A realizmus a 19. középső harmada, második fele

Realizmus, a stílusirányzat Franciaországból indul a 19. század 2. harmadában, jelentős még a 19 századi orosz művészetben is Már nem minden művészeti területen jelentkező irányzat (nincs az építészetben vagy a zenében, csak az irodalomban és a festészetben jelentős) Courbet: Műterem című képének részlete

A valóság (realitás) hű ábrázolása mint művészeti cél A latin realis: „dologi” szóból Nehezen határozható meg pontosan, a művészettörténet során többször megjelenő fogalom, minden művész, saját korának lehetőségei és igényei szerint a valóságot keresi

A művészet tükör Már a reneszánsz arra törekedett, hogy a látható világ valóságát próbálja visszaadni - ez a törekvés a reneszánsz és a barokk nagymestereinél egészen magas szintet ért el

A művészet sohasem azonos a valósággal, mindig elvonatkoztatás Egy művészeti nyelv segítségével kell a valóságot megjeleníteni, ez mindig absztrakció (elvonatkoztatás) Egy adott kor, egy adott művész ezt mindig sajátosan teszi (stílus), ez stilizálással, idealizálással járhat együtt

Realizmus és naturalizmus A latin natura: „természet” szóból, rokon a realizmussal, a valóság aprólékosan hű, részletező, a jelenségek között nem válogató, stilizálástól, eszményítéstől mentes művészi megközelítés neve Általánosabban: túlzottan részletező, nyers sőt durva, visszataszító ábrázolásmód Gericault: Levágott fejek

Lehet-e a művészet tárgya a rút, az alantas, a visszataszító? A művészet céljának meghatározásán múlik: az igazság fontosabb lehet a szépségnél Újrealizmus: Daniel Spoerri alkotása a 20. sz. 2. feléből

A realizmus festészete Formai szempontból nem különbözik a romantikus festészet megoldásaitól A tartalom, a témák a fontosak: a jelen felé fordul, életképek, portrék, tájképek, csendéletek jellemzik leginkább Millet: Paraszt pár

Félre a múlttal, a történelmi, bibliai, mitológiai témák helyet a jelen valóságát kell a művésznek megfesteni Courbet: Rostálók

A társadalom bemutatása az igazi feladat Courbet: Temetés Ornans-ban

Az alsóbb társadalmi rétegek élete: a munka világának ábrázolása Courbet: Kőtörők

Egyre fontosabb a tájkép Markó Károly Nem idealizál, nem eszményít, nem grandiózus és nem a festőisége a fontos mint a klasszikus vagy a romantikus tájképnek Turner

Realista tájfestészet: intim (bensőséges) tájkép Egyszerűbb, hétköznapibb motívumok, a művész által a természetben felfedezett és megörökített meghittség a lényege Courbet: Tájkép

Barbizoni iskola Corot tájképe A fontainebleau-i erdőben, egy Barbizon nevű faluban 1850 körül megtelepedő francia művészek csoportja A tájkép megújítására törekvő művészek, az intim tájkép megteremtői Theodore Rousseau

A barbizoniak kezdenek műterem helyett a szabadban (plein air) festeni, az impresszionizmus előfutárai Daubigny tájképe

Később a magyar tájkép festészet kiemelkedő alakja, Paál László is csatlakozott a barbizoniakhoz

A talán legjelentősebb barbizoni: Jean-Francois Millet A francia Millet tájképek helyett inkább életképek alkotója Főleg a paraszti munka ábrázolása érdekli Monumentális erővel ábrázolja a szegény földművelők világát

Van Gogh csodálta művészetét, több művét lemásolta Millet és Van Gogh magvetője

Jean-Francois Millet: Kalászszedők, 1857.

Egy vázlat A szegénység világa, a tarlón maradt, elszórt kalászokat gyűjtik a nincstelen asszonyok

A téma rajzban és rézkarcon Klasszikusan felépített, nyugodt kompozíció Monumentális, felesleges részletektől mentes, szobrászi zártságú figurák Szinte ünnepélyes, emelkedett ábrázolás: a munka emlékműve

Millet gyakran úgy teszi monumentálissá és hősiessé figuráit, hogy alacsony horizont előtt ábrázolja őket, az égre rajzolódik alakjuk

Gustave Courbet Ő a legfontosabb alakja a francia realista festészetnek, ő használja először ezt a stílus meghatározást saját művészete kapcsán Politikai szerepvállalása miatt börtönbe, majd száműzetésbe került Önarckép a börtönben

Ő is a romantikából indul Sebesült férfi (Önarckép)

Saját stílusára találván igyekszik kerülni minden idealizálást, szépelgést

A valóság kíméletlen ábrázolása, hatalmas méretű életképek Ebéd után Ornans-ban

Nagy társadalmi tablók Courbet: Temetés Ornans-ban

A műterem

Társadalom kritika: a munka világa Kőtörők (elpusztult)

Egyház ellenesség Hazafelé

Erőteljes tájképek

Monet egyik kedvelt témája (Etretat), ahogy Courbet látja Courbet képe

Kiváló portréista

Gustav Courbet: Bonjour Monsieur Courbet (Jónapot Courbet úr), 1854.

