Adóelkerülés és adóváltoztatások Magyarországon* Krekó Judit-P. Kiss Gábor Az előadásban foglaltak nem feltétlenül tükrözik az MNB álláspontját

Az előadás szerkezete: Bevezetés Adóelkerülés Magyarországon Adóváltoztatások – nemzetközi tapasztalatok

Az adók és a kiadási oldal nem választható szét Az adó egyrészt a közjavak előállításának terhét fedezi. Másrészt a transzferekkel együttesen a jövedelmek újraelosztását végzi. Vertikális egyenlőségre vonatkozó társadalmi preferencia – ki legyen kedvezményezett és ki teherviselő Horizontális egyenlőség – azonos jövedelmű adózók terhelése azonos legyen Hatékony adórendszer adott adóbevétel biztosításánál minimalizálja a társadalmi költséget: az adóigazgatás és adóteljesítés költségét, és az adózás többletterhét.

Az adómorál sem független a kiadási oldaltól Az adómorált egyrészt meghatározza, hogy az adókat az adófizetők érzékelése szerint miként – milyen színvonalú szolgáltatásokra, milyen korrupció mellett - költik el, mit kap cserébe. A másik meghatározó tényező az adók és transzferek érzékelt igazságossága, azaz mennyiben felel meg a horizontális és vertikális egyenlőségre vonatkozó elosztási preferenciáknak.

Adóelkerülés = költséges transzfer adófizetők és adóelkerülők között Az adóelkerülés torzítja az adóalapok rugalmasságát, így az adórendszer vesztesége nem minimalizálható. (Az alacsonyabb rugalmasságú adóalapot - fogyasztási cikket és jövedelmet - magasabb adókulcs terhelhetné, és fordítva. ) Az adóelkerüléshez való egyenlőtlen hozzáférés az erőforrások nem hatékony eloszlásához vezet. A horizontális egyenlőség és elosztási preferenciák megsértése rontja az adómorált

Az adóelkerülés teljesen nem szüntethető meg Egyes adófizetőknek (pl. multinacionális vállalatok, önfoglalkoztatók) nagyobb az adóelkerülésben megjelenő rugalmassága. Ezt megszüntetni nem – vagy nagyon költségesen – lehet. Az adóelkerülő különböző formák között választ, így az illegális adócsalás (tax evasion) és (fél)legális adótervezés (tax avoidance) kombinációja valósul meg.

Az adóelkerülés típusai áfa-csalás Eltitkolt fogyasztás a vállalkozó és vásárló összejátszásával (számla nélküli teljesítés) Import eltitkolás Nem jogos visszaigénylés (pl. fiktív számla) Munka-jövedelem adójának elkerülése Munkavállalói jövedelmek eltitkolása: fekete munka, illetve a bérek aluljelentése (részben zsebbe fizetés) Munkajövedelem tőkejövedelemként történő kimutatása (pl. színlelt szerződés) Tőke-jövedelem adójának elkerülése Vállalatok: az adóbázis csökkentése, magánfogyasztás költségként történő elszámolása Külföldi tulajdonú vállalatok adóelkerülése (jövedelem átcsoportosítás pl. finanszírozás, transzferár révén) Tőkejövedelem eltitkolása: eltitkolt vállalkozói bevételek után (számla nélküli teljesítés)

Becsült adóalap-kiesés (GDP%) 2005-2006 2006-2007 Áfa-alap kiesés 14 12 Minimálbér és alatti szürke bér 2 1,4 Egyéb szürke és fekete bér 1,8 1,6 Önfoglalkoztatók adócsalása 7,5 6,7

Becsült adókiesés (GDP%) 2005-2006 2006-2007 Áfa 2,3 2 Jövedéki adó 0,4 0,3 Munkajövedelem adó + járulék 5 4,2 Tőkejövedelem adó 0,2 Összesen 7,9 6,7

Az áfa-csalás becsült mértéke Becslés két módszerrel 2006-ig átlagosan 14%-os kiesést mutat, 2007-ben javulás Ebből 1-2% az import eltitkolás és több szereplős, határokon átívelő ügyletek miatti eshet ki. A fennmaradó rész zömmel az eltitkolt fogyasztás. Ennek aránya 8 %ponttal magasabb 29 európai ország átlagánál, a 7. legnagyobb arányú. (Christie és Holzner, 2006) Sok az adóalany, mert az áfa bejelentkezési küszöb a szomszédos országokénak hatoda-kilencede.

