Amit tanárnak és diáknak is érdemes tudni a pénzügyi stabilitásról Homolya Dániel,vezető közgazdasági szakértő – Pénzügyi stabilitás Tanárszeminárium a jegybankban 2011. december 12.

Tartalom jegyzék Pénzügyi közvetítőrendszer feladatai Mi a pénzügyi stabilitás? Miért is került az elmúlt években a pénzügyi stabilitás az érdeklődés előterébe? Aktuális pénzügyi stabilitási kihívások

A pénzügyi közvetítő rendszer fő feladatai Megtakarítások mobilizálása A gazdasági tranzakciók költségének csökkentése Ellenőrzés és monitorozás Az erőforrások optimális allokációjának elősegítése Kockázatmegosztás, kockázatok diverzifikálása, likviditás menedzsment Minden vállalkozásnak finanszírozásra (tőkére és hitelre) van szüksége. Vagy azért mert a vállalkozók saját megtakarításai nem elégségesek, vagy azért mert a vállalkozó nem hajlandó a vállalkozása minden kockázatát a megtakarításai terhére viselni. Tehát a pénzügyi közvetítő rendszernek kulcsszerepe van a megtakarítások mobilizálásában. Nem mindegy, hogy a valóban ígéretes és hatékony projektek kapnak-e finanszírozást vagy a reménytelenek. Tehát hatékonyabb, ha az erőforrások allokálását és a megfinanszírozott projektek … ellenőrzését és monitorozását egy erre specializálódott pénzügyi közvetítési intézmény végzi. Egy vállalkozás kockázatai részben a vállalkozás jövőbeli bizonytalan sikeréből adódnak, részben abból, hogy a legtöbb beruházás a források hosszútávú, illikvid lekötését igényli, ezért váratlan likviditási sokkok a vállalkozónak komoly kockázatot jelentenek. Mivel egy jól működő pénzügyi rendszer segíti a kockázatok megosztását, diverzifikációját és a likviditás menedzsmentet ezért a legtöbb vállalkozás beindítása és működtetése szempontjából létfontosságú. A modern kor vállalkozásai a magas fokú munkamegosztás és a specializált munkaerőn alapul. Munkamegosztás viszont csak akkor kiterjedt kereskedelem mellet jöhet létre, ennek feltétele viszont csak megfelelő csereszközök, azaz a pénz létezése. A pénzügyi közvetítő rendszer egésze látja el ezeket a funkciókat, bankrendszernek és tőkepiacoknak is meg van a megfelelő szerepük ebben. Azonban történeti és strukturális okok miatt a két alrendszer súlya országonként eltérő lehet. Továbbá megfigyelhető, hogy a köztük levő határvonal egyre inkább elmosódik. Példa, az „árnyék bankrendszer” létrejötte az USA-ban. Bankrendszer Tőkepiac

A pénzügyi közvetítő rendszer pozitív hatással van a gazdasági fejlettségre 1 százalékos hitel/GDP arány növekedés a reál GDP növekedési ütemét 1,8 százalékkal növeli. 1 százalékos értékpapírpiac likviditási indikátor növekedése a reál GDP növekedési ütemét 0,3 százalékkal emeli. A pénzügyi fejlettség magyarázza a növekedést és nem fordítva. Minél fejlettebb a pénzügyi rendszer, egy adott ütemű gazdasági növekedés annál kisebb kilengésű ciklusok mellett valósul meg. Levine, Loayza és Beck (2000) megmutatja, hogy a hitel/GDP arány egy százalékos növekedése a reál GDP növekedési ütemét 1,8 százalékkal növeli. Levine és Zervos (1996) demonstrálja, hogy az értékpapír piac likviditási indikátorának az egy százalékos növekedése 0,3 százalékkal emeli a reál gazdaság növekedési ütemét. King és Levine (1993) alátámasztja az okság irányát: Mivel a mintaperiódus kezdetén megfigyelhető pénzügyi fejlettség jó előrejelzője a későbbi növekedésnek, ezért a pénzügyi fejlettség magyarázza a növekedést és nem fordítva. Manganelli és Popov (2011) az EKB-ban készült új tanulmánya megmutatja, hogy minél fejlettebb a pénzügyi rendszer, adott ütemű gazdaság növekedés annál kisebb kilengésű ciklusok mellett valósul meg, mivel minél fejlettebb a pénzügyi rendszer, a gazdaság annál gyorsabban konvergál az optimális gazdasági szerkezethez. Ha a pénzügy közvetítő rendszer megfelelően ellátja az előzőekben bemutatott feladatait, akkor pozitív hatással van a gazdasági növekedésre A tanulmányok arra jutnak, hogy a pénzügyi szektor jelentőségének mérőszáma és a gazdasági növekedés között szignifikáns pozitív kapcsolat áll fenn. Kimutatták, hogy a pénzügyi fejlettség a növekedést elsősorban a hatékony tőke allokációval támogatja, mivel a pénzügyi fejlettség és a megtakarítási ráta között gyenge a kapcsolat. Levine, Loayza és Beck (2000) ”Financial Intermediation and Growth: Causality and Causes”, Journal of Monetary Economics. Levine és Zervos (1996) ”Stock Markets, Banks, and Economic Growth” World Bank Policy Research Paper No. 1690. King és Levine (1993) ”Financial Intermediation and Economic Development”, CEPR. Manganelli és Popov (2011), ”Financial Development and the Growth-Volatility Tradeoff: International Evidence”, ECB.

