Monetáris politika a válság idején Simor András elnök Vas megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Vasegerszegi Közéleti Klub június 7.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt Erőteljes alkalmazkodás a válság során Miért torpant meg a kilábalás? Legfőbb veszély pénzügyi stabilitási szempontból: drasztikus hitelszűke kockázata Mit tehet az MNB a gazdasági helyzet javítása érdekében? Tartalom

1. Az egyensúlytalanságok kialakulása a válság előtt

A GDP növekedés Magyarországon lemaradt a régiós versenytársaktól Simor András - Monetáris politika a válság idején 4

Államadósság a GDP %-ában Miközben jelentős pénzügyi egyensúlytalanságokat halmozott fel Simor András - Monetáris politika a válság idején Külső adósság a GDP %-ában 5

A külső eladósodás együtt járt a magánszektor fedezetlen nyitott devizapozíciójának kinyílásával Simor András - Monetáris politika a válság idején 6

7 Régiós összehasonlítás Simor András - Monetáris politika a válság idején 7

2. Erőteljes alkalmazkodás a válság során

A „folyó” mutatókban gyors és nagymértékű alkalmazkodás történt Simor András - Monetáris politika a válság idején 9

Az államháztartás strukturális egyenlege a GDP százalékában Simor András - Monetáris politika a válság idején 10

Az államadósság lassú mérséklődésére számítunk, de ebben nagy az egyedi intézkedések, átmeneti tételek szerepe Simor András - Monetáris politika a válság idején A GDP-arányos államadósság várható alakulása 11

A leértékelődés miatt a jövedelmekhez képest nem csökken a hitelállomány A felhalmozott állományokban azonban sokkal nehezebb javulást elérni Simor András - Monetáris politika a válság idején 12

A folyamatos külföldi forráskivonás ellenére még mindig magas a hitel/betét arány Forrás: MNB, Nemzeti jegybankok. A bankrendszer és a fiókok hitel/betét mutatója nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején 13

Simor András - Monetáris politika a válság idején A bankrendszeri mérlegalkalmazkodás együtt jár a hitelezés erőteljes visszafogásával Forrás: MNB, Nemzeti jegybankok. 14 A vállalati hitelállomány alakulása árfolyamhatástól megtisztítva (2008. október=100)

Visszaeső belső kereslet Belföldi felhasználás (szezonálisan igazított szintek) Simor András - Monetáris politika a válság idején Az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások csökkentését követeli meg, a rossz konjunkturális helyzetben visszaesnek a beruházások 15

Az export azonban segített a kilábalásban Simor András - Monetáris politika a válság idején 16

3. Miért torpant meg a kilábalás?

Európában a szuverén és banki kockázatok egymást erősítették Az európai bankrendszer portfolió-minőségével és tőkehelyzetével kapcsolatos aggodalmak felerősödtek: Egymással szembeni bizalmatlanság: befagyó pénzpiacok Forrásköltségek emelkedése: emelkedő CDS-ek Tőkebevonás nehézségek: csökkenő részvényárak Év végére jelentős likviditási problémák, a válság során tapasztalt legmagasabb banki CDS-ek A bankszektor problémái a periféria szuverénválságát is erősítették November végére megnőtt az esélye a hitelpiaci összeomlásnak (credit crunch) és a szuverén válság felgyorsulásának Az európai adósságválság Simor András - Monetáris politika a válság idején 18

Az állam refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az eurozónában Megjegyzés: a WE SovX a nyugat-európai országok szuverén CDS-éből képzett kompozitindex. Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg. 5 éves CDS felárak Simor András - Monetáris politika a válság idején 19

Hazai bankok anyabankjainak CDS felára A bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedett az euro övezetben Simor András - Monetáris politika a válság idején 20

