A BALATONBA TELEPÍTETT HALFAJOK BIOLÓGIAI SZEREPE ÉS HATÁSA ÖTM-MTA-BLKIBudapest-Tihany2007
Célkitűzések A busa állományok kor- és méretstruktúrája, mennyiségi viszonyai, tér-időbeli eloszlása Táplálékfogyasztása, versengés az őshonos halállományokkal a táplálékért Szaporodása-termékenysége
A busa halászati hozamai években
Halászati hozamok a két medencében
A különböző korcsoportú busák előfordulási gyakoriság a fogásban évek között
A Marcali tározóból származó és a balatoni busa növekedése
Testhossz növekedés különböző vízterekben
Hidroakusztikus mérési helyek Balatonon
Méreteloszlás, egyedszám és biomassza a keleti medencében
Méreteloszlás, egyedszám és biomassza a nyugati medencében
A busa állományok mennyiségi viszonyai
Pillanatnyi algabiomassza az előbélben
Állati eredetű táplálék egyedszáma és tömege a busa előbelében
A peteátmérő időbeni változása
Relatív termékenység szezonális változása
Összefoglalás A busa növekedése gyors és napjainkban is jelentős állományai vannak a Balatonban. A halászati hozamok és a ráfordítás alapján megállapítottuk: állománya nem csökken Leggyakrabban előforduló egyedek a fogásban a cm testhosszúságú, 6-8 éves egyedek voltak. Utánpótlásuk folyamatos A busa állományok térbeli eloszlása a Balatonban mozaikos (átlagos egyedszám ind/ha), domináltak azok a méretcsoportok (TL= cm), amelyek nem szerepelnek a fogásban A pillanatnyi biomassza rendkívüli mértékben szórt (min-max: kg/ha). A pillanatnyi biomassza >50 %-át a halászat által nem hasznosított egyedek tették ki A vizsgált busák táplálékában az algák jelentős szerepet játszottak. E mellett figyelemre méltó az intenzív zooplankton és Dreissena lárva szűrésük (versengés) A peteméret időbeni változásából, valamint a petefészeknek az ívási periódust követő állapota alapján megerősíthetjük, hogy a busa nem ívik a Balatonban
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!