1952- 1987) Írók és tudósok életműveinek 1800 utáni feldolgozásait tartalmazza. „Index bio-bibliographicus notorum hominum” (IBN) elnevezésű vállalkozás a hatvanas években indult.1974-től azt tűzte ki célul, hogy a legfontosabb életrajzi lexikonokhoz, névtárakhoz stb. mutatót készít az azokban ismertetett személyek szerint. Ezernél jóval több ilyen nyomtatott forrást tárnak fel ehhez, immár tudatosan túllépve a sokáig egyedül Európát számbavevő gyakorlaton, most már az egész világból. A latin-, görög-, héber- és cirillbetűt használó nemzetek „általános”-nak nevezett sorozatával párhuzamosan folyik a kínai és az örmény, továbbá tervbe vannak véve további (japán, indiai, mohamedán kultura stb.) sorozatok publikálása. Érdekes megemlíteni, hogy az „általános” sorozat 1994-ben megjelent 70. kötete éppen Fiáth Pál (1850-1935) fejérmegyei főispánnal fejeződik be. A vállalkozás méreteire jellemző, hogy összesen mintegy öt millió személy regisztrálásával számolnak.

Kortárs személyeket regisztráló életrajzi gyűjtemények Az első Who is Who Nagy-Britanniában jelent meg 1849-ben, az angol társadalom prominens személyeinek bemutatására. A 19. sz-ban főként az arisztokraták, politikusok kerültek be az összeállításba, a 20. sz-ban a gazdaság, kultúra, sport, tudomány képviselői. Sok esetben üzleti megfontolás áll a létrejöttük mögött, ezért óvatosan kell kezelni. Ma már vannak: nemzetközi, nemzeti és szakterületi Ki kicsodák is. Biográf Kiadó: Magyar ki kicsoda 1990 óta jelenik meg. Who is who Magyarországon: a svájci Hübner-cég kiadványa 2003-tól. The International Who’s Who. Az Europa Publictions (London) adja ki az 1930-as évektől.