A MAGYAR SZÁLLODAFEJLESZTÉSI TRENDEK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Advertisements

QUO VADIS TURIZMUS? MSZP kormányzati ígéretei •Dr. Kiss Elemér Kancellária miniszter: „reálértékén megőrizzük a turisztikai támogatásokat…” május.
2010 éghajlati értékelése, átlagok és szélsőségek
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
© GfK 2013 | Kozák Ákos | Mérők Klubja | február 27.1 A MIKROSZINTŰ FOGYASZTÁS MAKRO HATÁSAI © GfK 2013 | Kozák Ákos | Mérők Klubja | február.
A magyarországi önkormányzatok honlapjainak értékelése TÖOSZ – TÁRKI Sik Endre Tátrai Annamária.
A Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 2009 évi tevékenysége. MagyarországBudapest-Közép-Dunavidék április 20. Domonyvölgy.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai pályázatok gazdaságélénkítő hatása az Észak-Magyarországi régióban.
Wellness lehetőségek A wellness, mint az egészségturizmus része.
2. Piaci gazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban
A köles kül- és belpiaca
Idegenforgalmi statisztika
TDM Szakmai Nap november 21.
Marketing szemléletű magyar egészségturizmus Előadás Nemzetközi balneológiai konferencia Szeged 2005 április 1-2. Dr. Rubovszky András elnök Magyar Egészségturizmus.
Az észak-magyarországi régió idegenforgalma
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
VPOP Jövedéki Igazgatóság
Szállodagazdálkodás és vezetés I
Szállodagazdálkodás és vezetés I
Dr. Juhász László PhD Docens1 Szállodagazdálkodás és vezetés I (2007 tavasz) 9.40 – V. előadó.
Szállodák eredmény kimutatásának mutatószámai
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
Az ipari növekedés mai területi folyamatai
BENKŐ PÉTER VANNAK-E KULTURÁLIS RÉGIÓINK?. -A méréseknél a KSH jelentéseit vesszük alapul. -Lehetséges mutatók: -a mezorégiók különböző fokú iskoláin.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Prevenció, kuráció, rehabilitáció
Országos Tourinform Találkozó Megújult Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv november 14.
Budapest turisztikai marketingje Készítette: Géra Gabriella.
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
A évi demográfiai adatok értékelése
A évi demográfiai adatok értékelése
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató december 4.
Akkreditációs eljárás a megbízható foglalkoztatásért december 4.
Lendületben az ország! Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Közelebb az emberekhez november 2.
Kormányszóvivői tájékoztató. Tájékoztató a gazdaságról Dr. Veres János pénzügyminiszter szeptember 14.
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
Grafikus ábrázolás.
Makrogazdasági folyamatok és versenyképesség Csillag István Budapest, március 4.
A magyar gazdaság növekedésének egyes területi vonatkozásai Dr. Tétényi Tamás, VÁTI kht. Növekedés Magyarországon: Helyzetkép és kilátások Budapest, 2005.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Érettségi jelentkezések és érettségi eredmények 2007 Érettségi jelentkezések - érettségi eredmények.
Érettségi jelentkezések és érettségi eredmények 2008 Tanévnyitó értekezlet Érettségi jelentkezések - érettségi eredmények augusztus 29.
Válság felé sodródik a magyar gazdaság A gazdaság állapota 4 Tovább csökkent a gazdasági növekedés, a legfrissebb adatok szerint 2,4 %-ra esett vissza.
MVM Trade portfoliója 2009-ben
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
ÉSZAK-ALFÖLDI TURISZTIKAI RÉGIÓ TDM RENDSZER
Forrás allokáció LHH Ft/ 1 Euro HPME katalógus III. tengely Összforrás: Euro Ft LHH forrás: Euro Ft nem LHH.
A Magyar Turizmus Zrt. marketing aktivitásai Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt február 28.
A mi Velencénk: a turisztikai tér és miliő összefüggésrendszerének változásai a „Velencei tó kapujában” Wirth Gábor Doktorandusz SZIE Enyedi György RTDI,
VIDÉKI TURIZMUS, VÁLSÁG, KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS Borsodi-Mezőség – Tisza-tó Dr. Dávid Lóránt
A gyógy- és wellness szállodák működtetésének tapasztalatairól Dr. Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnökének előadása a „Termálvíz alapú nemzeti.
Tourinform. Tourinform irodák 150 iroda 9 regionális szervezet 2 millió látogató Információk kiadványok rendezvények kiállítások továbbképzések.
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A turizmus és a nemzetközi konferenciák alakulása között SZEKUNDER KUTATÁS DÁNIELNÉ GARAI ÁGNES LEV69128.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
2004. október 4.1 A program lebonyolítása menedzsment szempontból Lakner Judit programvezető ESZA Kht.
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci helyzetkép a salgótarjáni kistérségben Zaráné Kecskés Erzsébet Igazgató KKC-2008-V
Dr. Bienerth Gusztáv prezentációja 2016.december 12.
Szállodák eredmény kimutatásai és mutatószámai
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
A turizmus növekedésének és versenyképességének javítási lehetőségei
Fizetési mérleg jelentés április
A turisztikai desztináció menedzsment rendszer Magyarországon
Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által végrehajtott TÁMOP program eredményeinek bemutatása.
Előadás másolata:

A MAGYAR SZÁLLODAFEJLESZTÉSI TRENDEK DR. NIKLAI ÁKOS TISZTELETBELI ELNÖK MAGYAR SZÁLLODASZÖVETSÉG IGAZGATÓSÁG ELNÖKE MAGYAR TURIZMUS ZRT. REeVOLUTIO BUDAPEST 2006 2006. szeptember 15.

A SZÁLLODÁK SZOBASZÁMÁNAK ALAKULÁSA, 1990-2005 48 694 +2 450;+200,5% 42 362 +8 553;+173,8% 24 432 +14 089;+170,6% A kelet-közép-európai országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Szlovákia) szállodai férőhelyeinek száma 2002-ben ugrásszerűen megnőtt, jórészt a csehországi és a szlovákiai férőhelyszám-emelkedésnek köszönhetően (Forrás: Eurostat). A magyarországi szállodakapacitást egyenletes növekedés jellemzi (2005/2000: 114,9%). A magasabb kategóriájú (4* és 5*) szállodák az átlagnál gyorsabb kapacitás-növekedést regisztráltak az elmúlt években (2005/2000: 164,8%, 144,7%). Különösen dinamikusan növekszik a gyógy- (2005/2000: 174,2%) és wellness szállodák kapacitása (2005/2004: 203%). (Ebben az átminősítések is szerepet játszanak. A wellness szállodák adatai 2004 óta állnak rendelkezésre.) Az egy- és kétcsillagos szállodák kapacitása folyamatosan csökken (2005/2000: 83,7%, 72,2%). 2005. július 31-én 836 szállodát regisztráltak Magyarországon, összesen 48 694 szobával. Az átlagos szállodanagyság tehát 58 szoba. A szobakapacitás megoszlása kategóriánként 2005-ben: 5* 3672 szoba (7,5%) gyógyszálloda: 7247 szoba 4* 13 474 szoba (27,7%) wellness szálloda: 2155 szoba 3* 22 361 szoba (45,9%) 2* 6709 szoba (13,8%) 1* 2478 szoba (5,1%) +1 113;+19,9% -1 952;44,1% Forrás: KSH

2002 2005 A SZÁLLODÁK SZOBASZÁMÁNAK REGIONÁLIS MEGOSZLÁSA, 2002, 2005 2002 és 2005 között a régiók sorrendje a szobakapacitás tekintetében lényegében nem változott, csupán a Dél-Alföld és az Észak-Magyarország régiók cseréltek helyet. 2005-ben az alábbiak szerint alakult a szobakapacitás: Balaton 13 985 szoba Budapest-Közép-Dunavidék: 16 825 szoba Dél-Alföld 2654 szoba Dél-Dunántúl 2135 szoba Észak-Alföld 3392 szoba Észak-magyarország 2867 szoba Közép-Dunántúl 2082 szoba Nyugat-Dunántúl 4299 szoba Tisza-tó 455 szoba A Budapest-Közép-Dunavidék régió tartja vezető pozícióját. A Balaton régióban folyamatosan növekszik a szállodák kapacitása, méghozzá a három- (6609 szoba) és négycsillagos (3612 szoba) kategóriákban. A Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régiókban 2002 és 2005 között lényegében nem változott a szobakapacitás. Észak-Magyarországon 17,8%-kal, Közép-Dunántúlon 35,3%-kal, a Tisza-tónál 14,0%-kal emelkedett a szállodai szobák száma 2002 és 2005 között. Forrás: KSH