Honoré Daumier: Rue Transnonain, 1834., litográfia

A francia karikatúra rajzoló Daumier, az egyik legeredetibb alkotója a kornak Rubens Krisztusára emlékeztető rövidülésben ábrázolja a halott férfit, aki egy 1834-ben történt botrányos eset egyik áldozta, egy tüntetés során egy házból rálőttek a katonákra, akik ezután a ház minden lakóját lemészárolták

Litográfia (kőrajz) A korabeli sajtó ezt a grafikai eljárást használja a képek sokszorosítására

Szatirikus látásmód, társadalom kritika

Különös, részleteket alig mutató képek festője

Harmadosztályú vasúti kocsi

Hajóvontató

Íme az ember

Don Quijote

Fedotov: Az őrnagy leánykérőben, 1848.

Az anekdotikus hangulatú kép az orosz társadalom jellegzetes típusait vonultatja fel: a katonatiszt, a úri asszony és lánya, a pópa, a szolgáló stb.

Ilja Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. A heveder jelképes eszköz, rabságuk, elnyomatásuk szimbóluma

Túlsúlyba kerül a társadalombírálat, kritikai realizmus Orosz festők 1871-ben csoportba (Vándorkiállítási Társaság), szerveződnek, céljuk a vidéket járva felvilágosítani az orosz népet elmaradottságukról, nyomorúságos helyzetükről A fennálló rendszer elleni lázítás is megtalálható művészetükben

Munkácsy Mihály A legismertebb magyar festő, főleg külföldön, leginkább Párizsban alkotott Sötét alapra festett, éles fénnyel felvillantott részletek jellemzik stílusát Szerette a bitumen alapot, ami mára nagyon megfeketedett, ez restaurátorainak komoly gondot jelent

Romantikus kezdetek

Leginkább realista életképei jelentősek Komor hangulatú, drámai feszültségű, falusi jelenetek alkotója Sötét világítású belsőtérben helyezi el alakjait, élesen megvilágított ruhadarabok és arcok emelkednek ki a homályból Vajat köpülő asszony

A barbizoniakkal és Courbet-val rokon témák Rőzsehordó nő

„Éjjeli menedékhely”

„A siralomházban”

Patetikus, érzelmes hangvétel, romantikus realizmus

Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871., MNG

Egy a szabadságharcból hazatért katona és a kötszert készítő asszonyok

Szalonképek Legnépszerűbb, ma kevésbé értékelt akadémikus szalonképei tették gazdaggá

Erőteljes portéfestő Liszt Ferenc képmása

Tájképei Paál László festményeihez, a barbizoniak látásmódjához hasonlóak

Nem érdekelte a kibontakozó impresszionizmus, de néhány képe bizonyítja, hogy volt érzéke az atmoszférikus hatások iránt

„Poros út”

A Krisztus trilógia: „Pilátus előtt”

Híres, nagyméretű bibliai kompozícióiról is: „Íme az ember”

„A keresztre feszítés”

Paál László A legjelentősebb magyar tájképfestők egyike Finom, kevéssé változatos színekkel bensőséges hatásokat tudott elérni Munkácsy barátja Rövid élete végén Barbizonban települt le Munkácsy portréja Paál Lászlóról

A barbizoniakra emlékeztető intim tájkép

A magyar pusztát idéző hollandiai képek

Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben, 1876., MNG Meleg tónusokkal festett, nagyvonalú, foltszerű ecsetkezeléssel kialakított, borongós hangulatú képek jellemzik

Szinyei Merse Pál Bár az akadémista történelmi festészet központjában, Münchenben tanult, a jelen ábrázolása felé fordul Fiatal kori főműveit itthon értetlenség fogadja, ez kedvét szegi, évekig nem fest, későbbi művei már nem mérhetőek fiatal éveinek magaslatához Leibl festménye Rippl-Rónai festménye

Ragyogó színek, ember a szabadban A hinta Ruhaszárítás

A szabadban megfigyelhető erős fény és élénk színek, az impresszionizmus látásmódja A francia impresszionizmus ismerete nélkül, tőlük függetlenül, hasonló problémák felé fordul A magyar festészetet a kor legmodernebb törekvéseihez közelíti

Szinyei Merse Pál: Majális, 1873., MNG

A fő műve: „Majális” A szabadban festés látásmódja műteremben Sugárzó napfény, mozgó árnyékok, könnyedség, üde színfoltok, kikapcsolódó, a jelennek élő modern ember

Túl színes, szokatlan, az itthoni kritika elutasítása Lilaruhás nő

A pacsirta

A kései képek impresszionizmusa Szinyei pipacsos rétje Monet festménye