A likviditásbővítés javította a bankszektor helyzetét, ami jelentősen oldotta a szuverén válságot AZ EKB év végi eszközei oldották a feszültségeket Simor András - Monetáris politika a válság idején november 3-án az EKB bejelenti második fedezett kötvényvásárlási programját (CBPP 2, 40 Mrd euro) A dollárforrás-zavarok kezelésére a fejlett országok jegybankjai december 5-től csökkentették a fennálló dollár swap keretek költségeit EKB 3 éves hiteltender Először december 21-én: 489 Mrd euro Másodszor februári éves hiteltendert 529 Mrd euro értékben vettek igénybe Sikeres, a bankszektor feszültségeit érdemben oldotta Enyhített fedezeti kör előírások (ABS kötvények) 21

A bankközi piaci mutatók jelentősen estek Az EKB eszközei enyhítették a pénzpiaci feszültséget Simor András - Monetáris politika a válság idején 22

Exportpiacaink beszűkülnek Számottevő romlás a kockázati megítélésben: leértékelődő árfolyam, emelkedő finanszírozási költségek Anyabankoktól származó források beszűkülése és megdrágulása, a hitelezési feltételek további szigorítása Az óvatos fogyasztói magatartás tartós fennmaradása A külső és belső kereslet egyidejű romlása alacsonyabb beruházási aktivitást és rosszabb foglalkoztatási kilátásokat okoz A romló növekedési pálya újabb költségvetési egyensúlyjavító intézkedéseket tesz szükségessé Hogyan érint minket az adósságválság eszkalációja? Simor András - Monetáris politika a válság idején 23

Az exportpiaci részesedés alakulása A romló globális konjunktúra szűkíti export lehetőségeinket Simor András - Monetáris politika a válság idején 24

Magyar állampapír-piaci referenciahozamok alakulása A piaci szereplők csak egyre magasabb kockázati felárak mellett hajlandóak finanszírozni a költségvetést Forrás: ÁKK. Simor András - Monetáris politika a válság idején 25

A helyzet stabilizálása érdekében a jegybank decemberben kamatemelésre kényszerült Simor András - Monetáris politika a válság idején 26

A BIS adatai szerint a banki forráskivonás Magyarországról volt a legnagyobb a régióban Kezdeti kitettség Hazai profitkilátások Fiskális finanszírozhatósági kockázatok: Jelentős lejáratok Bár az elsődleges egyenleg szufficitet mutat, alacsony növekedés mellett a kialakult magas hozamszint tartósan nem fenntartható Továbbra is úgy látjuk, hogy jelentős finanszírozási kockázatokkal és reálgazdasági költséggel járhat együtt egy IMF megállapodás nélküli forgatókönyv A romló kockázati megítéléshez magyar specifikus elemek is hozzájárultak Simor András - Monetáris politika a válság idején 27

A bankrendszer és a fiókok éven belül kumulált adózás előtti eredménye A bankrendszer romló jövedelmezősége versenyhátrány az anyabanki forrásallokációs döntésekben Forrás: MNB. Megjegyzés: A bankrendszer 2011 végén éven belül kumulált adózás előtti eredménye -45 milliárd forint (bankadó és végtörlesztés nélkül 310 milliárd forint). Bankrendszeri adózás utáni jövedelmezőségi mutatók nemzetközi összehasonlításban Simor András - Monetáris politika a válság idején 28

Lejáró állami és bankrendszeri éven túli források Simor András - Monetáris politika a válság idején 29

A kockázati feláraink jobban emelkedtek, mint a régióban Simor András - Monetáris politika a válság idején 30

A régió többi valutájához képest többet gyengül a forint az euróval szemben Simor András - Monetáris politika a válság idején 31 Megjegyzés: június 30. = 0; kumulált változás. A negatív értékek az adott deviza euróval szembeni leértékelődését mutatják.