A SZÁLLODÁK SZOBASZÁMÁNAK ALAKULÁSA RÉGIÓNKÉNT (kapacitás, 2005-2002, 2005/2002) Az egyes kategóriák regionális megoszlásában 2005-ben is jelentős különbségek figyelhetők meg: Ötcsillagos szállodákat csak Budapesten (3382 szoba) és a Nyugat-Dunántúl régióban (232 szoba) találhatunk. A négycsillagos szállodák csaknem fele (6620 szoba) található a Budapest-Közép-Dunavidék régióban. A régión belül Budapesten található a négycsillagos szállodai szobák több mint 90%-a. A Balaton régió a négycsillagos szobakapacitás több mint egynegyedét (3612 szoba) regisztrálta. A négycsillagos hotelek közvetlenül a Balaton partján fekvő településeken koncentrálódnak (régión belül 2005: 80%, 2002: 90%). A Nyugat-Dunántúlon a négycsillagos szállodai kapacitás egytizede található, az Észak-Alföldön 5%-a. A háromcsillagos szállodai szobák csaknem 30%-át a Balaton régióban regisztrálták. Budapest-Közép-Dunavidék a háromcsillagos kategóriában csak a második helyen áll 26%-kal. Forrás: KSH

A SZÁLLODÁK VENDÉGFORGALMÁNAK ALAKULÁSA (2005/2000, 2005-2000) +79,7%, +611 746 +63,6%, +1 928 575 +15,6%, +783 749 -47,2%, -917 725 +83,4%, +1 237 004 -41,2%, -287 896 Az elmúlt években a legmagasabb vendégéjszakaszámot a háromcsillagos szállodák regisztrálták (2005-ben az összes vendégéjszaka 42,8%-a), a legalacsonyabbat az egycsillagos szállodák (3,0%). Az ötcsillagos szállodák 10,1%-kal, a négycsillagosak 36,5%-kal részesültek az összes szállodai vendégéjszakából. 2000-hez képest ugyanakkor a legnagyobb növekedést az öt- és négycsillagos hotelek érték el. Kiugróan magas a gyógy- és wellness szállodák vendégforgalmának növekedése. (Ebben az átminősítések is szerepet játszanak.) A szállodák vendégforgalma kategóriánként, 2005-ben (Zárójelben a 2000-hez viszonyított változás): 5 csillagos 1 379 101 (179,7%) 4 csillagos 4 961 139 (163,6%) 3 csillagos 5 821 901 (115,6%) 2 csillagos 1 026 480 (52,8%) 1 csillagos 410 112 (58,8%) Gyógyszálloda 2 721 004 (183,4%) Wellness* 701 607 (169,9%) *2005/2004 Forrás: KSH, vendégéjszakák száma

A SZÁLLODÁK VENDÉGFORGALMÁNAK REGIONÁLIS ALAKULÁSA, 2000-2005   2000 2001 2002 2003 2004 2005 2005/2000 Balaton 2 924 770 2 946 112 3 011 353 2 845 189 2 710 310 2 923 462 100% Budapest–Közép Dunavidék 4 750 667 4 980 002 4 921 867 5 116 639 6 048 680 6 447 938 135,7% Dél-Alföld 511 002 463 186 504 235 517 497 510 185 562 769 110,1% Dél-Dunántúl 406 751 402 279 364 673 367 899 372 352 388 866 95,6% Észak-Alföld 821 583 877 501 940 833 913 837 913 240 970 999 118,2% Észak- Magyarország 606 119 580 015 557 118 531 661 544 213 601 183 99,2% Közép-Dunántúl 267 068 271 906 266 822 288 489 312 470 421 498 157,8% Nyugat-Dunántúl 1 126 111 1 036 018 1 041 681 1 034 551 1 141 462 1 204 974 107,0% Tisza-tó 66 213 68 619 72 260 82 798 85 565 77 044 116,4% 2000 és 2005 között a Közép-Dunántúl (157,8%) és a Budapest-Közép-Dunavidék (135,7%) régiókban nőtt legnagyobb mértékben a szállodák vendégforgalma. 2000 és 2005 között abszolút értékben a Budapest-Közép-Dunavidék régió járult hozzá legnagyobb mértékben a vendégforgalom növekedéséhez. Balaton (-1308) Budapest-Közép-Dunavidék (+1 697 271) Dél-Alföld (+51 767) Dél-Dunántúl (-17 885) Észak-Alföld (+149 416) Észak-Magyarország (-4936) Közép-Dunántúl (+154 430) Nyugat-Dunántúl (+78 863) Tisza-tó (+10 831) Forrás: KSH, vendégéjszakák száma

