MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS 2011. június Virág Barnabás 2011. Június 22.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Advertisements

„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai A magyar gazdaság és a monetáris politika kilátásai július 1. Simor András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Karvalits Ferenc november Makrogazdasági kilátások - Karvalits Ferenc.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 29.
GKI Zrt., Gazdasági folyamatok, 2008 Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt április 2.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, szeptember szeptember 26. Virág Barnabás.
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
Makrogazdasági és részvénypiaci kilátások
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
Ciklikus vagy strukturális? A gazdaságpolitika fő kérdése Simor András Közgazdász vándorgyűlés, Eger Szeptember 29.
A évi költségvetés makrogazdasági és intézményi összefüggései Simor András május 26.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 30.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Hogy állunk a konvergencia folyamatban? Hamecz István ügyvezető igazgató.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Gazdaságpolitikai kilátások és kihívások 2009 Hamecz István.
Makrogazdasági kilátások Simor András XXI. Vezérigazgatói Találkozó március 30.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
A pénzügyi megtakarítások makrogazdasági hatásai H amecz István „ Miért fontos a lakossági pénzügyi megtakarítás?” konferencia BÉT Nov. 25.
Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés május.
Inflációs Jelentés (elemzői fórum) február.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás szeptember
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Inflációs jelentés, december Elemzői fórum Pellényi Gábor december 20.
Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a évi költségvetés előzetes.
Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés augusztus.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás Szeptember 22.
ELEMZÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 28.
Monetáris politika a válság idején Csermely Ágnes igazgató MNB Tanárszeminárium december 12.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés március Virág Barnabás Március 28.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, március Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabás, igazgató március 27.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Stabilitás és növekedés: lehet-e egyszerre? Király Júlia Forint, Válság, Államadósság Konferencia március 8.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
szakmérnök hallgatók számára
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
A májusi inflációs jelentés főbb üzenetei Kovács Mihály András május 22.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
Az inflációs jelentés frissítése augusztus.
Inflációs jelentés Elemzői fórum Kiss Gergely február.
0 Makrogazdasági áttekintés november. 1 A Takarékbank es előrejelzése Reál GDP növekedés4.73,94, ,6-6,30,5.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Az MNB feladata és eszközei május Az előadás menete célok és feladatok az inflációs célkövetés rendszere transzmissziós csatornák a monetáris.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Ágazati GDP előrejelző modell Foglalkoztatási és makro előrejelzés Vincze János Szirák, november 10.
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, szeptember
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Simor András szeptember Közgazdász-vándorgyűlés Magyar Közgazdasági Társaság 1 Makrogazdasági kilátások - Simor.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, június
1 Gyorsul a gazdaság növekedése. 2 Nő a beruházás.
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Makrogazdasági kilátások, március
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Makrogazdasági kilátások, december Magyar Nemzeti Bank Pellényi Gábor december 18.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – szeptember Magyar Nemzeti Bank Gábriel Péter, igazgató szeptember 24.
Növekedési Jelentés 2015 Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabás, ügyvezető igazgató december 7.
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – december
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – március
Fizetési mérleg jelentés április
Előadás másolata:

MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 22.

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az erősödő költségsokkok közvetlen hatása rövid távon emeli az inflációt A laza munkaerőpiac és a gyenge keresleti környezet mellett a másodkörös hatások visszafogottak maradhatnak A gazdasági növekedés kiegyensúlyozottabbá válik, de a növekedés motorja változatlanul az export marad A 6 százalékos kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartásával 2012 végére elérhetővé válik az inflációs cél A kockázatok kiegyensúlyozottak az alappálya körül Erősebb költségbegyűrűzés Gyengébb potenciális növekedés Visszafogottabb fogyasztási kereslet Márciusi üzeneteink

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A költségsokkok közvetlen hatásai fokozatosan lecsengenek, a tovagyűrűző hatások átmenetileg emelik az inflációt Folytatódhat a gazdasági kilábalás, de a belső kereslet kibontakozása korábbi várakozásainknál is lassabb lehet A kormányzati intézkedések munkapiaci, és rövid távú keresleti hatásai a következő években alacsonyabb infláció irányába hatnak A növekvő költségek másodkörös inflációs hatása továbbra is visszafogott maradhat Az alapkamat jelenlegi szintjének huzamosabb ideig történő fenntartásával 2012 végén elérhető a 3 százalékos cél Amire aktuálisan számítunk

Aktuális előrejelzésünk Inflációs előrejelzésünk legyezőábrája GDP előrejelzésünk legyezőábrája 4