Pénzügyi stabilitás általános definíciója (Schinasi, 2004) „A financial system is in a range of stability whenever it is capable of facilitating (rather than impeding) the performance of an economy, and of dissipating financial imbalances that arise endogenously or as a result of significant adverse and unanticipated events.” Elemek: pénzügyi rendszer (bankok + biztosítók + pénzügy váll. + pénzügyi infrakstruktúra + ????...) stabilitás intervalluma gazdaság teljesítményének támogatása korlátozás helyett (pl. hiteladagolás) endogén kockázatok tisztítása (pl. Millenium híd) külső események (pl. Tacoma híd) Általánosabban pénzügyi kockázatok árazása, allokációja, kezelése annyira megfelelő, hogy a gazdaság teljesítményéhez hozzájáruljon.

Pénzügyi stabilitás – MNB definíció „A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer ellenálló a gazdasági sokkokkal szemben és képes zökkenőmentesen ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását..”

Pénzügyi rendszer hasonlatos a Gömböchöz: stabil vs Pénzügyi rendszer hasonlatos a Gömböchöz: stabil vs. nem stabil egyensúly Forrás: Gomboc.eu

Pénzügyi stabilitás az érdeklődés „homlokterében” Forrás: trends.google.com

Nemcsak a mikro, hanem a makro/ globális megközelítés is számít 2007 1980 Camelia Minoiu & Javier A. Reyes, 2011. "A network analysis of global banking:1978-2009," IMF Working Papers 11/74, International Monetary Fund 9

Válság során képbe kerülő elemek Egyre komplexebb pénzügyi piacok Gazdaság és pénzügyi rendszer összekapcsolódása („akcelerátor”) Meddig helyettesítheti a piacokat a monetáris hatóság? Határon átnyúló dimenzió Válasz: új hatóságok, felelősségek- feladatok újra leosztása, szabályozás erősítése

Makroprudenciális elemzés = folyamatos visszacsatolások Kockázat-azonosítás Adatszolgáltatás Kockázat-monitoring Kockázat -mérés Kockázatkezelés megelőzés korrigáló intézkedések válságkezelés

Pénzügyi stabilitás helye az MNB szervezetében

MNB Pénzügyi stabilitási kiadványai Jelentés a pénzügyi stabilitásról Évente kétszer Átfogó értékelés a pénzügyi stabilitási kockázatokról, kockázatorientáltság, fókuszált szemlélet Hitelezési felmérés Évente négyszer Felmérés hitelezési vezetők között Fókuszban: háztartási, vállalati és önkormányzati hitelezés Kontribúció az MNB többi kiadványába: MNB Szemle, Inflációs jelentés stb.

Aktuális pénzügyi stabilitási kihívások Az eurozóna perifériális országainak adósságválsága mélyül A kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés csökkenti a programban résztvevő adósok terheit, megszünteti az árfolyamkockázatot, azonban az átváltáskor felmerülő devizakereslet gyengítheti a forint árfolyamát ami növelheti a programban részt venni nem tudó adósok terheit a bankrendszerben felmerülő veszteség gyengíti a hitelezési képességet ha a háztartások árfolyam-pozícióját a jegybank veszi át, akkor a devizatartalékok szintje csökken Nem hatékony az egyre jobban emelkedő nem teljesítő hitelportfolió kezelése A tőkepufferek csökkenése miatt a vállalati hitelezés korábbinál nagyobb visszafogására kényszerülnek a bankok, a vállalati hitelpiac kiszáradhat Az elégtelen lakossági árverseny magasan tartja az adósok kamatterheit

Jelentős kockázatot jelent az eurózóna szuverén és a pénzügyi rendszer válságának összekapcsolódása  Globális recesszió, globális pénzügyi instabilitás? A globális pénzügyi válság (I. fázis) és a szuverén adósságválság (II. fázis) kapcsolata Forrás: MNB.

Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása Az állam és a bankok refinanszírozási költsége jelentősen emelkedik az eurozónában 5 éves CDS felárak Anyabankok ötéves CDS felárainak alakulása Forrás: Thomson-Reuters, Bloomberg.

