Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés 2010. május.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Advertisements

„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Fenntartható növekedés és monetáris politika Magyar Üzleti Fórum 2014 Budapest, december 11. Dr. Balog Ádám, MNB alelnök 1.
A monetáris politikai döntéshozatal szempontjai A magyar gazdaság és a monetáris politika kilátásai július 1. Simor András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Karvalits Ferenc november Makrogazdasági kilátások - Karvalits Ferenc.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 29.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, szeptember szeptember 26. Virág Barnabás.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
Gazdasági várakozások, a kis- és közepes vállalkozások helyzete Makó Ágnes – Tóth István János MKIK GVI Korrekt Partner Védjegy második ünnepélyes díjátadása.
Gazdasági és piaci fejlemények Magyarországon 2010-ben Treasury Club Konferencia Barta György, CIB Elemzés Budapest, május 27.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei II. negyedév* Pénzügyi stabilitás Magyar Nemzeti Bank augusztus 29. * A prezentáció az MNB.
Ciklikus vagy strukturális? A gazdaságpolitika fő kérdése Simor András Közgazdász vándorgyűlés, Eger Szeptember 29.
Jelentés az infláció alakulásáról február 23. Szakértői bemutató Közgazdasági főosztály.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS március Virág Barnabás Március 30.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR II. A magyar gazdaság „kórképe” - a diagnózis Szeged, február-május Belyó Pál „G A Z D A S Á G P O.
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
A növekedés esélyei jelentés az Eurozónából Havas István XX. Vezérigazgató Találkozó Sárvár, 2010 szeptember 29.
Gazdaságpolitikai kilátások és kihívások 2009 Hamecz István.
Makrogazdasági kilátások Simor András XXI. Vezérigazgatói Találkozó március 30.
Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató MNB.
A pénzügyi megtakarítások makrogazdasági hatásai H amecz István „ Miért fontos a lakossági pénzügyi megtakarítás?” konferencia BÉT Nov. 25.
Az MNB hitelezési felmérésének aktuális eredményei IV. negyedév*
Inflációs Jelentés (elemzői fórum) február.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás szeptember
Inflációs Jelentés november Kovács Mihály András.
Inflációs jelentés, december Elemzői fórum Pellényi Gábor december 20.
Külső egyensúlyi folyamatok a revízió tükrében Antal Judit Pénzügyi elemzések 2009 Szeptember 30.
Inflációs kilátások ra Kovács Mihály András November.
Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés augusztus.
Inflációs Jelentés február elemzői fórum Kovács Mihály András.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS szeptember Virág Barnabás Szeptember 22.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 28.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS június Virág Barnabás Június 22.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés március Virág Barnabás Március 28.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, december MNB Konferenciaközpont Virág Barnabás, igazgató december 19.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, március Magyar Nemzeti Bank Virág Barnabás, igazgató március 27.
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK INFLÁCIÓS JELENTÉS december Virág Barnabás December 22.
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Aktuális monetáris politikai kérdések Simor András XVI. Országos Könyvvizsgálói Konferencia, Eger szeptember 4.
A magyar gazdaság várható helyzete
A májusi inflációs jelentés főbb üzenetei Kovács Mihály András május 22.
1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról április.
Az inflációs jelentés frissítése augusztus.
Inflációs jelentés Elemzői fórum Kiss Gergely február.
0 Makrogazdasági áttekintés november. 1 A Takarékbank es előrejelzése Reál GDP növekedés4.73,94, ,6-6,30,5.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Kármán András Budapest, január 21..  1. A külső finanszírozáson nyugvó növekedési modell sikeres volt, de sérülékeny  2. A válság kikényszerítette.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, szeptember
MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOK Simor András szeptember Közgazdász-vándorgyűlés Magyar Közgazdasági Társaság 1 Makrogazdasági kilátások - Simor.
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés, június
Makrogazdasági kilátások, március
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
Fizetési mérleg jelentés
Makrogazdasági kilátások, december Magyar Nemzeti Bank Pellényi Gábor december 18.
Makrogazdasági kilátások Inflációs Jelentés június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – szeptember Magyar Nemzeti Bank Gábriel Péter, igazgató szeptember 24.
1 A CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. beszámolója a CIB Nyugdíjpénztár 2015-ös teljesítményről és a 2016-os várakozásokról.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
A magyar gazdaság helyzete 2009 őszén MKIK, 2009 október 14
MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – december
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – június
Makrogazdasági kilátások Inflációs jelentés – március
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Fizetési mérleg jelentés április
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Előadás másolata:

Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés május

Ahonnan indultunk: a februári Jelentés főbb üzenetei Reálgazdaság –az idei év elején véget érhet a hazai recesszió –a kilábalást az export-szektor aktivitása vezeti, miközben a belföldi kereslet még 2010-ben is visszaesik –érzékelhető növekedés csak 2011-től jelentkezik Munkapiac –a laza munkaerőpiacon erős kettősség mellett historikusan alacsony bérnövekedés jellemezheti a versenyszférát CPI –Erősödő importált hatások lassítják a várható dezinflációs pályát, de 2011 elejétől az éves infláció a középtávú inflációs cél alá süllyedhet Egyensúlyi pozíció –jelentős javulás várható a külső egyensúlyi pozícióban –költségvetési egyensúly: a kitűzött hiánycél eléréséhez 2010-ben és 2011-ben is további intézkedések szükségesek

A konjunkturális szempontból kedvezőbb környezetben lassul a hazai dezinfláció, a monetáris politika időhorizontján cél körül alakulhat az árindex Gazdasági növekedés –a külső keresletünk dinamikus bővülése jellemző maradhat –a belföldi kereslet az idei évben még hátráltatja a kilábalást –érzékelhető GDP növekedésre 2011-től számíthatunk Munkapiac –a bérek várhatóan nem okoznak költségoldali inflációs nyomást –Az exportra termelő ágazatokban már 2010 közepétől a foglalkoztatottság bővítése lehet szükséges –az emelkedő aktivitás mellett a munkanélküliség tartósan magas maradhat Infláció –a globális környezetből származó inflációs hatások tovább erősödtek, ami lassítja a várható hazai dezinflációt –a belföldi kereslet élénkülésével a maginfláció ismét emelkedhet

Erősen felfelé mutató inflációs, és alacsonyabb GDP irányába mutat növekedési kockázatokat érzékelünk CPI legyezőábra GDP legyezőábra

A magyar gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltsága tartósan csökkenhet Külső finanszírozási igény –finanszírozási képességünk tartósan fennmaradhat –ám a belföldi kereslet élénkülése ismét a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlását okozza Költségvetési hiány –a költségvetési politika várható irányáról információval nem rendelkezünk, ezért technikai kivetítéseket végeztünk –a jelenleg érvényben lévő hivatalos hiánycélok további intézkedések nélkül nem teljesülhetnek –a gazdasági növekedés beindulásával a hiány lassan csökkenhet

A költségvetési kockázatok egy magasabb hiánypálya irányába mutatnak

Nemzetközi környezet/külső feltételek

Az eurozóna növekedését egyelőre csak az export és a készletfelhalmozás fűti Eurozóna negyedéves növekedés

A nemzetközi kereskedelemben az ázsiai gazdaságok súlya felértékelődik A világkereskedelem alakulása

A gyenge euróból az európai exportszektor profitálhat

A német gazdaság export-teljesítménye meghatározó számunkra Német és magyar export-értékesítések és az IFO indikátor

Külső keresletünk idei bővülésében átmeneti tényezők is szerepet játszanak. Elmúltak a válság előtti „aranyévek” Átlag:

A globális környezetből származó inflációs hatásokat a gyenge EUR/USD árfolyam is fokozza

Hazai helyzetértékelésünk

A vártnál erősebb év eleji gazdasági növekedésben az ipar teljesítménye lehetett meghatározó GDP negyedéves változása MNB becslés

