A barokk, mint művészeti irányzat Készítették: Kurucok

A barokk, mint művészettörténeti stílus A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól  1750-ig tartott. A barokk jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. Jellemzője a bonyolult minták, gazdag díszítés és a monumentalitás.

Építészet A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jöttek létre. A barokk építészek gyakran használtak díszítményeket, festményeket illúziókeltés céljából.

Festészet A barokk festészet az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni. Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek.

Szobrászat A reneszánsz racionalizmusával, békés kiegyensúlyozottságával, emberléptékűségével szemben a barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmónikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket.

Várak és kastélyok a magyar barokk jegyében Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át. Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Barokk stílusban épült például a gödöllői és ráckevei kastély is.

A barokk Magyarországon Magyarországon az észak -itáliai és francia barokk a 17. század második negyedében jelent meg, osztrák közvetítéssel. 1630 és 1700 között a török jelenlét, a három részre szakadt ország, a háborús helyzet nem tette lehetővé a barokk stílus széles körű elterjedését.

Barokk festészet és szobrászat Magyarországon A barokk kori magyar festészetet egyrészt a külföldön szerencsét próbáló, itthon munkához csak nehezen jutó mesterek, másrészt az egyházi megrendeléseket elnyerő külföldi festők képei jellemzik. A szobrászat inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

A barokk a magyarság szolgálatában Az egymást követő művészeti stílusok közül hazánkban a barokk az első, amely képesnek bizonyult a társadalom egészét hatása alá vonni. Művészete nem korlátozódott a társadalom legfelső szintjére vagy a népesség katolikus vallású tagjaira. Meghódította az alsó rétegeket, a protestáns művészetet, s végül behatolt Erdélybe is. Ugyanekkor városképformáló hatását a mai Magyarországon is megcsodálhatjuk.