Külső egyensúlyi folyamatok a revízió tükrében Antal Judit Pénzügyi elemzések 2009 Szeptember 30.

Elemzési szempontból két tényezőnek van kiemelt szerepe Számtalan revízió a statisztikában, de elemzési szempontból két tényezőnek van érdemi szerepe: –Külföldi tulajdonhoz kapcsolódó jövedelem változása –EU-transzferek esetében eredményszemléletre történő áttérés

1. Külföldi tulajdonhoz kapcsolódó jövedelmek - Módszertan –Közvetlen külföldi tulajdonban lévő vállalatok teljes megtermelt jövedelme megjelenik jövedelemkiadásként Amit hazautal, az végül osztalékként (illetve felosztott jövedelemként) jelenik meg A „maradék” az újrabefektetett jövedelem, ez finanszírozás oldalon, azaz a Pénzügyi mérlegben is megjelenik („önfinanszírozó tétel”) –Erősíti a külső egyensúly ciklikusságát: jövedelem visszaesése a „leszálló ágban” javítja a külső képet

1.Külföldi tulajdonhoz kapcsolódó jövedelmek Módszertan Adatok rendelkezésre állása: –Folyó évben csak becslések (idősorok alapján) –Következő év szeptemberében a vállalati adóbevallások alapján készül el a „végleges” adat –Negyedéves lefutás utólag is becsült – GDP éven belüli lefutása alapján

1. Külföldi tulajdonhoz kapcsolódó jövedelmek A végleges adatok „beillesztésének” hatása –Jelen esetben a jövedelem kiadás, így az újrabefektetett jövedelem érdemben alacsonyabb –A folyó fizetési és a pénzügyi mérleg azonos mértékben változik –Külföldi tartozás szint alacsonyabb –2009-es becsült adatok is változnak – 2009 Q1 is érdemben változik –Elemzési szempontból kedvezőtlen, hogy az újrabefektetett jövedelem aránya alacsonyabb –Jövedelem bevétel is változik: hazaiak külföldi közvetlen tőke jövedelme is érdemben csökkent

A közvetlen tőkéhez kapcsolódó jövedelmek alakulása (GDP arányában, százalék)* *Tulajdonosi hitelek kamata nélkül

1. Külföldi tulajdonhoz kapcsolódó jövedelmek – Előrejelzésekre gyakorolt hatás Revízió jelentős mértékben befolyásolja a időszakra vonatkozó külső egyensúlyi előrejelzésünket is –Jövedelemegyenlegben az FDI-hoz kapcsolódó profit esetében a dinamikát jelezzük előre –Revízió hatására a es külső egyensúlyi mutatók szintben jelentősen elmozdulhatnak, folyó fizetési mérleg hiánya érdemben alacsonyabb lehet a korábban vártnál –Teljeskörű előrejelzést a 2009 novemberi inflációs jelentésben készítünk, így állításunk egyelőre kvalitatív Hosszabb távon a jövedelemkiadás szintje érdemben nem változik, csak a ciklikus hatás erősebb

2. EU-transzferek elszámolása – módszertani kérdések Eddig pénzforgalmi szemléletben –Amikor megérkezik az országba (EU –bizottság jegybanki számlájára), akkor jelent meg folyó- vagy tőketranszferként –Devizatartalék emelő hatással egyidejűleg jelent meg Mostantól eredményszemléletben –A felhasználás számít és nem az átutalás –Ha nem kerül felhasználásra, csak átutalják, akkor az állam EU-val szembeni tartozásaként jelenik meg (EU-előfinanszírozás) –Ha előbb kerül felhasználásra, mint ahogy átutalják, azaz az állam előfinanszíroz, akkor az EU-val szembeni követelésként jelenik meg –Így a módszertan váltás önmagában nem hat a „tévedések és kihagyások” egyenlegére

3. EU-transzferek elszámolása – Jobban elemezhető idősorok Új módszertan erősíti a konzisztenciát –A szektorok nettó megtakarítási-beruházási folyamatai az eredményszemléletű EU-felhasználással vannak összhangban –Az EU előfinanszírozás a költségvetési hiányban nem jelenik meg, miközben a magánszektor pozícióját befolyásolja: módszertani váltással lesz zárt a rendszer –Nemzeti számlák, Pénzügyi számlák és Fizetési mérleg konzisztenciája erősödik Eredményszemléletű idősorok szezonalitása stabilabb, jobban igazítható mutatók, csökkenő zaj

3. EU-transzferek elszámolása – Módszertanváltás hatása éves szinten Mivel az állam jellemzően előfinanszíroz és az EU-transzfer beáramlás növekszik Az elmúlt években a külső finanszírozási igény jellemzően csökken Kivétel 2007, amikor az átutalás érdemben meghaladta a felhasználást Folyó fizetési és tőkemérlegre gyakorolt hatás eltérő Táblázat: EU-transzfer revízió hatása az egyenlegekre

3. EU-transzferek elszámolása – Módszertanváltás hatása negyedéves dinamikára Igazítatlan adatok érdemben változnak Külső egyensúlyi mutatók rövidtávú dinamikája is változik, de az eltérő szezonalitás következtében az igazított adatok dinamikájának változása lényegesen kisebb

Nettó EU-transzferek – negyedéves lefutás érdemben változik

Nettó EU-transzferek – folyó fizetési mérleg egyenlegére eltérő hatás

Végül a lényeg: külső finanszírozási igény előtte és utána - az alaptörténet hasonló * *Szezonálisan igazított adatok

Köszönjük a figyelmet!