Az önfoglalkoztatók adóelkerülése Az önfoglalkoztatók GDP arányos adóbefizetései alacsonyak nemzetközi viszonylatban. Az adókiesés az EU átlagnál a GDP 2.7%-ával magasabb (adóelkerülés 3.7% lehet). Az egyéni vállalkozók átlagos jövedelme 45%-kal alacsonyabb az alkalmazottakénál és a különbség jelentősen nőtt 2000 óta. E különbséget nem indokolja a szektorális megoszlás eltérése. A vállalkozói adóalap a bevételek mindössze 2%-a, az egyéni vállalkozásoknak 2005-ben 61%-a, 2006-ban 50%-a veszteséges. (Valós jövedelemtömeg viszont csökkent.)

Alkalmazottak eltitkolt bére (1) A jövedelmek részleges eltitkolásának egyik formája a „minimálbérezés” → Minimálbér-csúcs és az adóelkerülés között pozitív kapcsolat (pl. Tonin, 2006) A vállalatok részmunkaidővel reagálnak a minimálbér emelésére (Ressler et al, 1996), aminek egyik formája a ténylegesnél kevesebb munkaidő bevallása. Minimálbér alattiak aránya 2000-ről 2002-re 16-ról 26 százalékra nőtt, míg a munkaerő-felmérés nem mutatott emelkedést a részmunkaidős létszámban. 2000-ben a régi és új minimálbér közti jövedelmet 572 ezer fő vallott be, de 354 ezer fő ottmaradt a minimálbéremelések ellenére is, miközben a minimálbért bevalló alkalmazottak száma csak 177 ezerről 225 ezer főre nőtt.

Alkalmazottak eltitkolt bére (2) Minimálbéren és alatta 490 mrd Ft eltitkolt jövedelem (adóalapban a GDP 2%-a esik ki) becslés a 4 fő feletti vállalati alkalmazottak béreloszlása és a kilépőkre, belépőkre, részmunkaidősökre vonatkozó LFS adatokból. Ha a forgalom és jövedelemeltitkolás megegyezik, akkor az önfoglalkoztatókat és minimálbér alattiakat összeadva (kiszűrve az átfedést), maradékalapon adódik a többi alkalmazotti béreltitkolás, a fekete és a minimálbér feletti szürke.

Adóváltoztatások: milyen irányba? A marginális adóreform elemzési kerete az egyes adók változtatási irányait adja meg, DE: a jelenlegi adóelkerülési viselkedésből kiindulva nem tudja figyelembe venni a változásoknak a viselkedésre gyakorolt összetett hatását. Például a színlelt szerződések megszüntetésével a függő dolgozókat részben vissza lehet terelni alkalmazotti státuszba (adóelkerülési rugalmasságuk csökken), más részük viszont a magasabb közterhek miatt kiszorulna a munkapiacról (tényleges rugalmasságuk nő).

A magas adókulcsok csökkentése? Sem elméletileg, sem az empirikusan nem állítható, hogy önmagában növelné az adófizetési hajlandóságot. Még ha a magas adó az adóelkerülés kialakulásához hozzá is járult, visszafelé ez nem működik, a rossz adómorált az adócsökkentés nem szünteti meg. Az adóalap növekedése, az adófizetői hajlandóság javulása olyan átfogó reformok esetén jelentkezett, amelyek az adókulcsok csökkentése mellett a „szürke” adóalapok rugalmasságának csökkentését is célozták.

