VII. NEMZETKÖZI MÉDIAKONFERENCIA „A MÉDIA HATÁSA A GYERMEKEKRE ÉS FIATALOKRA” SZEPTEMBER 25 – 27. BALATONALMÁDI Biró A. Zoltán Újratermelődik-e a térségi hátrány az Internethasználatban? Székelyföldi kutatási tapasztalatok.

Előzmények Együttműködés a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Sapientia EMTE csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kara között (2011-től) Bekapcsolódás az NGYSZ szakmai programjába Célkitűzés: tudástranszfer folyamat, székelyföldi kutatások megalapozása, az intézményes keretek fokozatos kialakítása

Munkavégzés, kiadványok: Kiadványok Esély vagy veszély? (szerk. Bodó J.). Státus Kiadó A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra (szerk. Gergely O.). Státus Kiadó, Ártalmas vagy hasznos Internet? (szerk. Biró A. Z. Gergely O.). Státus Kiadó 2013 Konferencia A média hatása a gyermekekre és fiatalokra. Konferencia a NGYSZ és a Sapientia EMTE szervezésében Csíkszeredában május 8-9.

A székelyföldi intézményesülés jelenlegi helyzete Önálló kutatócsoport a Társadalomtudományi Tanszék keretében Folyamatos szakmai tevékenység, újabb munkatársak bekapcsolódása (Kommunikáció MA képzés) A folyó program anyagainak kötetbe rendezése

A térség néhány fontosabb jellemzője – a kutatott téma szempontjából A vidékiség általános jellemzői A vidékiséghez kapcsolódó társadalmi hátrányok A kulturális minták hangsúlyos szerepe az életvezetés terén

Az IKT megjelenése/térnyerése, mint innovációs folyamat Az innovációs folyamat és a vidéki térség/társadalom kapcsolatának alakulása Az IKT térségi megjelenésének időszakában: digitális szakadék termelődése a rurális jellemzők nyomán (későbbi fejlesztés, a hozzáférés nehézségei, magasabb költségek, iskolázottságból adódó hátrányok stb.) A telítődés szakasza után: megjelenik-e az Internethasználatban a második szintű digitális megosztottság? Ha igen, akkor miért, hogyan, milyen körben?

A téma fontossága térségfejlesztési szempontból Térségfejlesztési szempontból, valamint az IKT mint térségi innovációs folyamat szempontjából miért kiemelten fontos ebben a vidéki térségben a fiatalok IKT használata? Milyen módon és milyen mértékben tudják hasznosítani a térségi gyermekek/fiatalok az IKT kínálta lehetőségeket? A fiatal korcsoport IKT használatának térségi szerepe

A survey kutatás eredményeként látjuk A vizsgált populáció körében az IKT eszközökhöz való alapszintű hozzáférés majdnem teljeskörű, ugyanakkor a gyerekek és a fiatalok nagyon jelentős mennyiségű időt töltenek ezen eszközök használatával A családnak, az iskolának, egyéb intézményeknek a beleszólása, szabályozó, koordináló-támogató szerepe csekély. Az IKT használata tagolt és dinamikusan változó folyamat, amelyről ma még kevés ismeretünk van.

A térségi fejlesztés szemszögéből megfogalmazódó fontosabb kérdések 1. Hol, milyen módon játszanak fontos szerepet a hagyományos rétegképző változók az IKT használat terén (különösen falusi vagy városi lakhely, a szülők iskolázottsága, még pontosabban a tanuláshoz való pozitív hozzáállás mértéke, egyéb családi tényezők)? Hol, milyen módon jelentkezik az IKT használatban az úgynevezett életstílus csoportok szerepe? Hol, milyen módon mutatható ki a rétegződési modell hatása?

A térségi fejlesztés szemszögéből megfogalmazódó fontosabb kérdések 2. Milyen mintái vannak térségben a normalizációs modellnek (amikor a hátrányos helyzetűek valamilyen módon „levághatják a kanyart”, hogy utolérjék a privilegizált csoportokat)? Melyek rurális környezetben azok a tényezők, amelyek az IKT használat mintáit a leginkább meghatározzák, és hogyan fejtik ki hatásukat? Milyen „eredményekhez” vezetnek ezek a hatások? Melyek a befogadó közeg azon értékei, szükségletei, amelyek az IKT eszközök használatát a magatartások szintjén befolyásolják? Hogyan zajlott korábban, és miként zajlik ma a fiatalok „szocializációja” az IKT terén?

Munkavégzés A survey kutatás után kvalitatív módszerek: esetelemzés mélyinterjú személyes megfigyelésen alapuló terepmunka lokális léptékű vizsgálat

Okoz-e utólag kedvezőtlen hatást a korábbi fáziskésés? Normalizációs modell: levágható a kanyar Vidéki térségben a pozícióban lévő középkorosztály jelentős részénél megmarad a kezdeti hátrány: alapszintű használat kialakul, a megújuló eljárásokkal való lépéstartás nagy gond (az használatnál tartanak!) Negatív következmények intézményi, szervezeti szinten

A kulturális minták szerepe a fiatalok IKT használatában Az új eszközöket a régi területekre viszik át: (kapcsolattartás, információcsere megszokott módjai a helyi/kistérségi közös tudás termelése érdekében) Ez a gyakorlat nem ösztönöz az IKT potenciál kihasználására

Előnyszerzés az IKT haszálat terén A jobb anyagi vagy társadalmi helyzet nem jelent rétegszintű IKT előnyt. Az előnyök az életstílus csoportok mentén szerveződnek. Ezek az előnyök a hobbiszerű foglalkozásokhoz kapcsolódnak. Az iskolázottság szerepe a használat alakulásában: nem a végzettség, hanem a családokra jellemző tanulási minták a meghatározóak

Következtetések, javaslatok Az IKT eszközök használatának magasabb szintjeinek kialakulása: az „érdek” korlátozott mértékű jelenléte! A fiatalok körében kialakult életstílus csoportok referencia kerete a fontos szorgalmazó tényező. Az egyéb térségi tényezőknek inkább korlátozó, mint ösztönző szerepe van. Ha a fiatalok IKT használata nem kapcsolódik térségi társadalmi folyamatokhoz, akkor az IKT használat negatív hatásai sokkal nagyob szerephez jutnak. Térségi (rurális) IKT Stratégia fontossága

Köszönöm a figyelmet!