Növények országa. Moszatok törzsei.
Növények országa Fotoszintézis: növények színtesteiben végbemenő összetett biokémiai folyamat, melynek során a levegő CO2-jából, vízből és a benne oldott ásványi anyagokból a napfény energiájának felhasználásával előállítják a szervezetüket felépítő szerves anyagokat. (Első lépésként szőlőcukrot.) Mellékterméke a felszabaduló O2.
A fotoszintézis folyamata
Moszatok törzsei Ősi ostoros moszatokból alakultak ki. Több törzs. Tengerekben, tavakban, folyókban, talajon és a talajban. Anyagcsere a teljes testfelületen keresztül. Testfelépítésük szerint lehet: Sejttársulás: sejtek alakja és működése egyforma. Telepes: kezdetleges többsejtű forma. Sejtek működése hasonló. A telep lehet: Fonál alakú Elágazó fonál Lemezes Teleptest.
Zöldmoszatok törzse Színtestük színanyaga ua., mint a szárazföldi zöld növényeké (klorofil) Őseikből fejlődtek ki az első szárazföldi növények (ősi mohák, harasztok) Tengerekben édesvizekben, talajon élnek. Egyes fajok sziklákon, fakérgen bevonatot képeznek. Pl. békanyálmoszatok, csillárkamoszat.
Érdes békanyál (Cladophora sp.)
Csillárkamoszat (Chara fragilis)
Harmónikamoszat fajok (Scenedesmus sp.)
Sárgásmoszatok törzse Barnamoszatok osztálya Hideg tengerek, óceánok lakói. A Föld legnagyobb növényei. Telepeik több száz méteresek is lehetnek.
Vörösmoszatok törzse Meleg tengerekben 150-200m-es mélységéig hatoló telepes növényei.
Algák jelentősége Fontos termelő szervezetek. Táplálékláncok alapjai. Föld O2 mennyiségének 80%-át termelik. A különböző fajok jelzik álló és folyó édesvizeink vízminőségét. Vízvirágzás: Tápanyag feldúsulás (főleg N és P vegyületek) következtében a moszatok túlszaporodnak. Felszíni moszatok elzárják a fényt, és az oxigént . A mélyebb vízrétegekben pusztuló nagytömegű moszat bomlani kezd, ami elvonja a vízből az oxigént. Oxigén hiányában folytatódó bomlás mérgező gázokat termel (kén-dioxid, metán). Ezek következtében a tó eredeti élővilága kipusztul