Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) ellátásbiztonság – energiatakarékosság – fenntarthatóság – versenyképesség Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Energetikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Civilizációnk az erőforrások túlhasználatán alapszik • Jelenleg olyan ütemben folyik erőforrásaink felélése, mintha nem 1, hanem 1,4 Földünk lenne. • Ennek eredményeként rövidül a fosszilis energiahordozó tartalékok kimerüléséig hátralévő idő Forrás: Global Footprint Network 2010

A túlfogyasztás a fosszilis energiahordozó készletek gyorsuló kimerülését eredményezi A globális olajtermelés alakulása az IEA „New Policies Scenario”-ja alapján olaj - 2010-2020 között szén -100-150 év múlva földgáz -200 év múlva 235urán - 100-120 év múlva 238urán - 10000-60000 év múlva

…amiben jelentős szerepe van Kína és India energiaéhségének Kőolajigény (Mb/nap) Földgázigény (Bcf/nap) Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030

2. sz. peremfeltétel: a fosszilis energiahordozók gyors elégetése gyorsuló ütemű globális szintű klímaváltozást eredményez Következmény: Ebben a helyzetben a gazdasági előrejelzések pontossága, a tervezhetőség és a ter-mésbiztonság csökken „A 2010. évi, összesen 950 természeti katasztrófa mérlege 295 ezer halott, 130 milliárd dollár kár, amiből 37 milliárd dollár volt biztosítva - derül ki a német új-rabiztosító Munich Re hétfőn nyilvánosságra hozott elemzéséből.” Forrás: Elemzeskozpont.hu, MTI A gazdasági folyamatok nyomon követhetőségét, a tervezhetőséget és a termésbiztonságot, azaz magát a folyamatos gazdasági növekedésre alapozott jövőképek tarthatóságát kérdőjelezi meg a klímaváltozás. Sürgős cselekvést igényel tehát e folyamatok kontoll alatt tartása.

3. sz. peremfeltétel: hazánk energetikai szempontból egyenlőre sebezhető Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!) Épületeink energiafelhasználása pazarló Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk „A sebezhető helyzetből való kiútkeresés gondos tervezést igényel” Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át; Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import; Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll; Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!); Épületeink energiafelhasználása pazarló; Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk;

Nemzeti Energiastratégia 2030 Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása. Ezt a szerepet kívánja betölteni a: Nemzeti Energiastratégia 2030 (kitekintéssel 2050-re) dokumentum Mottó: Függetlenedés az energiafüggőségtől A függetlenedés fő eszközei: energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, közös európai energia infrastruktúra és piac, multifunkcionális mezőgazdaság Emellett nem mondhatunk le egyenlőre a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett, ÜHG-kibocsátás mentesített földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignit vagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja Az egyre fogyatkozó energiahordozó mennyiséget az egyre fokozódó fogyasztási igénnyel szembesítve két lehetőségünk lesz. Vagy belemegyünk egy folyamatos, és egyre durvuló konfliktusokkal terhelt jövőbe, vagy megpróbálunk minél inkább függetlenedni a globális tendenciáktól. Erre öt eszközünk lesz: (i) energiatakarékosság, (i) megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, (iii) a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, (iv) egységes Európai energia infrastruktúra, energiapiac és energiapolitika, és végül (v) a multifunkcionális mezőgazdaság, amely piacorientált flexibilitással tud váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza előállítás között.