5 Helyzetértékelésünk

6 Változatlanul erős kettősség a növekedés szerkezetében Inflációs jelentés – Virág Barnabás

7 A gyenge belső kereslet tartósan gátolja a gazdasági kilábalást Inflációs jelentés – Virág Barnabás

8 Külső piacaink élénkülését a fejlődő gazdaságok gyors növekedése vezeti… Inflációs jelentés – Virág Barnabás Forrás: IMF WEO May 2011

9 Inflációs jelentés – Virág Barnabás Előretekintve egyre több a fenntarthatóságot veszélyeztető kockázat körvonalazódik

10 Inflációs jelentés – Virág Barnabás Az erős export-növekedéshez átmeneti tényezők is hozzájárulhattak

11 Változatlanul óvatosság jellemzi a háztartások fogyasztási-megtakarítási döntéseit Inflációs jelentés – Virág Barnabás

12 A háztartások válságot követő mérlegkiigazítása hosszan tartó folyamat lehet Inflációs jelentés – Virág Barnabás

13 A nagy feldolgozóipari beruházásokat leszámítva általános gyenge beruházási aktivitás Inflációs jelentés – Virág Barnabás GépberuházásokLakáspiaci indikátorok

14 A válságot követően a munkapiaci kereslet általánosan lassan élénkül Inflációs jelentés – Virág Barnabás

15 A támogatott álláshelyek kivételével a kiírt új állások száma nagyon visszafogottan alakul Inflációs jelentés – Virág Barnabás

16 A laza munkaerő-piacon változatlanul gyenge a munkapiaci eredetű inflációs nyomás Virág Barnabás – A júniusi Inflációs Jelentés előrejelzése

17 A gazdaságban továbbra is jelentős szabad-kapacitások találhatóak Inflációs jelentés – Virág Barnabás

18 A szabadkapacitások jelentős ágazati heterogenitás mellett, de minden termelési tényező esetében megfigyelhetőek Inflációs jelentés – Virág Barnabás Ledolgozott túlórákVállalati kapacitás-kihasználtság

19 Az infláció év eleji emelkedését a költségsokkok közvetlen hatásai okozták Inflációs jelentés – Virág Barnabás

20 Inflációs jelentés – Virág Barnabás Az általános inflációs nyomás az elmúlt negyedévekben megfigyelt alacsony tartományban maradt

21 A gyenge keresleti környezetben a növekvő költségek továbbhárítása visszafogott maradhat Inflációs jelentés – Virág Barnabás

Legfontosabb üzeneteink - tényértékelés 22 A makrogazdasági környezetet továbbra is az erős külső konjunktúra és a visszafogott belső kereslet kettőssége határozza meg A válságot követően a privátszféra elhúzódó mérlegalkalmazkodása, és a munkapiac lassú reakciója tartósan visszafogja a belföldi kereslet kibontakozását A laza munkapiac bér-leszorító hatása változatlanul erős Az infláció gyorsulását a növekvő költségek okozzák, a belföldi eredetű (reálgazdasági és munkapiaci) inflációs nyomás továbbra is alacsony Inflációs jelentés – Virág Barnabás

23 Előrejelzésünk Inflációs jelentés – Virág Barnabás

24 Előrejelzésünket meghatározó legfontosabb történeti elemek Inflációs jelentés – Virág Barnabás Külső környezet: áldás vagy átok? Konkretizálódó kormányzati intézkedések Munkapiaci hatások Keresleti hatások Lakossági viselkedés Nyersanyag-árak várható alakulása

25 Külső piacaink növekedése lassulhat, a fejlődő gazdaságok súlya tovább emelkedik Virág Barnabás – A júniusi Inflációs Jelentés előrejelzése

26 Az új kapacitások aktiválása ellensúlyozhatja a külső kereslet lassulását Inflációs jelentés – Virág Barnabás

27 Kormányzati intézkedések hatásai Inflációs jelentés – Virág Barnabás

28 A éves korosztály aktivitásának változásában az elmúlt években is meghatározó volt a nyugdíj- szabályok változása Inflációs jelentés – Virág Barnabás

29 Az elhelyezkedési esélyeket jelentősen befolyásolja a képzettség Inflációs jelentés – Virág Barnabás korosztály aktivitásának és foglalkoztatásának változása A rokkant-nyugdíjasok képzettség szerinti megoszlása (2010)

30 Az aktivitás növekedésével tartósan laza feltételek jellemezhetik a munkapiacot Inflációs jelentés – Virág Barnabás

31 Inflációs jelentés – Virág Barnabás A munkapiaci eredetű inflációs nyomás alacsony maradhat

32 A kormányzati intézkedések fókuszában a fiskális fenntarthatóság és a hosszú távú növekedés élénkítése áll, de rövid távon tovább szűkítik a belső keresletet Költségvetési intézkedések becsült keresleti hatása Inflációs jelentés – Virág Barnabás

