Médiapolisz lakói III. Dr. Antalóczy Tímea Dr. Szabó Andrea VII. Nemzetközi Médiakonferencia, IX. 25. Közélet, közérzet

Közélet, közérzet (fogalmak) Közélet Közélet = a társadalomban való közlekedés képessége és módja; Közélet Közélet ≠ politika  nem aktivitást, hanem attitűdöket, gondolkodásmódokat vizsgáltunk; Közérzet Közérzet = az, ahogyan megélem a körülöttem zajló eseményeket, változásokat, helyzeteket.

MÉDIAFOGYASZTÁSI ÉS AKTIVITÁSI CSOPORTOK A ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN

Médiafogyasztási csoportok* KIMARADÓK 6% TV-FÜGGŐK 24% „MINDENEVŐK” 37% INKÁBB CSAK TÉVÉT NÉZŐK 10% „HÁLÓ-FÜGGŐK” 22% *Az internet és a televízió (rádió) hétköznapi és hétvégi használatának hossza alapján.

Médiafogyasztási csoportok 1.Kimaradók (szinte semmit se fogyasztók, használók): a évesek 6 százaléka: o Szinte soha vagy alig-alig tévézik és szinte vagy alig-alig internetezik; 2.Inkább csak tévét nézők: a évesek 10 százalék: o Legalább 120 perc tévénézés, de alacsony internetezés (hétköznap legfeljebb 10 perc); 3.Háló-függők: a évesek 22 százaléka: o Kevesebb mint 60 perc tévénézés, de minimum 120 perc internetezés hétköznap is; 4.Tévé-függők: a évesek 24 százaléka: o Legalább 120 perc tévénézés, közepes internetezéssel; 5.Mindenevők, „full” fogyasztók: a évesek 37 százaléka: o Legalább 240 perc internet és legalább 120 perc tévé

A médiafogyasztási csoportokra jellemző tendenciák lányok A lányok inkább a „kimaradók” között és a tévét nézők között találhatók; fiúk A fiúk inkább internetet fogyasztanak vagy „mindenevők”. legfiatalabbakidősebbek A legfiatalabbak inkább tévét néznek, míg az idősebbek körében nő az internetfogyasztás gyakorisága; fővárosiinternet A fővárosi fiatalok körében az internet a népszerűbb, relatíve legalacsonyabb körükben a „mindenevők” aránya; diplomás anyák háló-függők A diplomás anyák gyermekei körében a legmagasabb a „háló-függők” aránya; alapfokú végzettségű anyák 1,5-szer az alapfokú végzettségű anyák gyermekei 1,5-szer többen vannak a „kimaradók” között

Aktivitási csoportok* Passzívak 22% Offline* aktívak 32% Online** aktívak 23% Aktívak 23% *offline aktivitás: sportolás, újság és könyvolvasás, zenehallgatás, kártyázás, mozi és színház látogatás, barátokkal találkozás. **online aktivitás: az internet különböző szolgáltatásinak aktív használata.

Az aktivitási csoportokra jellemző tendenciák online offline A fiúkra jellemzőbb a több online, a lányokra a több offline aktivitás. nem inaktívjól beszélők online offlineaktív Az idegen nyelvet nem vagy alig beszélők között több a teljesen inaktív, a jól beszélők között pedig az online és offline is aktív. lányokáltalánosiskolások szakiskolások Az online és offline is inaktívak csoportjában felülreprezentáltak a lányok, az általános iskolások és a szakiskolások. diplomásjó anyagi A diplomás szülők gyermekei és a jó anyagi körülmények között élők aktívabbak offline, inaktívak A legalacsonyabban iskolázott szülők gyermekei és a rossz anyagi körülmények között felülreprezentáltak a mindkét térben inaktívak között. leggazdagabbaktív – A leggazdagabb gyerekek 41%-a online és offline is aktív. hátrányoshelyzetű44inaktív – A hátrányos helyzetű gyerekek 44%-a mindkét térben inaktív.

ETŰDÖK A ÉVESEK JÖVŐKÉPÉRŐL 1. MAGYARORSZÁG JÖVŐJE

Mit gondolsz, létezni fog Magyarország 200 év múlva? 2007*, 2009, 2011, 2013 (választ adók %) *2007-ben a pontos kérdés: Mit gondolsz létezni fog Magyarország 2500-ban?

