Gótikus szobrászat: főleg épületszobrászat, kevés az épülettől független (szabadon álló) szobor, fából faragott oltárok, ötvöstárgyak

Épületszobrászat

Angyal Reims-ből, 13. sz. A gótika szobrai is többnyire az épülethez kötődnek, de a román stílushoz hasonlítva, szabadabbak, természetesebbek, könnyedebbek, derűsebbek

A gótikus szobrászat csúcsteljesítménye a reims-i Notre-Dame szobrai

Az átszellemült lelkiségű szobrok az antik szobrászat emlékét is idézik (ruharedőzet, kontraposzt)

Uta és Ekkehard, naumburgi dóm, 13. sz. A németországi naumburgi dóm nyugati kórusában található donátor szobrok a reimsi szobrok hatását mutatják A festett felületű szobrok a falpillérekhez vannak falazva

12 donátor szobor: Világi személyek, hercegek, hercegnők, a templom alapítói, jótevői Fejük felett szobor-baldachin Nem valódi portrék, minden életszerűségük ellenére sem, jóval a haláluk után készült ábrázolások

Uta és Ekkehard A leghíresebbé vált páros a szobrok közül, főleg a hercegnő Uta kifejező tekintetének, titokzatos szépségének köszönhetően

Uta és Ekkehard

Utolsó ítélet, Kassa, 15. sz., Szent Erzsébet-templom északi kapuja

A kassai Szent Erzsébet-templom a középkori Magyarország legnagyobb temploma

A román stílusú templomok kapuiról jól ismert téma gótikus-kori ábrázolása

Liliomos dísszel körülvett csúcsíves timpanon kereteli a jelenetet

A felsőrészén Jézus mint a Világ Bírája és az égiek, Mária, Keresztelő János, angyalok, apostolok

A Világ Bírája Lábánál a Mindenség: a Nap, a Hold és a csillagok Fejénél 2 angyal a szenvedéseinek eszközeivel, a keresztel, a vesszőkkel és a szegekkel

Balra a jók, jobbra a rosszak: középen a sírjaikból kelő halottak a Menny vagy a Pokol irányába haladnak

Püspök a Pokol szájában: a középkor igaszságérzete, nem a rang, hanem az érdemek és az erények a fontosak

Budavári gótikus szoborlelet, Szakálas férfifej, 15. sz. 1974-ben mintegy 34 szobortöredék került elő a budai vár ásatásainál Luxemburgi Zsigmond korának magas művészi színvonaláról árulkodik, a király építkezéseinek során kerülhettek a földbe

Zsigmond csodálatos gótikus palotája Luxemburgi Zsigmond fényes gótikus palotát építtet a várhegyen

Egy világi személy, egy lovag ábrázolása Zsigmond udvarának tagjai? Elegáns fürtök, ápolt szakáll, divatos fejfedő A fogakat is láttató nyitott száj Festék nyomok, eredetileg színes volt

A szárnyasoltár A késő gótikában alakul ki az oltármensára (oltárasztal) állított szekrény, nyitható-csukható szárnyakkal A szekrény alatti emelvény a predella

A szárnyasoltár Gyakran hatalmas, több méteres építmények festett, faragott faszobrokkal, képekkel, aranyozott fadíszítményekkel (fiálék, mérművek)

Veit Stoss: Mária oltár, Krakkó, Mária templom, 15. sz. A német mester az egyik legkiemelkedőbb alakja a szárnyasoltárok készítésének

Az egyik főműve a lengyelországi Krakkó Mária-templomában a hatalmas Mária-oltár

Az oltárszekrény kék hátlapja előtt életnagyságú, festett, fából faragott szobrok A szárnyakon 3-3 festett domborműves jelenet, Mária és Jézus életének eseményeivel

A szekrény rendkívüli szépségű szobrain Máriát és Jézus tanítványait, az apostolokat láthatjuk A ruhák jellegzetes gótikus redőzete mellett, az arcok, kezek, a hajviseletek faragása csodálatra méltó

Lőcsei Pál: A Szent Jakab templom főoltára, Lőcse, Szlovákia, 16. sz. e.

Kolozsvári Márton és György: Sárkányölő Szent György, 14. sz., Prága Nagy Lajos korának névszerint is ismert kíváló szobrászai Több művük volt látható Nagyváradon, ezek a török korban elvesztek

Egyetlen fennmaradt művük a prágai Nemzeti Múzeumban látható A bronzból öntött szobor az épülettől elszakadó gótikus szobrok ritka példája Aprólékosan kidolgozott részletek jellegzetesen gótikus sajátosságokkal

Törékeny, szinte nőies lovag

A részletek szinte az ötvösművészetre emlékeztető kidolgozása

A gonoszt jelképező sárkány

Ötvösművészet

Szent László fejereklyetartó, 15. sz., Győr, Székesegyház Aranyozott ezüst és zománc I. László koponyacsontjait a mellszobor belsejében külön ezüst tok tartalmazza

Ideálportré A merev arcvonásokat a fémlemez hátoldala felől kalapálta ki az ötvös

Sodronyzománc A mellrész mintái sodrott ezüsthuzalokból vannak kialakítva

Suki-kehely, 15. sz., Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár Suki Benedek erdélyi nemes készítette, valószínűleg erdélyi mesterek készítették A mise fontos kelléke, az áldozás eszköze: a misebor átváltozása Krisztus vérévé Hihetetlenül gazdag díszítése a kor ötvösművészetének dícsérete

Muránói üvegtárgy: Baldovierik esküvői edénye, 15. sz.