A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek

Az üvegfestészet legnagyobb időszaka Méretre vágott, színes, fényáteresztő üvegdarabokat a tervrajz szerint ólomkeretekbe foglalják, amelyek a formákat határoló kontúroknak látszanak A fő színek a kék és a vörös Csekély mértékű belsőrajzot használnak

Chartres-i katedrális üvegfestményei, 13. sz. A legszebb, az üvegfestészet csúcsát jelentő műveket a franciaországi Chartres Notre-Dame-jában lehet látni

Chartres-i katedrális üvegfestményei Mária a gyermek Jézussal és angyalokkal

Olasz festészet a 13-14. században A kor olasz festészete a bizánci festészeti hagyományból kiindulva új irányt ad az európai a festészetnek: a természet utánzásán alapuló látványfestészet irányát

A falfestészet virágzása: freskók Itáliában a gótikus építészet nem bontja meg a fal zártságát úgy mint az északi területek (francia, angol, német) építészetében Az összefüggő falfelületek alkalmasak a falfestészetre

A freskó technika A frissen vakolt, még nedves (al fresco: olaszul „frissen”) falra készülő falkép A festékport meszes vízbe keverik A munka gondos tervezést igényel, csak annyit vakolhatnak be, amennyit egy nap megtudnak festeni, rögtönözni nem lehet Világos, meszes színek jellemzik Tartós, időtálló technika

Cimabue Cimabue az első jelentős mester, aki elmozdul a bizánci festészet merev ünnepélyességétől és élettelibb stílust teremt Táblaképek és freskók alkotója

Cimabue: Trónoló Madonna (Maesta),13. sz. v. Táblakép: gipsszel alapozott fatáblára készül Ekkoriban a festékport tojással keverik össze, ez a tojástempera A bizánci festészetben megszokott témát már kicsit élettelibb, természetesebb részletekkel adja elő

Maesta (olasz: „fenség”) Szűz Mária „mennyei fenségé”-ben díszes kőtrónuson angyalok vagy szentek csoportjában Giotto: Maesta

Egy bizánci ikon és Cimabue képe

A változás még nem jelentős: a trónus térbelisége még bizonytalan, az angyalok egymásmögöttisége is esetleges, a méretkülönbségek hierarchikusak és nem térbeliséget fejeznek ki

A „modern” festészet megteremtője: Giotto A 13-14. sz. fordulóján élt Firenzei festő, Cimabue tanítványa Az európai festészet egyik legjelentősebb alakja Táblaképek és freskók festője A firenzei dóm harangtornyának tervezője

A Giotto-torony

A leghíresebb művei a freskói: a Szent Ferenc templom képei Assisi-ban és a padovai Aréna-kápolna képei

Új kompozíciós gondolkodás: „ablak a valóságra” A valóságot utánzásán alapuló látványfestészet képi kompozícióját az „ablak” metaforával szokták leírni: A valóság egy szeletét próbálja elénk tárni egy meghatározott nézőpontból, mintha egy keretezett nyíláson keresztül látnánk egy teret

Tér, idő, cselekmény egysége A klasszikus dráma hármas-egységéhez közelít ez az új festészeti nyelv: Egy térszelet meghatározott nézőpontból Egy pillanat megállított látványa, Az adott pillanatban zajló cselekmény

A meghatározott nézőpontból ábrázolt egységes tér problémája A térmélység érzékeltetése a kép síkfelületén: A fény-árnyékhatás A takarások A méretcsökkenés (a távoli kisebb mint a közeli) A távolodó párhuzamosok összetartanak egy pont irányába (vonalperspektíva)- Giotto még ösztönösen használja, nem szerkeszti

Az idő és a cselekmény problémája: élőképszerű elrendezés A festő mint színpadi rendező, úgy helyezi el a szereplőket és az egyéb képi elemeket, és állítja meg a mozgásukban, hogy a történés világosan érthető legyen Minden részlet a cselekmény olvashatóságát szolgálja

Élethű ábrázolás A figurák és a részletek ábrázolásának a valóságot kell utánoznia: Meg kell felelni az adott nézőpontnak (felülnézet, alulnézet stb.) Megfelelni a cselekménynek, a szereplők érzelmi állapotának (gesztusok, mimika)

Giotto protoreneszánsz (előreneszánsz) festő Giotto stílusát szokták protoreneszánsz stílusúnak nevezni, mert az előbbiekben említett festészeti problémákat a reneszánsz stílus oldja majd meg, Giotto művészete ebbe az irányba mutat előre

Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, Assisi, San Francesco, 13 Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, Assisi, San Francesco, 13. sz. v. A Szent Ferenc- templom külső képe

A Szent Ferenc-templom Assisi-ban A ferencesek főtemploma Itt van eltemetve Szent Ferenc, ez a tiszteletének központja Kettős templom: alsó és felső templomból áll

A felső templomban látható Giotto képciklusa Szent Ferenc életútjáról

A kor legfontosabb szentjének élettörténete az oltártól indul a hajó baloldalán, ha szemben állunk a bejárattal, végig fut ezen a falon, majd a bejárati falon át a jobboldalon folytatódik az vissza az oltárig

Festett keretek választják el az egyes jeleneteket

Az ablakok alatti sávban futnak a képek, alattuk festett faliszőnyeg

Sokan dolgoznak, más mesterek is a templomban, más freskókat is láthatunk itt (pl. az ablakok körül)

