ELEMZÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL KIVETÍTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ALAKULÁSÁRÓL (2012-2026) MNB Klub, 2012. május 15.

Az elemzés célja Célok Az államadósság és az államháztartás helyzetének bemutatása az MNB és a KT rendszeres elemzéseinél hosszabb időtávon Fokozatosan érvényesülő intézkedések teljes hatásának bemutatása Viszonyítási alap annak megítéléséhez, hogy a következő év makrogazdasági folyamatai és jogalkotása a hosszú távú adósságpályát hogyan befolyásolja. Eszközök Részletes államháztartási elemzés 2016-ig A bruttó adósságpálya technikai kivetítése 2026-ig Eredmények összevetése az alkotmányos és az Európai Uniós adósságszabályokkal Érzékenységvizsgálatok a fontosabb feltételezésekre valamint a „fiskális rés” számszerűsítése Korlátok: Nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés 2012. április 30-ig ismertté vált információkat vettük figyelembe

Fő üzenetek Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP- arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet. Az adósság így elérheti a maastrichti szerződés szerinti 60 százalékot, és eleget tesz az EU 1/20-os szabályának, de nagyobb, mint az Alaptörvény 50 százalékos célja. Ennek eléréséhez tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség. Az államháztartás elsődleges egyenlege 2016-tól trendszerűen javul és hosszú távon a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik. Ez az egyenleg ellensúlyozza a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet 0,8 százalékponttal meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését.

Fő üzenetek (folytatás) Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése (különadók, a félszuperbruttó és az EU források csökkenése) és új kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák. Középtávon viszont a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget. A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-at követően évente 1,4 százalékkal javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából. A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától. Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be.

Áttekintés Az államadósság jelenlegi szintje és kialakulásának okai Az államháztartás középtávú pozíciója (2012-2016) Adósságkivetítés (2012-26) Elsődleges egyenleg Kamategyenleg Eredmények – adósságpálya Érzékenységvizsgálat és kiigazítási igény

1. Az adósság jelenlegi szintje és kialakulásának okai

Bruttó államadósság, 1996 - 2011

A válság előtt az adósságrátát a hiány emelte, a dinamikus komponens csökkentette, 2008-tól a hatás fordított…

…pedig az adósság átlagos finanszírozási költsége trendszerűen csökkent az elmúlt 10 évben

A magyar államadósság nemzetközi összevetésben

2. Az államháztartás pozíciója (2012-16)

Az államháztartás középtávú pozíciója (2012-2016) Célok A már meghozott intézkedések hatásának bemutatásán túl a célunk az, hogy minél pontosabban megragadjuk a hosszabb távú adósságkivetítés alapjául szolgáló fiskális pozíciót. Azért is fontos ezt az időszakot részletesebben kidolgozni, mert a már meghozott intézkedések döntő része ezen a horizonton érdemi fiskális impulzusokat okoz, amit a makrogazdasági előrejelzésben is figyelembe vettünk; az intézkedések hatása ezen az időtávon már kifut/beépül, ezért 2016-után már változatlan költségvetési politikát feltételezünk.

Makrogazdasági feltételezések A kibocsátási rés fokozatosan záródik - 2017-től a GDP a potenciális ütemmel nő. Az SZKT 2.0 hatását a költségvetési egyenleg esetén figyelembe vettük, a makropálya azonban nem tartalmazza - a hosszú távú adósságpálya kivetítésre gyakorolt közvetett makrogazdasági hatás ugyanakkor vélhetően nem számottevő.

Külső tényezők és módszertani feltételezések Változatlan szakpolitikák (current policy) feltételezése Hatályos jogszabályok Nominálisan rögzített mértékek esetén múltban érvényesülő szabályzási trend vagy szakpolitikai célok EU-transzferek nem változnak jelentősen Kvázifiskális tevékenység eredményének ESA-hiányba történő beemelése BKV, MÁV valós időben megjelenik a hiányban Az eltérés már viszonylag alacsony (GDP 0,1 százalék) Adósságátvállalás már nem befolyásolja a hiányt és a jövőbeli adósságdinamikát

Intézkedések: a már meghozott, a 2012-es hiányhoz képest addicionális hatással bíró intézkedések Hiánycsökkentő hatások: 2013-ban bér és transzferkiadások nominális befagyasztása Bérkompenzáció kiesése (2014-re) Dohány - jövedéki adóemelés Nyugdíj-intézkedések – jelentős hatás a teljes horizonton Hiánynövelő hatások: Bankadó és ágazati különadó kiesése (2013-ra) SZJA – fél-szuperbruttó kivezetése (2013-tól) Magánnyugdíj rendszerből visszalépők (2013-ra) Köznevelési törvény - pedagógus életpálya modell (2013-2018) Bankszövetségi megállapodás - csökkenő mérték (2012-2016) Új diákhitel konstrukció (2014-től)

Beruházások – az amortizáció pótlása folytatódó EU finanszírozással

A Széll Kálmán terv 2.0 becsült nettó hiányhatása (Milliárd forint) Az intézkedések döntő részét figyelembe vettük Az intézkedések által okozott közvetlen adókiesés mellett megbecsültük a beruházási/működtetési költségeket is A makrogazdasági hatásokat (+/-) nem tudtuk figyelembe venni Forrás: MNB

Alappálya, 2012 – 2016, a GDP százalékában SZKT 2.0 hatására hosszabb távon 1,4 százalékpontos egyenlegjavulás (2015-től) Elsődleges egyenleg a horizont végére 2 százalék körül alakul A hiány végig 3 százalék alatt marad.

