Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország Előzmények: a XX. század 70-es éveitől mind több megfigyelési adat és kutatási eredmény, mely az üvegházhatású gázok növekvő légköri mennyiségét jelzi, ebben emberi tevékenységek hatását, a földi éghajlat esetleges megváltozását 1976: WMO állásfoglalás (CO2 ~330 ppm) változékonyság, de lehet hogy már változás az emberi tevékenységek miatt 1979: Éghajlati Világkonferencia (Genf) Éghajlati Világprogram: több ismeret! 1967-82: Globális Légkörkutatási Prog. a földi éghajlati rendszer jobb megértése 1985: Villach-konf. WMO-UNEP-ICSU 2*CO2, éghajlatváltozás / munkacsoport kell! 1987: Brundtland-jelentés (CO2 ~350 ppm) sztratoszféra felszín zivatarfelhő troposzféra C.Y. Lam, Hong Kong Observatory 2007 Faragó Tibor: IPCC és Magyarország

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alapítása és feladata 1988: UNEP (M.Tolba) és WMO (G.O.P. Obasi) a Testület (IPCC) alapítása Célja, mandátuma: környezeti megfigyelések és kutatási eredmények alapján tudom. megalapozott információk a döntéshozók számára az éghajlatváltozást kiváltó tényezőkről, s mérséklésük lehetőségeiről - elsősorban az üvegházhatású gázok antropogén eredetű kibocsátásainak csökkentéséről, az éghajlatváltozás folyamatáról és valószínű hatásairól, az e hatásokra való felkészülés lehetőségeiről Kormányközi szervezet döntéseit, jelentéseit kormánydelegációk fogadják el, jelölik szakértőket, választják elnökségét Tudósok adják a Testület tevékenységének alapját, lényegét. A Testület maga nem kutat; értékeli, szintetizálja a tudom. eredményeket A Testület „híd” a tudomány és a politika között Bert Bolin IPCC-elnök, 1988-1997 sztratoszféra Robert Watson IPCC-elnök, 1997-2002 felszín zivatarfelhő troposzféra Rajendra K. Pachauri IPCC-elnök, 2002- Faragó Tibor: IPCC és Magyarország

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület fő eredményei és hatásai 1990: Első Értékelő Jelentés Biztosak vagyunk abban: az emberi tevékenységekből eredő kibocsátások jelentősen növelik az üvegházhatású gázok légköri koncentrációit; ez a felszín melegedését fogja eredményezni. >60%-kal kellene csökkenti e kibocsátásokat. A folyamatot, hatásokat illetően jelentős bizonytalanságok. 1991/92: ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény az elővigyázatosság elve alapján cselekedni kell .. 1995: Második Értékelő Jelentés a megfigyelések, modellezések alapján kijelenthető: az emberiség hat a föld éghajlatra .. 1995/97: Kiotói Jegyzőkönyv konkrét kibocsátás-szabályozási kötelezettségek 2012-ig 2001: Harmadik Értékelő Jelentés A XXI. században a (globális) melegedés nyomán nagy kiterjedésű, nagy hatású .. változások indulhatnak el 2004/05: Jegyzőkönyv hatályba lép - mi lesz 2012 után? 2007: Negyedik Értékelő Jelentés sztratoszféra felszín zivatarfelhő troposzféra 4. Értékelő Jelentés első része Faragó Tibor: IPCC és Magyarország

Faragó Tibor: IPCC és Magyarország Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület: magyar részvétel, hazai hatások Részvétel a jelentések egyes részeit előkészítő, „író” csoportokban: kormányzati jelölés, de IPCC-elnökségi döntés (Jászay T., Nováky B., Somogyi Z., Tóth L. F., Ürge-Vorsatz D.) Részvétel a jelentések szakmai-kormányzati véleményezésében: a 2., 3., 4. összefoglaló jelentéseinek véleményezésére sokan kaptak felkérést, végül mintegy húsz hazai szakértő vett részt Részvétel a Testület döntéshozói folyamatában: 1991-től: Egyezmény hazai koordinátora (Faragó T.) 1993-tól: Testület kormányzati koordinátora (Faragó T.) Hazai megfigyelések, kutatások hozzájárulása nemzetközi együttm-hez: éghajlati megfigyelések és modellezések (OMSZ és ELTE csapat: Bartholy J.), légkör-kémiai megfigyelések/kutatások (Bozó L, Haszpra L), ágazatok szerepe és kibocsátásai (Jászay T), hatások vizsgálata (Mika J., Vahava-csapat: Harnos Zs.), erdők szerepének kutatása (ERTI és soproni kutatók; Somogyi Z.) A Testület összefoglaló jelentéseinek hazai közzététele, szakmai hatásai 1. jelentés hatása (Iványi Zs-Szalai S-Faragó T), 2. jel. (Pálvölgyi T-Faragó T), 3. jel. (Takács-S. A), 4. jelentés (Mika J.) sztratoszféra felszín zivatarfelhő troposzféra Faragó Tibor: IPCC és Magyarország

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület: a Nobel Békedíj A Norvég Nobel Bizottság 2007-ben a Nobel-békedíjat .. megosztva az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) és ifj. Albert Arnold (Al) Gore-nak ítélte oda, azért az erőfeszítésért, amit az ember okozta éghajlatváltozásra vonatkozó nagyobb tudás létrehozása és elterjesztése, valamint az e változás megakadályozására szolgáló intézkedések megalapozása érdekében fejtettek ki. Az elmúlt két évtizedben .. .. egyetértés bontakozott ki arról, hogy az emberi tevékenység és a globális felmelegedés között kapcsolat van. Több mint száz ország tudósainak és hivatali képviselőinek ezrei működtek közre azért, hogy tisztábban lássuk a felmelegedés valódi mértékét. Ezzel a döntéssel .. a Norvég Nobel Bizottság hozzá kíván járulni azon folyamatoknak és döntéseknek a figyelem középpontjába emeléséhez, amelyek a világ jövőbeli éghajlatának megóvásához, .. az emberiség biztonságát fenyegető veszélyek csökkentéséhez nélkülözhetetlenek. Most kell cselekedni, mielőtt még az éghajlatváltozás kikerülne az emberiség ellenőrzése alól. sztratoszféra felszín zivatarfelhő troposzféra Nobel Békedíj Faragó Tibor: IPCC és Magyarország