A háztartások felé a évi SZJA kiengedést követően tartósabb visszafogás érvényesül, elsősorban a transzferek és a közszféra béreinek megszorítása miatt*. Nincs forrása a belföldi kereslet élénkülésének Simor András - Monetáris politika a válság idején * A táblázat nem tartalmazza az EU által előírt, a GDP 0.5%-át kitevő strukturális intézkedések hatását Megjegyzés: a további idénre szükséges megközelítőleg 0,5%-os kiigazítás nélkül. 32

Tartósan magas munkanélküliségi ráta Simor András - Monetáris politika a válság idején A kormányzati intézkedések növelik az aktivitási rátát, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt végig magas a munkanélküliségi ráta. 33

Az idei magas adminisztratív béremeléseket követően a laza munkapiacon a bér dinamika gyorsan csökkenhet Simor András - Monetáris politika a válság idején 34

A lakossági fogyasztást a csökkenő reáljövedelmek és az óvatosság határozzák meg Simor András - Monetáris politika a válság idején 35

Mérsékelt beruházási aktivitás Simor András - Monetáris politika a válság idején A folytatódó autóipari beruházások ellenére a vállalatok beruházási rátája továbbra is alacsony marad, a lakáspiac idén elérheti a mélypontját 36

Miközben a hazai reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás alacsony, a költségsokkok és adóintézkedések tartósan a cél feletti inflációt eredményeznek 37 Simor András - Monetáris politika a válság idején

A nyersanyagárak is hozzájárultak az alapfolyamatok romlásáh oz (frissíteni) Simor András - Monetáris politika a válság idején 38

Főbb üzenetek gazdasági megtorpanás kapcsán Simor András - Monetáris politika a válság idején 2012-ben stagnálást és 2013-ban is csak visszafogott gazdasági növekedést várunk, a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől Az inflációt az indirekt adóemelések, a tartósan gyenge árfolyam és a szabályozott áremelések jelentősen a cél fölé emelik 2012-ben Az alappálya szerint az elkövetkező negyedévekben a kamatszint tartása szükséges az inflációs cél 2013-as eléréséhez A kamatszint csökkentésére a jövő év elején, a kockázati prémium érdemi mérséklődésével és az inflációs alapfolyamatok javulásával kerülhet sor 39

4. Legfőbb veszély pénzügyi stabilitási szempontból: drasztikus hitelszűke kockázata

Jelenlegi helyzet: Enyhe hitelszűke: a termelő kapacitások az amortizáció miatt csökkennek, az ezt pótló vagy addicionális beruházások elmaradnak, emiatt kismértékben sérül a potenciális GDP Kockázat: Drasztikus hitelszűke: a termelő kapacitások „rombolódnak” az életképes vállalatok csődje miatt, ennek következtében a potenciális GDP jelentősen csökken Drasztikus hitelszűke azaz hitelösszeomlás (credit crunch) kockázata Simor András - Monetáris politika a válság idején 41

Drasztikus hitelszűke kockázata A régiós összehasonlításban nagymértékű és gyors külföldi forráskiáramlás tovább folytatódik vagy gyorsul Forráskiáramlás A bankrendszer nagymértékű devizaswap-piaci ráutaltsága Swappiaci feszültségek Tovább rosszabbodó vállalati hitelportfólió Romló vállalati hitelportfólió Simor András - Monetáris politika a válság idején 42

A legfrissebb hitelezési felmérések a vállalatok szigorú hitelezési kondícióinak a fennmaradását jelzik Forrás: EKB, MNB. „ez már nem Szibéria, hanem az Északi sark közepe” Simor András - Monetáris politika a válság idején 43

Ismét kitolódott a fordulópont a hitelezésben Forrás: MNB. VállalatiHáztartási Simor András - Monetáris politika a válság idején 44

A külföldi forrás-kiáramlás nemcsak következménye, hanem oka lesz a hitelezés visszaesésének? A külföldi források változása nemzetközi összehasonlításban (2010. június =100, árfolyamszűrt) Megjegyzés: összesen 3500 milliárd forint, vagyis több mint 12 milliárd euro külföldi forráskivonás. Forrás: EKB, MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején 45

Európában is folytatódik a mérleg- összehúzódás, ami a határon átnyúló kitettségek leépítésével is együtt ját Régiós összehasonlításban még mindig magas a hitel betét mutató (120% feletti pedig 30 bp csökkenés) A közelmúlt kormányzati intézkedései a bankrendszer relatív jövedelmezőségét rontották Miért az „erőltetett” forráskivonás ? Simor András - Monetáris politika a válság idején 46

