Képszerkesztési alapfogalmak Ajánlott oldalak (GIMP): http://hup.hu/old/gimp/ http://primandras.hu/gimp/index.html GIMP Verzió: GIMP 2.6.11 Letölthető: http://www.gimp.org/

Fény fogalma A fény: emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. (Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb (infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is.) A fény tulajdonságait meghatározó három fő szempont: intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként, fényességként érzékel, frekvencia (hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel.

Színlátás A látható fénysugárzás a 380 nanométertől 780 nanométer hullámhosszúságig terjedő tartományt foglalja magába. A hősugárzás a 780 nanométernél nagyobb hullámhosszúságú, szemeink által még nem észlelhető infravörös sugárzás. Az ultraibolya sugárzás már ugyancsak nem látható, hullámhossza a látható fénynél rövidebb, de energiában gazdagabb, mint a hosszú hullámú sugarak. 1 nanométer => a milliméter egy milliomod része, másképpen a méter milliárdod része.

Az emberi szem, látás A vizuális információ feldolgozása a szemben kezdődik. A szem hátsó részén található a retina, ahol a fény idegi jellé alakul. A fényt a fotoreceptorok (csapok és pálcikák) alakítják át idegi jellé, melyet a gyűjtősejtek kezdenek feldolgozni. Utolsó fázisként a ganglionsejtek gyűjtik össze az információt, melyet a vakfolton keresztül juttatnak ki a szemből a talamusz felé.

Digitális képek, használatuk Digitális kép => képpontokból épül fel. A digitális képek pontjait rácsként képzelhetjük el. A digitális képek po A digitális képek fő tulajdonságai: Pixelekből épülnek fel Pixell (képpont): a digitalizált kép egy pontja. Általában négyzet alakú, felületük egyetlen színből tevődik össze. Bináris kód Digitalizált képek előnyei: Web-publikáció, Továbbítás e-mail-ben Otthoni nyomtatás

Képfelbontás Fogalma: elsődlegesen azt határozza meg, hogy egy kép összesen hány képpontból épül fel. Azonban a digitális képeknél ezt kétféleképpen használják: A kép vízszintes és függőleges képpontjainak szorzata (vagyis a képméret) Azt határozza meg, hogy a kép egyetlen hüvelykjén (vagy cm-én) hány képpontot különböztethetünk meg. Mértékegysége a dpi, dot per inch (szkennelés minősége, ill. nyomtatás)

Színmélység Fogalma: egy-egy színpont leírására hány bitet használunk fel. Általában 3 x 8 bit, vagyis színenként 256 árnyalat, ami 256 x 256 x 256 = 16.777.216 millió szín.

Színkeverés Additív színkeverés (összeadó színkeverés) Szubtraktív színkeverés (elnyelt fények

Színezet Az adott szín helye a színskálán.

Színmódok vonalas színmód szürkeárnyalatos színmód Egy digitális kép színösszetevői milyen módszerrel kerülnek kialakításra. Alapvető színmódok: Vonalas – fekete/fehér: egy pont kétféle színű lehet: fekete vagy fehér Szürkeárnyalatos (grayscale): a fekete és a fehér mellett az egyes pixelek a szürke különböző árnyalatait is felvehetik. Összesen 256 árnyalatot különböztet meg. (8 biten ábrázoljuk.) Színpalettás – indexed color mód: csak 256 színt tartalmaz. Létrehozása RGB-ből vagy CMYK-ból való konvertálással történik. RGB (Red Green Blue): három csatornát (színösszetevőt) használnak. Minden csatornát 8 biten ábrázolunk. Additív színkeverési mód. CMYK (ciánkék – bíbor – sárga – fekete): ezekből állítja elő a kívánt színt. Négy színcsatorna, mindegyik 8 bit színmélységű. (Nyomdai felhasznál HSB: H (hue) => színezet, S=> telítettség, B (brightness)=> fényerő. E három tulajdonság együttes meghatározásával adják meg a színt.

Fényerő, telítettség, kontraszt, tónus Fényerő: a szín világossága százalékos mértékben kifejezve: 0% = fekete, 100% fehér Telítettség: a szín erőssége és tisztasága százalékos formában kifejezve: 0% = szürke, 100% = teljes telítettség Kontraszt: az egymás melletti színek elkülöníthetősége, idegensége. Tónus: fény-árnyék kontraszt

Gamma korrekció A gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. (magas értéknél a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel, ellenkező esetben sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet

Pixelgrafika (rasztergrafika) A rasztergrafika (pixelgrafika) => olyan digitális kép, ábra, melyen minden egyes képpontot (pixelt) önállóan definiálunk. A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket rácsszerűen elrendezett képpontokból építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből áll össze a rajz. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva bittérképnek is nevezik. Előnye: gyors képfeldolgozás Hátránya: az adatállomány nagy méretű

Vektorgrafika A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat (téglalap, ellipszis, sokszög, stb.) és ún. Bézier-görbéket használnak. Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetők.

Képtárolás: veszteségmentes grafikus formátum Olyan tárolási eljárás, melynél a kicsomagolás után a kép bitről bitre megegyezik az eredeti képpel. Általánosan használt formátumok: .bmp .png .tiff

Képtárolás: veszteséges tömörítés Nem teszi lehetővé a tömörített adatból az eredeti adatok pontos visszaállítását, ám egy „elég jó” rekonstrukciót igen. Általánosan használt formátumai: .jpeg .jpeg2000 .gif

Váltottsoros (interlaced) képmegjelenítési technika Lényege, hogy a teljes kép nem egyszerre, hanem meghatározott részekben kerül megjelenítésre, de olyan módon (annyira gyorsan), hogy ez a „trükk” az emberi szem számára ne legyen érzékelhető. Pl: hagyományos tévé.

Képszerkesztő programok Eltérő képességűek, de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. Jellemzői: Általában többféle fájltípust képesek kezelni A képek átméretezhetők Különféle képmanipulációk (retusálás, por- és karceltüntetés, színarányok megváltoztatása, kontraszt növelése, stb) végezhetők el velük. Web-re való előkészítés Tetszőleges formátumba való mentés

Képkezelő programok – fontos fogalmak Rétegek A kép különböző elemeinek a szétválasztására szolgálnak Rétegekkel még nem rendelkező kép esetén úgy érdemes elképzelni, hogy újabb (átlátszó celofánra rajzolt) képeket illesztünk a meglévő képre Az eredeti képet háttérrétegnek nevezzük A rétegek segítségével úgy módosíthatjuk a kép egyes részeit, hogy más részek ne változzanak Példa: áttetszőség, árnyék, színezés (piros-sárga átmenet)

Maszkok Maszkok A maszk az eredeti képpel megegyező méretű és felbontású szürkeárnyalatos kép Funkciója az eredeti kép valamely részének elrejtése A maszk fekete/fehér része nem fog megjelenni a kész ábrán, a szürke részek pedig valamennyire átlátszóak lesznek Fontosabb műveletek: kijelölés átalakítása maszkká, Maszk aktiválása, módosítása, törlése

Szűrők Használatukkal speciális hatások alkalmazhatók a képekre