Építészet, szobrászat, festészet A barokk Építészet, szobrászat, festészet

A barokk, mint művészettörténeti stílus A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Főbb stílusjegyei:mozgalmasság,monumentalizmus, heroizmus, patetizmus, titokzatosság, látványosság, bonyolult,túldíszített formák.

A barokk építészet A barokk építészet legfőbb alkotásai a templomok. Rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni. A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszereivel.

A barokk szobrászat A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmónikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket. Mind az építészetben, mind a szobrászatban kiemelkedő alkotó volt a nápolyi születésű Giovanni Lorenzo Bernini. Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa címet viseli,

A barokk Magyarországon Magyarországon a török uralom után honosodott meg a barokk stílus. Elterjedésében nagy szerepet játszottak a magyar fõpapok és fõurak,, akik a mûvészet pártfogói, tervezõk és építtetõk voltak egy személyben. A barokk a nyugati országrészeken jelenik meg elõször, elsõsorban osztrák és olasz mesterek révén. A meghívott elsõrangú mûvészek közt ott találjuk Johann Lukas von Hildebrandt építészt a ráckevei kastély tervezõjeként; az egri egyházmegyében és a Dunántúlon tevékenykedõ Fellner Jakabot; a váci székesegyház megalkotóját, Franz Anton Pilgramot; Georg Raphael Donner szobrászt, festõként Paul Trogert és Franz Anton Maulbertschet.

Várak és kastélyok a magyar-barokk jegyében A barokk világi építészet fénykora a 18. század második fele volt. Mária Terézia kívánságára kezdődött meg a budai palota újjáépítése Jadot (1710-1797), Oracsek Ignác (1750-1770-ig működött) és Franz Anton Hillebrandt (1719-1797) közreműködésével. A késő barokk kastélyépítészet legszebb példája a gödöllői Grassalkovich-kastély. Híres barokk kastélyok: Fertőd: Esterházy-kastély Keszthely: Festetics-kastély Ráckeve: Savoyai-kastély Sellye: Draskovich-kastély

A fertődi, keszthelyi és gödöllői kastélyok

Barokk festészet Magyarországon A barokk festészetben elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek, táj- és zsánerképek. A 18. században a magyarországi megbízatásokat főleg osztrák festők látták el. Az arcképfestészet kiemelkedő mestere volt Mányoki Ádám (1673-1757), II. Rákóczi Ferenc híres portréjának alkotója.

Barokk szobrászat Magyarországon A magyarországi barokk szobrászatot elsősorban a templomi oltárok reprezentálják. A barokk templom nélkülözhetetlen tartozéka az új oltártípus, mely faragott és festett díszekből áll. A monumentális oltár-építményeket arannyal, színes márvánnyal, lebegő és szenvedélyes mozgású alakokkal és csavart oszlopokkal halmozták el. A barokk szobrászat jelentős alkotásai a fogadalmi emlékek (győri frigyláda), a Szt. Háromság-szobrok és a Kálvária-építmények.

A győri frigyláda ; Kálvária-szobor