A háztartási hiteleknél a problémás portfólió aránya 2012-ben tetőzhet A nemteljesítő háztartási hitelek aránya előrejelzéssel a bankrendszerben Forrás: MNB. Az árfolyamgát, és a hozzá kapcsolódó intézkedések nagymértékben csökkenthetik az újonnan problémássá váló hitelek arányát A pozitív adóslista létrehozása csökkenti a banki hitelezési kockázatokat, míg a jelzáloghitel árazásának transzparenssé tétele az ügyfelek kiszolgáltatottságát csökkentheti és jótékony hatással lehet a versenyre Az árverezési kvóták magas kihasználtsága ugyanakkor lassíthatja a hatékony portfóliótisztítást A magáncsőd bevezetése érdemben gyorsíthatja a problémás hitelek mérlegből történő kivezetését, illetve hozzájárulhatna a felelős hitelezés általánossá válásához Simor András - Monetáris politika a válság idején 47

A vállalati portfólió tovább erodálódik A nemteljesítő vállalati hitelek aránya előrejelzéssel a bankrendszerben Forrás: MNB. A nem teljesítő portfólió jelentős finanszírozási forrásokat köt le, miközben nem termel jövedelmet Emiatt az életképes vállalatok hiteleinek hatékony kezeléséhez szükséges az átstrukturálást akadályozó korlátok (például adószabályok) lebontása a bíróságon kívüli megegyezések hatékonyságának növelése A menthetetlen vállalatok esetében A végelszámolási és felszámolási eljárások gyorsítása és olcsóbbá tétele A fedezetül szolgáló eszközök átvételének megkönnyítése Simor András - Monetáris politika a válság idején 48

Az anyabanki tőkeemeléseknek köszönhetően a bankrendszer tőkeellátottsága alapvetően megfelelő… Megjegyzés: 2011 végén, 2012 elején a külföldi anyabankok megközelítőleg 350 milliárd forint (~1,2 Mrd euro) értékben emeltek tőkét leánybankjaiknál Forrás: MNB. Simor András - Monetáris politika a válság idején 49

…amit a legfrissebb jegybanki stresszteszt is megerősít A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása 2012 végén Forrás: MNB. A stresszteszt eredménye a 8 százalékos szabályozói tőkeszint mellett Függőleges vonal: százalékos tartomány, téglalap: százalékos tartomány Simor András - Monetáris politika a válság idején 50

5. Mit tehet a jegybank a gazdasági helyzet javítása érdekében?

Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást Az MNB lehetőségei korlátozottak Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet Alapvető célok: inflációs cél elérése - kiszámítható környezet pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett árfolyam túllövések elkerülése támogatása Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat Mit tehet az MNB? Simor András - Monetáris politika a válság idején 52

Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe Devizalikviditás biztosítása A hitelállomány 65 százaléka devizában van A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány Forintlikviditás bővítése Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok Az MNB eddigi intézkedései Simor András - Monetáris politika a válság idején 53

Alapvető célok: Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása Főbb beavatkozási módok: Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Simor András - Monetáris politika a válság idején 54

A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata Simor András - Monetáris politika a válság idején 55

Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Feladat általános bizalom építés növekedési potenciál és versenyképesség erősítése hitelkockázat átvállalás piac konform gazdaságpolitika piacépítés új finanszírozási konstrukciók támogatása likviditás biztosítása Jegybanki feladat Kormányzati feladat Simor András - Monetáris politika a válság idején 56

A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok Kockázati megítélés romlása Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni Új kihívások a hitelezési képesség javításában Simor András - Monetáris politika a válság idején 57

1.Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít 2.Új jelzáloglevél vásárlási program Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon 3.Fedezeti kör bővítése Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít Monetáris politikai eszköztár bővítés Simor András - Monetáris politika a válság idején 58

Köszönöm a figyelmet!