(XVI. század- XVIII. elejéig) Barokk stílus (XVI. század- XVIII. elejéig)
I. A szó eredete Egyesek szerint a portugál kagyló (barruca) szóból ered. Mások szerint a francia paróka (perruque) szóból származik. Legvalószínűbb azonban, hogy egy olasz eredetű szóról (barocco) kapta a nevét.
II. Általános jellemzők Túldíszítettség Ünnepélyesség Mozgalmasság Fény- árnyékok játéka
III. Célja Az emberek lenyűgözése, a katolikus egyház,- uralkodó hatalmának hirdetése.
IV. Művészeti stílusok a, Festészet: Nicolas Poussin festménye a Bacchanália egy Pán- herma előtt.
b, Építészet: Versaillesi kastély, a „pompa és a díszítettség” jellemző a palotára. Rákoczi szövetségesének lakhelye.
c, Szobrászat Alonso Cano: „Istenes Szent János”
d, Zene 1600- tól Bach haláláig tart (1750) ”Soha ezelőtt s ezután nem volt ilyen általános a zenei műveltség, nem tartozott a zene az élethez, nem volt benne ennyire része mindenkinek.” ( Szabolcsi Bence idézete) Corelli, Vivaldi, Bach a legjelentősebb képviselői.
a, Festészet Mányoki Ádám festménye a fejedelemről.
A barokk Magyarországon Magyarországon a barokk a XVII. Század elejétől a XVIII. század végéig tartott. A Magyarországi barokk jellemzője volt a „Mária Kultusz.”
b, Építészet „A magyar Versailles” : Az Eszterházy- kastély
c, Szobrászat Georg Raphael Donner: „Szent Márton és a koldus.”
d, Zene Eszterházy Károly: „Harmonia caelestes”.
Köszönjük a figyelmet!