Nemzeti Energiastratégia véglegesítésének menetrendje ● Február 2-i ülésén a Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re c. tervezet fő irányait, a véglegesítés koncepcióját és menetrendjét. ● Környezeti hatásvizsgálat és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése, szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetés lezárása 2011. május végéig – ezt követően a stratégiáról az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot, várhatóan még a nyári szünet előtt. ● Főbb irányok, célok : - Energiatakarékosság és hatékonyság növelése - A fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentése - Megújuló erőforrások széleskörű alkalmazásának támogatása - Az atomenergia szerepének erősítése - A közlekedés és a hűtés / fűtés elektrifikációjának elősegítése - Közös energiapiac, energiapolitika és infrastruktúra létrehozása EU- és regionális szinten - Kiszámítható befektetői környezet és egyszerűsített ügymenet - Az állam árszabályozó szerepének erősítése Február 2-i ülésén a Kormány elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 tervezet fő irányait, a véglegesítés koncepcióját és menetrendjét. ● Környezeti hatásvizsgálat és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány készítése, szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetés lezárása 2011. május végéig – ezt követően a stratégiáról az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot, várhatóan még a nyári szünet előtt. ● Főbb irányok, célok : - Energiatakarékosság és hatékonyság növelése - A fosszilis energiahordozó felhasználás csökkentése - Megújuló erőforrások széleskörű alkalmazásának támogatása - Az atomenergia szerepének erősítése - A közlekedés és a hűtés / fűtés elektrifikációjának elősegítése - Közös energiapiac, energiapolitika és infrastruktúra létrehozása EU- és regionális szinten - Kiszámítható befektetői környezet és egyszerűsített ügymenet - Az állam árszabályozó szerepének erősítése

Az Energiastratégia szerkezete I. ELŐSZÓ II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ III. HELYZETKÉP GLOBÁLIS TRENDEK EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS KITEKINTÉS HAZAI HELYZETKÉP IV. AZ ENERGIASTRATÉGIA PILLÉREI V. PEREMFELTÉTELEK VI. JÖVŐKÉP 2030 PRIMER ENERGIA VILLAMOS ENERGIA HŐENERGIA KÖZLEKEDÉS VII. HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK VIII. ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS SZEREPE IX. DÖNTÉSI PONTOK X. KITEKINTÉS 2050 Az Energiastratégia szerkezete / tartalomjegyzéke

Az Energiastratégia eszközei I.: energiatakarékosság (A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia) ● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket „A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia” Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket

Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Primerenergia megtakarítás, PJ A magyar energetika jellegéből adódóan az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javítását prioritásként kell kezelni, hiszen ebben rejlik a legnagyobb potenciál a primer energia igény szinten tartására és az importfüggőség csökkentésére. A legnagyobb energiahatékonysági potenciál az épületek felújításában és a fűtés-hűtési rendszerek modernizálásában rejlik. A felhasználás stabilizációja a lakossági fogyasztás esetében legalább 30 százalékos energiahatékonyság javulást igényel. Ez főképp épületenergetikai programok sikeres teljesítése esetén érhető el, illeszkedve ezzel a 2010/31/EU irányelvhez, amely az épületenergetika területén határoz meg energiahatékonysági követelményeket a tagállamok számára. Jelentős primer energia megtakarítási lehetőségek rejlenek a villamos energia rendszer modernizálásában is. 2009-ben 33,5 százalék a villamos energiát termelő erőművek átlagos villamos hatásfoka. Ez emelkedni fog a villamos energia termelés közel 60 százalékát adó alacsony hatásfokú erőművek kivezetésével és ezzel egyidejűleg az 50-60 százalékos hatásfokú új gázerőművek rendszerbe állításával. Számolunk a villamos energia szállítás és elosztás veszteségeinek csökkenésével is, ami primer energiára visszavetítve jelentős potenciált hordoz magában. Ezeket azonban ellensúlyozza a villamos energia fogyasztás dinamikus bővülése. Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva (ebben új épületek is benne vannak) 30-35% villamos hatásfokú erőművek cseréje Villamos energia hálózati veszteség csökkentése

