Tények, lehetőségek, következtetések (Bankrendszerről makroprudenciális keretben) Király Júlia Magyar Nemzeti Bank Portfólió-konferencia 2011. május 4. Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

amiről ez az előadás szól Még mindig a válság tanulságairól Tények – a Stabilitási jelentés 2011 április fő megállapításai Miért a romlás a makroprudenciális keretben? Merre tovább? Összefoglalás

1. A válság tanulsága: makroprudenciális kockázatok kezelése A bankrendszer ellenálló-képessége magas Keresztmetszeti dimenzió: ellenállóképesség Kevéssé pro-ciklikus bankrendszer Idődimenzió: prociklikusság

2.Lefagyott aktivitású bankrendszer: csökkenő nettó hitelflow-k Lakossági hitelezés Vállalati hitelezés Megjegyzés: Az egyes szektorok belföldi hitelállományának nettó negyedéves, árfolyamszűrt változása Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április Régiós összehasonlításban is alacsony hitelaktivitás Vállalati hitelállomány a KKE régióban (2008 október = 100 %, árfolyamszűrt) Lakossági hitelállomány a KKE régióban (2008 október= 100 %, árfolyamszűrt) Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április Jelentősen kitolódó fordulópontok a hitelezésben Vállalati szektor Háztartási szektor Megjegyzés: A negyedéves nettó belföldi hitelfelvétel alakulása és előrejelzése. Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Szigorodnak a hitelfeltételek (ellentétben a „világgal”) (A hitelezési feltételek alakulása a vállalati szegmensben) Megjegyzés: a hitelezési feltételekben szigorítást és enyhítést jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva. A pozitív érték szigorítást jelez. Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Forrás: MNB Piactudás felmérése A bankok maguk is pesszimistábbak (Vállalati és háztartási hitelezésre vonatkozó növekedési célok és tényadatok 2010-ben és 2011-ben – év/év százalék) Megjegyzés: A tény és az előrejelzett adatok év végére vonatkoznak. A bankszektor átlagára vonatkozó előrejelzésnél számtani átlagot vettünk. Forrás: MNB Piactudás felmérése

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április Összehúzódó bankrendszer – rövidülő külföldi források (Eredeti futamidő szerint rövid külföldi források mérlegfőösszeghez viszonyítva régiós összehasonlításban) Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Növekvő „nem-termelő” hitelek – lassuló workout NPL arány a háztartási szegmensben NPL arány a vállalati szektorban Megjegyzés: Az egyes hitelszegmensek állományára vetített arányok. Forrás: MNB.

Átstrukturálások nélkül még rosszabb lenne a kép Vállalati szektor Háztartási szektor - jelzáloghitelek Megjegyzés: Az egyes hitelszegmensek állományára vetített arányok. Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Nem csak az árfolyamkockázat növeli a törlesztőrészletet (Árfolyamsokk és CDS sokk hatása a devizahitelekre az egyes országokban) Megjegyzés: A törlesztőrészlet változását 15 éves futamidejű jelzáloghitel esetében vizsgáltuk, a számításhoz szükséges kamatlábak az egyes jegybankok statisztikáiból származnak. Az árfolyamok a 2007 és 2010 közötti időszak átlagos árfolyamai. Forrás: MNB.

A devizaárfolyam kockázatot „valakinek” viselnie kell! (Az egyes szektorok GDP-arányos nyitott árfolyam-pozíciója) Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

A moratórium ingatlanpiaci feszültséget növel (A 90 napon túl nem-teljesítő hitelek mögött álló ingatlanok az ingatlanpiaci tranzakciók százalékában egyes országokban) Megjegyzés: A 2010-es magyar adatoknál a zöld oszlop feletti rész a bankszektoron kívüli pénzügyi közvetítők adatait tartalmazza. Írország esetén az ún. First time buyer (első vásárlók) új hitel darabszám (illetékmentes), illetve az átlagos ingatlanértékkel (Ír statisztikai hivatal alapján) osztott illetékbevételek alapján becsült érték. Forrás: Nemzeti jegybankok, CML, IFB, Revenue-Irish tax and customs, State Land Services Latvia.

Régiónként eltérő feszültségek (A nem teljesítő adósok aránya a teljes lakásállományhoz illetve a 2010-es ingatlanforgalomhoz képest az egyes lokális részpiacokon) Megjegyzés: a nem teljesítő adósok regionális és településtípusonkénti eloszlásának becslése a KHR-ből, illetve különböző banki forrásokból rendelkezésre álló adatok alapján történt. A forgalom- és lakásállomány-statisztikák forrása az APEH, illetve KSH.

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április Feszültség a kereskedelmi ingatlanok piacán is (A kihasználatlansági ráta az irodapiacon – nemzetközi összehasonlítás) Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő (A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója) Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április 15

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április Csökkenő adózás előtti eredmény (A bankrendszer és fióktelepek összesített adózás előtti eredménye és ROE mutatója) Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Minden összehasonlításban alacsony a tény-jövedelmezőség (A hazai bankrendszer jövedelmezőségi helyzete regionális és egyes anyabanki összehasonlításban) Megjegyzés: A KKE országok és anyabanki csoportok csoportszintű adatai 2010 első félévére vonatkoznak, évesített konszolidált adatok. Magyarország esetén 12 havi visszatekintő egyedi banki adatokból aggregált adat 2010. decemberre. Forrás: MNB, EKB CBD adatbázis, egyes bankcsoportok honlapjai.

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április Növekszik a veszteséges bankok száma – tőkevesztés (A bankrendszer adózás előtti vesztesége, a veszteséges bankok mérleg-főösszeg alapú piaci aránya, illetve darabszáma) Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április A gyengülő tőkehelyzet a szigorításnak újra oka (A hitelképességi standardok és a hitelezési feltételek változásához hozzájáruló tényezők a vállalati hitelezésben) Megjegyzés: Az adott tényező kapcsán a szigorításhoz, illetve enyhítéshez hozzájárulást jelző bankok arányának különbsége piaci részesedéssel súlyozva. Pozitív érték szigorításhoz való hozzájárulást jelez. Forrás: MNB Stabilitási jelentés 2011 április

A 2010-es bankrendszer megnőtt kockázatai A bankrendszer ellenálló-képessége magas 2009 Keresztmetszeti dimenzió 2010 Üzleti környezet megnőtt bizonytalansága „Deleveraging” Bankadó Moratórium, 2.pillér alatti tőkekövetelmény Deviza alapú jelzáloghitelezés tiltása Kevéssé pro-ciklikus bankrendszer Idődimenzió

? 4. Merre tovább ? Nincsenek végleges jó megoldások 2010 A bankrendszer ellenálló-képessége magas ? Keresztmetszeti dimenzió 2010 Kevéssé pro-ciklikus bankrendszer Idődimenzió

A fő megállapítások Gyenge hitelezési hajlandóság, romló portfólió, lassú workout, növekvő ingatlanpiaci feszültségek, rövidülő források, romló jövedelmezőség, egyre több reálértelemben tőkevesztő bank = a bankrendszer makroprudenciális kockázatai nőttek A gyengülő hitelezési aktivitás és gyengülő ellenállóképesség okai: megnőtt gazdasági bizonytalanság, tőkeáttételek csökkenése, bankadó, moratórium, prudenciális szigorítások Nincsenek jó „végleges megoldások”, lassú előrelépések léteznek: moratórium feloldása, bankadó mérséklése és átalakítása, pozitív adóslista törvénybe foglalása, transzparens árazás bevezetése, forrásrövidülés kontraciklikus korlátozása) és mindenekelőtt: kiszámítható stabil gazdaságpolitika