A SZÁLLODÁK SZOBAKAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁGA 2005-ben a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága összességében 48,1%-os volt, 1,4 százalékponttal több, mint 2000-ben. 2005-ben – akárcsak a korábbi években – az ötcsillagos szállodák érték el a legmagasabb szobakapacitás-kihasználtságot. A legkisebb kihasználtsággal a kétcsillagos szállodák működtek: 5 csillagos (65,4%) 4 csillagos (59,0%) 3 csillagos (43,8%) 2 csillagos (28,6%) 1 csillagos (31,2%) Gyógyszállodák (61,3%) Wellness szállodák (46,5%) Az ötcsillagos szállodák kihasználtsága nőtt (2005/2000: 102,5%), a háromcsillagos szállodáké stagnált, a többi kategória kihasználtsága csökkent, a legnagyobb mértékben a kétcsillagos szállodáké (2005/2000: 80,3%). Forrás: KSH

SZOBAKAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG RÉGIÓS BONTÁSBAN, 2000-2005 A legmagasabb kapacitás-kihasználtságot a Budapest-Közép-Dunavidék régió szállodái érték el (2005-ben 61,2%), amitől a második helyen álló Észak-Alföld régió közel 16 százalékponttal maradt el. A Balaton (42,5%), az Észak-Alföld (45,4%) és a Nyugat-Dunántúl (44,2%) régiók közel azonos szinten állnak. A következő csoport tagjai, 30-35%-os értékkel, a Dél-Alföld (35,8%), a Dél-Dunántúl (31,6%), az Észak-Magyarország (32,5%) és a Közép-Dunántúl (34,2%) régió. 2005-ben csak a Tisza-tó (28,4%) régió nem érte el a 30%-os kapacitás-kihasználtságot. 2000 és 2005 között az alábbiak szerint változott a szobakapacitás-kihasználtság: Balaton: -3,4 százalékpont Budapest-Közép-Dunavidék: +6,2 százalékpont Dél-Alföld: +1,0 százalékpont Dél-Dunántúl: -3,4 százalékpont Észak-Alföld: +0,9 százalékpont Észak-Magyarország: -3,0% százalékpont Közép-Dunántúl: +0,9 százalékpont Nyugat-Dunántúl: -1,1 százalékpont Tisza-tó: -3,9 százalékpont Összesen: +1,4 százalékpont Forrás: KSH

EGY KIADOTT SZÁLLODAI SZOBA BRUTTÓ ÁTLAGÁRA RÉGIÓNKÉNT*, 2000-2005 forint A régiókat a szállodai szobák bruttó átlagárai alapján is három csoportra lehet bontani: 2005-ben a legmagasabb átlagárat a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország statisztikai régió érte el (69,2€). A második csoport 40€ közeli értékekkel az Észak-Magyarország (41,7€), a Közép-Dunántúl (38,6€) és a Nyugat-Dunántúl (38,6€) régióból áll. A harmadik csoport átlagos szobaára 30€ körüli: Dél-Dunántúl (31,9€), Dél-Alföld (31,3€), Észak-Alföld (30,2€). 2000 és 2005 között az alábbiak szerint változott a szobák bruttó átlagára: Közép-Magyarország: 4,3 € Közép-Dunántúl: 11,8 € Nyugat-Dunántúl: 6,4 € Dél-Dunántúl: 12,3 € Észak-Magyarország: 16,2 € Észak-Alföld: 9,8 € Dél-Alföld: 10,4 € Összesen: 9,1 € *statisztikai régiók Forrás: KSH

ÖSSZEFOGLALÁS A magyarországi szállodakapacitást egyenletes növekedés jellemzi. A magasabb kategóriájú (4* és 5*) szállodák az átlagnál gyorsabb kapacitás-növekedést regisztráltak az elmúlt években. Különösen dinamikusan növekszik a gyógy- és wellness szállodák kapacitása. A szállodák szobaszámának tekintetében Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió tartja vezető pozícióját. Az egyes szálloda-kategóriák szobaszámának regionális megoszlásában jelentős különbségek figyelhetők meg. 2000-2005. között abszolút értékben a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió járult hozzá legnagyobb mértékben a vendégéjszakák számának növekedéséhez. 2005-ben – akárcsak a korábbi években – az ötcsillagos szállodák érték el a legmagasabb kapacitás-kihasználtságot. Az ötcsillagos szállodák kihasználtsága nőtt, a háromcsillagosaké stagnált, a többi kategória kihasználtsága csökkent 2000-2005. között. A legmagasabb szobakapacitás-kihasználtságot a Budapest-Közép-Dunavidék turisztikai régió szállodái érték el. 2005-ben a legmagasabb, egy kiadott szobára jutó bruttó átlagárat a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország statisztikai régió érte el. Az egy szállodai szoba egy működési napjára jutó átlagos bruttó szállásdíjbevételt évek óta csak a Közép-Magyarország statisztikai régió haladja meg.