33 Inflációs jelentés – Virág Barnabás A jövő évben lassulhat a lakossági reáljövedelmek növekedése

34 Tartósan óvatos viselkedés jellemezheti a háztartásokat Inflációs jelentés – Virág Barnabás

35 Inflációs jelentés – Virág Barnabás A visszafogottabb belföldi kereslet növekedési előrejelzésünket is rontotta Növekedési előrejelzésünk változása (márciushoz képest)

36 Inflációs jelentés – Virág Barnabás A költségsokkok rövid távon kifuthatnak

37 A költségsokkok kifutásával az infláció 2012 végére elérheti a 3 százalékos célt Inflációs jelentés – Virág Barnabás

38 Inflációs jelentés – Virág Barnabás Az emelkedő nyersanyag-árak növekvő költségnyomást okoznak a szabályozott energia-árakban is. Ezek feloldása jelentős eltéréseket okozhat az inflációs pályában.

Legfontosabb üzeneteink – aktuális előrejelzésünk 39 A válságot követően a munkapiac és a belső kereslet normalizálódása lassú folyamat lehet A növekedést továbbra is az export-értékesítések vezethetik Az eddig megismert kormányzati intézkedések a munkapiacon és a reálgazdasági környezeten keresztül is alacsonyabb inflációs pálya irányába mutatnak A belföldi eredetű inflációs nyomás végig alacsony marad, így a költségsokkok másodkörös hatása visszafogottan jelenhetnek meg az inflációban A jelenlegi kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartásával 2012 végére elérhető az inflációs cél Inflációs jelentés – Virág Barnabás

Mindkét irányba mutatnak kockázatok NövekedésFogyasztói árindex Inflációs jelentés – Virág Barnabás 40

41 Egyensúlyi pozíciónk várható alakulása Inflációs jelentés – Virág Barnabás

Kedvező külső finanszírozási pozíciónk tartósan fennmaradhat 42 Inflációs jelentés – Virág Barnabás

Az idei évi kiengedést követően a bejelentett intézkedések 2012-től javítják a költségvetés strukturális helyzetét 43 Inflációs jelentés – Virág Barnabás 2011-ben az ESA-egyenleg többlete elfedi az alapfolyamatokat A korábban vártnál magasabb MNYP-i portfolióbevétel (2696 vs 2550 md) Az SNA-egyenleg romlása mutatja a költségvetési lazítást Szja és társasági adó kiengedés következtében 2012-ben az intézkedések révén megközelíthető a maastrichti hiány A bejelentett intézkedések egy részével megfelelő részletezettség hiányában nem számoltunk 2 százalék alatti a ciklikusan igazított egyenleg

A Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram teljes megvalósítása esetén elérhető a kormányzat 2012-es hiánycélja 44 Inflációs jelentés – Virág Barnabás Előrejelzési szabályunk: csak a részletezett és kellő bizonyossággal megvalósuló intézkedéseket vesszük figyelembe Széll Kálmán terv hatása 3, egymással összefüggő okból kisebb a hivatalos tervnél (1,8%) Részletek hiánya (0,2 százalék) Eltérő hatásbecslés (0,3 százalék) Közvetlen adóbevételek kiesésének hatása (0,25 százalék) Konvergencia Program döntő része szerepel az előrejelzésben A stabilitási tartalék még nincs véglegesen törölve csak a részletes intézkedésekkel és a február óta tapasztalt költségvetési folyamatokkal alátámasztott megtakarításokat vettük figyelembe Előrejelzésünkben figyelembe vett intézkedések Tervezett, de a részletek hiányában nem figyelembe vett intézkedések

A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A költségsokkok közvetlen hatásai fokozatosan lecsengenek, a tovagyűrűző hatások átmenetileg emelik az inflációt Folytatódhat a gazdasági kilábalás, de a belső kereslet kibontakozása korábbi várakozásainknál is lassabb lehet A kormányzati intézkedések munkapiaci, és rövid távú keresleti hatásai a következő években alacsonyabb infláció irányába hatnak A növekvő költségek másodkörös inflációs hatása továbbra is visszafogott maradhat Az alapkamat jelenlegi szintjének huzamosabb ideig történő fenntartásával 2012 végén elérhető a 3 százalékos cél Aktuális üzeneteink

46 Köszönöm a figyelmet! Inflációs jelentés – Virág Barnabás