Az Energiastratégia eszközei II.: A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése A megújuló energiaforrások részesedésének növelése a primer energia felhasználásban egészen a 35-40%-os elméleti maximumig (MTA 2006) A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése A fenntartható ellátás érdekében a megújuló energia aránya a mai 7 százalékról 20 százalék fölé emelkedik 2030-ig. A 2020-ig megvalósuló növekedési pályát – 14,65 százalékos részarány elérése a kitűzött cél – a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv mutatja be részletesen. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönző rendszerét úgy kell kialakítani, hogy kapcsolt, villamos áramot és hőt együttesen szolgáltató energiatermelés esetén prioritást a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek kapjanak, valamint a szintén elsődleges fontosságú geotermikus energia elsősorban, de nem kizárólagosan hőtermelés céljából kerüljön hasznosításra. A fenntarthatóság és energiahatékonyság kritériumainak megfelelően és azok betartásával prioritást élvez a mezőgazdasági melléktermékek (például szalma, kukoricaszár), valamint egyéb, anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek lokális energetikai felhasználása, többek között pirolízis- és biomassza erőművekben, illetve biogáz telepeken. A termelt biogáz tisztításával a földgáz import részleges kiváltása is lehetővé válik.

A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható A megújuló energia szerepe a hőtermelésben Megújuló energia források részesedése a zöldáram előállításból Néhány példa a megújuló energiaforrások részesedésének növekedésére az Energiastratégia adatai alapján. Hőtermelésben a megújuló energiaforrások aránya a jelenlegi 10%-ról 32%-ra nő, miközben az össz-hőenergia felhasználás csökken. A zöldáram előállítás volumene is majdnem ugyanilyen mértékben, háromszorosára nő.

Az Energiastratégia eszközei III.: A gazdaság dekarbonizációjának másik fontos eszköze az atomenergia Atomerőművi kapacitások bővítése A 25/2009. (IV. 2.) OGY határozat értelmében, az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását adott ahhoz, hogy a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdődhessen. Ennek értelmében az Energiastratégia számol új atomerőművi blokk(ok) létesítésével a paksi telephelyen még 2030 előtt. A 2037 utáni időszak villamos energiaigényének függvényében – több más megoldás mellett – az egyik opció lehet az újabb nukleáris kapacitások megépítése, amely döntési alternatívákra vonatkozó előkészítő munkához kellő időben hozzá kell kezdeni. Az európai átlagot meghaladó hazai GDP növekedésre vonatkozó várakozás (felzárkózási feltételezés) miatt 2050-es időtávon a hazai áramkereslet erőteljes növekedése valószínű (a jelenlegi dupláját valószínűsítjük). Ezért 2010-2025 között évi 1,5%-os nettó fogyasztásbővüléssel számoltunk. A bruttó áramkereslet a nettónál némiképp lassabban (1,44%-kal) növekszik, mivel az idő előrehaladtával a hálózati veszteségre vonatkozó feltételezés egyre alacsonyabbá válik. Ez, és a tervezett közlekedési elektrifikáció mindenképpen indokolja új villanyáram termelő kapacitások installálását. A környezetvédelmi irányelveknek megfelelő legvalószínűbb forgatókönyv a nukleáris kapacitásbővítés, amiről ötpárti politikai megállapodás is született.

Hazánk nukleáris kapacitásainak várható alakulása 2037-ig 4000 MW 3000 2000 2500 Paks 1. Paks 2. Paks 3. Paks 4. Paks 5. 2011. 2025. 2030. 3500 2032. 2034. 2036. 2037. 2038. 2039. Új telep-hely 2. ? Paks 6. Új telep-hely 1. A 2030-ig megduplázódó villamosenegia fogyasztás fényében fontos, 1-2 éven belül meghozandó döntések előtt állunk az atomenergia hazai jövőjével kapcsolatban : 500 MW : 1000 MW

Az atomenergia részarány növekedésének hatása a közlekedési struktúraváltásra Az atomenergia részarányának vál-tozása a villamos energiamixben A közlekedés elektrifikációjának és a bioüzemanyagok elterjedésének alakulása Az atomenergia részesedésének növelése megteremtené az alapot a közlekedés fokozott elektrifikációjához, ami környezetvédelmi szempontból multiplikatív hatásként fogható fel!