Mit gondolsz, létezni fog Magyarország 200 év múlva? (a médiafogyasztás mértékétől függően) (%)

Mit gondolsz, létezni fog Magyarország 200 év múlva? (iskolai osztály típusa szerint) (%)

Mit gondolsz, létezni fog Magyarország 200 év múlva? (anya iskolai végzettsége szerint) (%)

Te hogyan látod Magyarország és a saját jövődet? (%)

Te hogyan látod Magyarország jövőjét? (iskolai osztály típusa szerint) (%)

Te hogyan látod Magyarország jövőjét? (anya iskolai végzettsége szerint) (%)

ETŰDÖK A ÉVESEK JÖVŐKÉPÉRŐL 2. SAJÁT JÖVŐ

És hogyan látod saját jövődet? (iskolai osztály típusa szerint) (%)

Te hogyan látod saját jövődet? (anya iskolai végzettsége szerint) (%)

A „MÚLT A JELENBEN, JELEN A JÖVŐBEN” 1. CSALÁD

Mindent egybe vetve, hová sorolnád családodat? (iskolai osztály típusa szerint) (%)

Mindent egybe vetve, hová sorolnád családodat? (anya iskolai végzettsége szerint) (%)

Mindent egybe vetve, hová sorolnád családodat? (település típusa szerint) (%)

Mennyire vagy elégedett a családod anyagi helyzetével? (osztály típusa szerint) (%)

Mennyire vagy elégedett családod anyagi helyzetével? (anya iskolai végzettsége szerint) (%)

A „MÚLT A JELENBEN, JELEN A JÖVŐBEN” 2. ELVÁNDORLÁS

El tudod képzelni, hogy a középiskola elvégzése után külföldön tanulj ? (iskolai osztály típusa szerint) (%)

El tudod képzelni, hogy a középiskola elvégzése után külföldön tanulj tovább? (anya iskolai végzettsége szerint) (%)

El tudod képzelni, hogy a középiskola elvégzése után külföldön dolgozz és élj? 2009, 2011, 2013 (%)

El tudod képzelni, hogy a középiskola elvégzése után külföldön dolgozz és élj? (médiafogyasztási csoportok szerint) (%)

El tudod képzelni, hogy a középiskola elvégzése után külföldön dolgozz és élj? (iskolai osztály típusa szerint) (%)

El tudod képzelni, hogy a középiskola elvégzése után külföldön dolgozz és élj? (település típusa szerint) (%)

ELSŐDLEGES EREDMÉNYEK 1.A évesek 6 százaléka vagy tudatosan elzárkózik a médiavilágtól, vagy nincs semmilyen lehetősége használni azt; 2.Legjobb helyzetben a nagyvárosi, értelmiségi családban felnövő, érettségit nyújtó intézménybe járó fiatalok vannak; 3.Nemcsak a jövőképük bizonytalan, hanem a múlt is (a múltról is kicsi a bizonyosság, pl. a család helyzetének alakulása);

ELSŐDLEGES EREDMÉNYEK 4.Egyáltalán nem tudnak perspektívában gondolkodni, sodródnak már a közvetlen jövőbe is, nincs határozott elképzelésük, „ahogy lesz, úgy lesz” hozzáállás; 5.Dinamikusan és tendenciájában nő a „kivándorlási” szándék - a diplomás anyák gyermekeinek egyharmada akár örökre elhagyná az országot; 6.Megjelent a szakmunkás kivándorlási szándék; 7.Az „internetfüggők” nyitottabbak az új lehetőségek iránt.

VÉGKICSENGÉS 1.Nagy a bizonytalanság a évesek között; 2.Már a évesek gondolkodása is társadalmilag determinált: körvonalazódni látszanak a „leszakadók” és a „perspektíva előtt állók” közötti különbségek – (szakiskolások ↔ gimnazisták); 3.Az iskolai esélyegyenlőtlenség kihat a közérzetre és a közéletről való gondolkodásra – Az oktatási rendszer nem betemeti, hanem mélyíti a szakadékot; 4.Nagy az elvágyódás – de a társadalom nyitottsága is hozzájárulhat ehhez (egyszerre + és – folyamat); 5.Racionális – posztmodern - lázadás© jelei a évesek körében.

 Köszönet Danó Györgyinek a munkánkhoz nyújtott segítségért!