24 képet festett a ciklusból Giotto a segédeivel

Giotto képein már eltűnik a bizánci képek aranyháttere Az alakok élethűbbek, a gesztusok, arckifejezések kifejezőek A szobrászian formált részletek, a gondosan felépített kompozíciók, ünnepélyes, monumentális jelleget adnak műveinek

Az egyik legszebb jelenet: Szent Ferenc a madaraknak prédikál Szent Ferenc újfajta viszonyát a természethez, a teremtet lények iránti szeretetét talán ez a kép fejezi ki legjobban

Siena festészete A 14. században Siena városának festészete volt a vetélytársa a firenzei művészetnek Itáliában Giotto-nál középkoriasabb, kifinomult, kecses, elegáns gótikus stílus volt a jellemzője (internacionális gótika) Duccio, Pietro Lorenzetti Simone Martini voltak a kiemelkedő alakjai

Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 14. sz. Sienai tojástempera táblakép Gótikus keret, aranyalap, törékeny, kecses figurák Mária riadtan húzódik el a hírhozó angyaltól, két szent egészíti ki a jelenetet

Wilton diptichon, 1400. k.

Avignoni Pieta, 15. századi francia mester

Mária ölében a halott Jézus, János, Magdolna és egy donátor (megrendelő, adományozó) látható mellette

A téma Szánalom, sajnálkozás – gyakori témája a keresztény művészetnek, Mária siratja halott fiát

A 15. századi gótikus festészet mélyen átélt vallásossága, csodálatosan reális részletekkel gazdagszik

Kódexek díszítése - Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve, 15. sz.

Május

Várkastélyok

Magyar Anjou Legendárium, 14. sz. 2.f. Róma, New York, Szentpétervár

Képes Krónika, 14. sz., Bp. OSZK 300 évig Bécsben őrizték (Bécsi Képes Krónika) Nagy Lajos korában készült, befejezetlen A magyarok történelmét írja le, a kezdetektől Károly Róbert koráig Latin nyelvű A címlap

A szerző, talán Kálti Márk válogatása a korában ismert történeti művekből Miniatúrák, iniciálék díszítik A krónika író (vagy másoló) ábrázolása (Kálti Márk esetleg Mózes) „S” iniciáléban

A képei különösen értékesek címertani, fegyvertörténeti és viselettörténeti szempontból (az Anjou-kort szemléltetik)

Koppány lefejezése

Szent István elfogja Gyula vezért

„B” iniciálé: Szent István király temetése

„P” iniciálé: László herceg birokra kél a leányrabló kunnal Szent László a krónika legtöbbször ábrázolt alakja

A Szent László-legenda: a középkori falfestészetünk egyik leggyakoribb témája, nagyon sok ábrázolása maradt fent a Kárpát-medence templomaiban Türje (Dunántúl)

Bibarcfalva (Erdély) László királyunk még herceg korában az országra törő kunok ellen indul. Egy leányrabló kunt személyesen vesz üldözőbe és legyőzve őt kiszabadítja a magyar lányt

Székelyderzs (Erdély)

László, a „lovagkirály” különösen népszerű volt a 14-15 László, a „lovagkirály” különösen népszerű volt a 14-15. században, Nagy Lajos és Zsigmond példaképének tekintette a szent királyt

Szent László-legenda, 15. sz. e., Kakaslomnic, Szlovákia A falkép kissé provinciális stílusa, naiv szépsége különösen értékessé teszi középkori művészetünkben

Kolozsvári Tamás: Kálvária, 15. sz., Esztergom, Keresztény Múzeum Kolozsvári mester Egyetlen műve ismeretes: a garamszentbenedeki szárnyasoltár, 9 képéből a megmaradt 8 ma Esztergomban látható

Az első névszerint ismert és művel is összekapcsolható táblakép festőnk

Az oltár nyitott állapotban Krisztus szenvedéseinek eseményeit mutatatja Krisztus az Olajfák hegyén A keresztvivő Krisztus Krisztus a kereszten A Mennybemenetel Krisztus feltámadása 1. 4. 3. 2. 5.

A képek szamárhátíves keretbe voltak foglalva

Keresztvitel Cyrenei Simon kicsinyített alakja kiemeli az Üdvözítő heroikus tettét A goromba katonák vonásai Jézus szelídségét emelik ki A szalag szövege Jeruzsálem leányait vigasztalja: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem fiaitok miatt.”

Arany háttér Törékeny, gótikus formák és reális részletek (pl. a katonák korhű viselete) Olaszos késő gótika és a kora reneszánsz határán

M. S. Mester: A selmecbányai oltár táblái, 16. sz. eleje A csak kezdő betűiről ismert, a Felvidéken (Szlovákia) működő mester, középkori oltárkép festészetünk legkiválóbb alakja Főműve a selmecbányai oltár, ma tábláira bontva Budapesten, Esztergomban és Szlovákiában látható Mária és Erzsébet találkozása

Jézus születése Háromkirályok

Krisztus az Olajfák hegyén Keresztvitel

Krisztus a kereszten Krisztus feltámadása

M. S. Mester: Mária és Erzsébet találkozása, MNG A két várandós asszony, Jézus anyja, Mária és Keresztelő Szent János anyja, Erzsébet találkozása Arany háttér, törékeny figurák, gótikus vonalvezetés (pl. a ruhák töredezett redőzete) Két stílus határán: a megkapó szépségű táj már a reneszánsz stílusra mutat előre

Textilképek: Az egyszarvú legendája, gobelin-sorozat, 15. sz., Párizs