Paks pótlásának leállítása következményeként a földgázimport 10 milliárd m3–ről 18 milliárd m3–re nőhet Azt tudjuk milyen előnyei vannak az atomenergiának a környezetvédelem és a villamosenergia termelés biztonsága szempontjából. De azt tudjuk-e milyen hátrányai lesznek, ha a paksi atomerőmű kapacitás pótlása nem következik be időben? Forrás: REKK

Paks pótlásának leállítása következményeként az ÜHG kibocsátás csökkenés a lehetséges 50% helyett 10% lesz az energetikai szektorban 2050-ig Visonta nélkül! Megjegyzés: Az új szenes erőmű CCS-el épül Forrás: REKK

Az Energiastratégia eszközei IV.: piac, forrás és tranzitdiverzifikáció Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzelésében a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik: a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor), Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG. észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South Interconnections) kiépítése, amihez a lengyel-szlovák-magyar és horvát-magyar gázösszeköt-tetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik. Central – South Eastern elektromos „highway” az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az európai villamos energia hálózathoz Alapvető fontosságú a hosszú távon kiegyensúlyozott forrásszerkezet elérése és fenntartása. Hazánk számára ezért kiemelt jelentőségű beszerzési forrásainak diverzifikációja, ezáltal az kínálati árverseny létrehozása. Ezért nemzeti érdekeinkkel egybeesik az, hogy az EU infrastruktúra fejlesztési elképzelésében a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik .

Moson/Baumgarten és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Az EU (főleg német) földgázpiachoz való kapcsolódás kiépítésével elérhetjük, hogy a földgázt az EU átlagáron vehetjük (kb. 308 Eur / ezer köbméter) a jelenlegi olajindexált 380 Eur / ezer köbméteres árhoz képest! Másrészt oldódhat az egyoldalú orosz-függésünk is.

Összefoglalás - 60%-os mélységű épületenergetikai felújitások révén a primerenergia-igény 10%-al (110 PJ) csökken; Az elavult szén- és gáztüzelésű erőművek modernizációjával további 6% (61 PJ) spórolható meg; A megújuló energiahordozók részaránya a jelenlegi háromszorosára nő (20%) 2030-ig; A hazai villamosenergiaigény duplájára nő 2050-ig 1.5%-os évi növekedési ráta mellett; Elkerülhetetlen új villamos energia termelő kapacitások installálása; A legvalószinűbb forgatókönyv szerint a többlet villamos energia igény új atomerűvi kapacitásokat igényel majd; Ez többek között lehetővé tehetné a közlekedés fokozott elektrifikációját (14% 2030-ig); - A hazai villamos energia-igény meg fog duplázódni 2030-ig Az évi nettó növekedési rátát 1,5%-ra becsüljük Ez további villamos áram termelő kapacitások installációját igényli - Infrastruktúrális beruházások szükségesek az elavult szén- és gázerőművi kapacitások modernizációjához - Infrastruktúrális beruházásokkal lehetne csökkenti a jelenleg magas (11-12%) halózati veszteségeket (a célérték 4%)

Korszakváltás küszöbén állunk Új Széchenyi Terv Zöld Gazdaság – Megújuló Magyarország fejezet - mint keret - • Egységes stratégiai célrendszer kialakítása; az Energiastratégia összehangolása a NÉS-el, NCST-el, Energiahatékonysági Akciótervvel, Épületenergetikai Programmal, stb.) • Jogszabályi környezet összhangba hozása a fenti stratégiákkal, mind törvényi (pl. GET, VET) mind rendeleti szinten (pl. árrendeletek, KÁT szabályozása) • Stratégiákkal összhangban levő standardok bevezetése (pl. épületenergetika, távhő hálózatok esetében) • Pénzügyi rendszerek (pl. NFÜ pályázatok, költségvetés) és egyéb ösztönzők (pl. adókedvezmények, kedvezményes hitelek) adaptálása Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk; korszakváltás előtt állunk. A teljes kiszolgáltatottság felől elindultunk az energiafüggetlenedés irányába. De majdnem ilyen fontos feladatunk a stratégiai dokumentumok közötti összhang megteremtése…

Köszönöm a figyelmet! otto.toldi@nfm.gov.hu