3. Középtávú adósságkivetítés (2026-ig)

Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” Az adósság technikai előrejelzésének tényezői Reálgazdasági növekedés (G) Elsődleges egyenleg (PB) A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) Reálárfolyam változása (RER) Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < < PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 Kedvező: Magasabb PB Magasabb G Alacsonyabb R Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság

Makrogazdasági feltételezések Hozamok: kiindulópont az inflációs jelentés endogén kamatpályája prémium 2016-ig a hosszú távú egyensúlyi szintre csökken, majd stabilizálódik Reálárfolyam: kezdeti ingadozás után a nominális árfolyam stabilizálódik 1 százalékos inflációs differencia mellett tartós reálfelértékelődés

Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” Az adósság technikai előrejelzésének tényezői Reálgazdasági növekedés (G) Elsődleges egyenleg (PB) A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) Reálárfolyam változása (RER) Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < < PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 Kedvező: Magasabb PB Magasabb G Alacsonyabb R Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság

Elsődleges egyenleg 2016-ot követő 10 évben az elsődleges egyenleg trendszerűen javul A Széll Kálmán terv 2.0-át figyelembe véve az elsődleges egyenleg a GDP 2 százalékára emelkedhet Demográfiai hatásokat ezen a horizonton több, mint ellensúlyozza a nyugdíjrendszer reformja nyugdíjkiadások 2012-26 között a GDP 2,4 a százalékpontjával mérséklődnek, ami nagyrészt az indexálási szabályokra vezethető vissza 2026-után a demográfia érzékeny kiadások már ismét a hiány növekedése irányába hatnak

Elsődleges egyenleg és ESA-egyenleg, 2012 - 2026

Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” Az adósság technikai előrejelzésének tényezői Reálgazdasági növekedés (G) Elsődleges egyenleg (PB) A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) Reálárfolyam változása (RER) Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < < PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 Kedvező: Magasabb PB Magasabb G Alacsonyabb R Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság

Hozamokra, finanszírozásra vonatkozó feltételezések Kockázatmentes hozamok emelkednek Kockázati felár számottevően csökken, de tartósan meghaladja a válság előtti szintet Államháztartás finanszírozása Devizabetétek leépülnek EU/IMF hitelek lejárnak, piaci refinanszírozás Forintkibocsátás részaránya folyamatosan emelkedik A devizaarány 2026-ra 50 százalékról 33 százalékra csökken

Jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit kamata Az emelkedő és a válság előttinél tartósan magasabb finanszírozási költség okai: Jelenlegi szintben még alig érződik a válság hatása, mert nagy az EU/IMF hitelek súlya Emelkedő kockázatmentes hozam Bár csökkenő, de tartósan magasabb prémium szint Forintfinanszírozás arányának növekedése

Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” Az adósság technikai előrejelzésének tényezői Reálgazdasági növekedés (G) Elsődleges egyenleg (PB) A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) Reálárfolyam változása (RER) Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < < PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 Kedvező: Magasabb PB Magasabb G Alacsonyabb R Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság

A dinamikus komponens és az adósságstabilizáló elsődleges egyenleg A növekedés és a reálárfolyam változásával korrigált reálkamat különbözete határozza meg, hogy milyen elsődleges többlet szükséges az adósság csökkentéséhez Középtávon r-g 1,1% R-g korrigálva a reálfelértékelődés hatásával 0,8% stabilizálódik Hosszútávon az adósságot stabilizáló elsődleges költségvetési többlet a GDP 0,5-0,7% Ennél kedvezőbb egyenleg csökkenti az adósságot

Eredmények ESA-egyenleg az uniós kritériumok tükrében

Eredmények Az adósságráta és alakulásának összetevői

Eredmények Az adósságráta és az EU 1/20-os szabálya

Eredmények Érzékenységvizsgálat Példák Fiskális sokk (Pb) beruházások szintje, finanszírozása reformok visszafordulása EU finanszírozás Kamatsokk (r) országkockázati prémium lassabb csökkenése folytatódó szuverén válságok Növekedési sokk (g) intézkedések növekedés-fékező hatása beruházási és hitelezése aktivitás

Eredmények Érzékenységvizsgálat

Fiskális rés adósságcél eléréséhez szükséges elsődleges egyenleg javulás „Fiskális rés” - változatlan növekedési és kamatkörnyezet mellett mekkora egyenlegjavulás szükséges az adott adósságcél adott horizonton történő eléréséhez Parciális hatásvizsgálat - minden más változatlansága mellett Adósságcél: Alaptörvényben foglalt 50 százalék 2026-ban A szükséges egyenlegjavulás mértéke az is időzítéstől függ - kivárásnak „ára” van

Fő üzenetek Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP- arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet. Az adósság így elérheti a maastrichti szerződés szerinti 60 százalékot, és eleget tesz az EU 1/20-os szabályának, de nagyobb, mint az Alaptörvény 50 százalékos célja. Ennek eléréséhez tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség. Az államháztartás elsődleges egyenlege 2016-tól trendszerűen javul és hosszú távon a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik. Ez az egyenleg ellensúlyozza a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet 0,8 százalékponttal meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését.

Fő üzenetek (folytatás) Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése (különadók, a félszuperbruttó és az EU források csökkenése) és új kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák. Középtávon viszont a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget. A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-at követően évente 1,4 százalékkal javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából. A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától. Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be.

Köszönjük a figyelmet!