Az adóterhek átcsoportosítása? A „szürke” adóalapok rugalmasságának csökkentése nélkül kockázatos: a legális adófizetők terhei automatikusan csökkennek, míg az adóelkerülőké a rugalmasság miatt csak kevésbé nőnek. Nemzetközi tapasztalatok szerint ezért a szerkezeti átalakítások, az ellenőrzés fókusza meghatározó. A TB rendszerek szerepe kiemelt, jelentős részben ez magyarázza az „egykulcsos” adóreformjainak eltérő gazdasági és adófizetési hajlandóságra gyakorolt hatását.

Hogyan közelíthető a tőke és munkajövedelem közterhe? Munkamennyiség ellenőrzése helyett a vállalati jövedelem meghatározására fókuszálni Munka- és tőkejövedelmek szétválasztása szigorú (split) módszer szerint (szakmai-ágazati szempontok) Járulékok kiterjesztése a személyi tőkejövedelmekre Járulék ott legyen, ahol egyénenként zárt a rendszer Összevont adóalap, helyi iparűzési adó

Eltitkolt jövedelmek adóztatása? Feltételezi, hogy az alacsony jövedelműek alapvetően adóelkerülők, de ezek tényleges aránya nem ismert. Minimális adó bevezetése hátrányosan érinthetik az alacsony bérűek munkapiaci helyzetét, így megoldás lehet a munkavállalástól független egészség-biztosítási járulék. Széles alapú ingatlanadó (vállalati ingatlanok), ha leírható a jövedelemadókból, bevezethető az adóalap olyan szélesítésével, hogy a jelenlegi adófizetők terhei ne növekedjenek

Tapasztalatok összegzése Széleskörű, összehangolt intézkedések szükségesek az adóelkerülés csökkentésére, DE: az állandó változtatások, kiskapuk bezárása és adminisztratív intézkedések hatása rövid távú. Kompromisszumokat lehet kötni az adóelkerülőkkel, de vigyázni kell, nehogy még több kiskapu nyíljon (szakmai-ágazati kontroll) Az adómorált még rontja is pl. az adóamnesztia. Alapvető kérdés, hogyan javítható az adómorál, például helyi adózásnak szerepe lehet ebben.

Köszönöm a figyelmet !

Áfa kiesés pforg. és statisztika alapján

4 fő feletti váll. béradatai alapján becsült és szja bevallásokból származó tényleges bérek (2005)   becsült tényleges különbség éves minimálbéren és alatta keresők aránya (%) 18 30 12 éves minimálbéren és alatta keresők száma (ezer fő) 690 1153 463 éves kereset/fő (ezer Ft) 1677 1540 137 teljes éves keresettömeg (mrd Ft) 6293 5800 493

Önfoglalkoztatók adóbefizetései (GDP%) (2005)   Magyarország EU átlag Jövedelemadó 0,3 2,0 Társadalombiztosítási járulék 0,5 1,5 Összesen 0,8 3,5

Havi nettó jöv (ezer Ft) Azonos munkaköltség mellett mekkora nettó jövedelem marad egy evásnál és egy alkalmazottnál? munkáltatói 2006 szept.ig 2007 munkaköltség Havi nettó jöv (ezer Ft)   evás alk. a/e 1.2m(100eFt) 78 62 79% 57 59 104% 1.9m(160eFt) 139 81 58% 108 77 71% 4.8m(400eFt) 393 170 43% 292 166 57% 20m(1,66mFt) 1723 629 37% 1417 582 41%

Evás és alkalmazott nettó jövedelme a munkaköltség függvényében, 2007-től

Mekkora elszámolt költséghányadnál adózik egy egyéni vállalkozó annyit, mint egy evás? évi árbevétel 2006-ig 2007 5 millió Ft 82% 66% 25 millió Ft 79% 62%