Magyarországra egy külső válság gyorsan és erőteljesen hathat A kockázati prémium fertőzési csatorna A pénzügyi integrációs fertőzési csatorna Forrás: MNB.

A devizahitellel rendelkező adósok törlesztőrészlete növeli a forint árfolyamának gyengülése, miközben a külföldi forrásköltségek is növekednek A svájci frank árfolyama és abban a CHF/EUR keresztárfolyam szerepe Magyarország relatív kockázati megítélése a régióban (5 éves szuverén CDS felárak alapján) Forrás: Thomson-Reuters, MNB.

A globális gazdaság és a pénzügyi rendszer között újra kialakulhat egy pénzügyi akceleráció Az IMF és az MNB GDP előrejelzése 2011-re és 2012-re a fejlett országokra és Magyarországra Forrás: IMF WEO, MNB.

A végtörlesztés szektoron belüli és szektorok közötti jövedelem- és kockázatátcsoportosítással jár Költségtranszfer: A háztartások a jelenlegi árfolyamnál kedvezőbb szinteken válthatják át a hiteleiket. Az árfolyam-különbözetből eredő költségeket a bankrendszernek kell állnia. A végtörlesztés növekvő devizakeresletet teremt, ami növelheti a programban részt venni nem tudó adósok terheit. Árfolyam-kockázati transzfer: Az átváltásnál szükség van devizára, amit a külföld csak magasabb kamat vagy gyengébb árfolyam mellett bocsát a hazai szereplők rendelkezésére. A jegybank árfolyamhatás nélkül képes átvenni ezt a pozíciót, ekkor a devizatartalék csökken.

A jegybank képes és kész csökkenteni a végtörlesztésből eredő kockázatokat A jegybank a devizahitelek előtörlesztéséhez szükséges devizamennyiséget a devizatartalék terhére a hazai bankrendszer rendelkezésére bocsátja, amivel: csökkenti a végtörlesztésből eredő devizakereslet árfolyamra gyakorolt hatását, ezáltal mérsékli a programban részt venni nem tudó adósok terheinek növekedését, a bankrendszer vesztesége a részvételi aránytól és az átváltáskori árfolyamtól függ, ez utóbbi bizonytalanság csökken, az ország devizatartalékai csökkennek, ugyanakkor a rövid külföldi adósság is mérséklődik, így a sérülékenység várhatóan érdemben nem emelkedik.

A nemteljesítő vállalati portfolió aránya eléri a 16 százalékot A problémás vállalati hitelek aránya a teljes hitelállományon belül A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatásának előrejelzése a vállalati szegmensben Forrás: MNB.

A nemteljesítő háztartási hitelek aránya a bankrendszerben A háztartási szektor nemteljesítő hiteleinek aránya 2011 közepére megközelítette a 13 százalékot A nemteljesítő háztartási hitelek aránya a bankrendszerben A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatásának előrejelzése a háztartási szegmensben* *Az adatok nem tartalmazzák az árfolyamgát és a kedvezményes végtörlesztés hatását. Forrás: MNB.

Fordulópont csak 2013-ban várható a vállalati hitelezésben, mivel… A nettó vállalati hitelfelvétel előrejelzése A vállalati hitelezés alakulása* -4,5% *év/év változás, árfolyamszűrt. Forrás: MNB.

… nőnek a bankrendszert érő sokkok, és csökken a sokkellenálló képesség. A tőkemegfelelési mutató darabszám alapú eloszlása 2012 végén A stresszteszt eredménye a 8 százalékos szabályozói tőkeszint mellett Forrás: MNB.

A lakossági hitelállomány is jelentősen zsugorodik A nettó háztartási hitelfelvétel előrejelzése A háztartási hitelezés alakulása* -5,1% *év/év változás, árfolyamszűrt. Forrás: MNB.

Fő kockázatok és lehetséges kockázatcsökkentő lépések Eurozóna perifériális országainak adósságválsága mélyül Prudens hazai költségvetési politika Lejárati összhang javítását célzó deviza-megfelelési mutató bevezetése Bankrendszer finanszírozási és tőkehelyzetének megerősítése Kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztéssel potenciálisan együttjáró kockázatok MNB devizatartalék rendelkezésre bocsátása Nem hatékony az egyre emelkedő nem teljesítő hitelportfolió kezelése Átstrukturálás értékvesztés-képzési szabályainak szigorítása Magáncsőd intézményének bevezetése A tőkepufferek csökkenése miatt a vállalati hitelezés korábbinál nagyobb visszafogására kényszerülnek a bankok Állami garanciavállalás A nem banki finanszírozási csatornák kiépítése Anyabanki tőkeemelés Az elégtelen lakossági árverseny magasan tartja az adósok terheit Referencia kamat alapú fix felárral rendelkező vagy fix kamatozású hiteltermékek bevezetése Pozitív adóslista létrehozása