Az export erős maradhat, de az átmeneti hatások kifutásával az ipari felívelés dinamikája fokozatosan csökkenhet

Az importban kezdetben a készletfeltöltés dominálhat

A lakossági fogyasztás változatlanul gyenge, de egyre kevésbé fogja vissza a gazdasági növekedést

A válság alatt a lakossági viselkedést gyorsan és jelentősen megváltoztató tényezők hatása az enyhülhetett Erősödő vagyoni pozíció, alacsony szintre süllyedt reálkamat

Az óvatossági megfontolások szerepe is csökkenhetett Bizonytalansági mutatószámok

Az alacsony kapacitáskihasználtság és a szigorú hitelfeltételek mellett a vállalati beruházások bővítése még nem indokolt

Új beruházásokat csak az állami fejlesztések és néhány nagyobb energetikai beruházás jelent

Az új lakáspiacon idén tovább gyorsulhat a visszaesés

Munkapiaci folyamatok

Az erős év eleji bérkiáramlás különösen a feldolgozóiparra volt jellemző

Az erős feldolgozóipari bérnövekedést a ledolgozott munkaóórák jelentős növekedése magyarázhatja

Az aktivitás növekedése emelte a munkanélküliek számát

Mi állhat az erős versenyszféra bérnövekedés hátterében a vállalatok átmenetinek ítélik a kereslet élénkülését – nem akarnak új munkaerőt felvenni egyes ágazatokban a munkaerő-kereslet és kínálat között jelentős képzettségbeli eltérések jelentkeznek – nem tudnak új munkaerőt felvenni várakozási probléma – inflációs várakozások a célnál magasabb szinten ragadtak egyedi tényezők – ágazati bérminimumok bevezetése, cafeteria megadóztatása – okozzák a bérindex megugrását mérési problémák

Az erős bérnövekedés keresleti hatásai egyelőre nem érzékelhetőek…

Tényinfláció és várakozások

Az emelkedő energiaárak lassuló maginfláció mellett is 6 százalék közelében tartották a fogyasztói árindexet

A trendinfláció év eleji megugrása várakozásainknak megfelelően átmenetinek bizonyult

A visszafogott belföldi kereslet árleszorító hatása a szolgáltatás árakban továbbra is jelentős, az iparcikk árakban érdemi lassulás nem érzékelünk Indirekt-adó hatástól szűrt adatok

A recessziós időszakban is cél fölötti inflációs várakozások a növekedés újbóli beindulásával veszélyeztethetik a dezinflációs folyamat tartósságát MNB becslés

Aktuális előrejelzésünk

Technikai alapfeltevéseink magasabb infláció irányába változtak

A jövedelmezőség folytatódó helyreállítása a korábbi éveknél visszafogottabb bérezéssel párosul

A háztartások további alkalmazkodására nem számítunk, de viselkedésük a válság előttinél óvatosabb maradhat

Az idei évi növekedést átmeneti tényezők is segíthetik, hosszabb távú képünk nem változott A háztartások fogyasztása idén – a koráábban vártnál kiseeb mértékben – visszafogott marad A külső kereslet pozitív hatásai az export mellett az erősödő készlet-felhamozásban jelentkeznek 2011-től a belső és külső komponensek is támogatják növekedést

A növekedés kettőssége az idei évben még fennmarad, a kilábalás azonban nem lesz töretlen

Az erősödő globális hatások az év második felében is 4 százalék közelében tarthatják az inflációt. A negatív kibocsátási rés ellenére a maginfláció a kereslet élénkülésével már emelkedhet. Előrejelzésünk változás (februárhoz képest)

Erősen felfelé mutató inflációs, és alacsonyabb GDP irányába mutat növekedési kockázatokat érzékelünk CPI legyezőábra GDP legyezőábra

Egyensúlyi pozíció

A finanszírozási képességünk tartósan fennmaradhat

A gazdaság élénkülésével a költségvetési hiánypálya is lassan csökkenhet, de az érvényben lévő hiánycélokat nem tartjuk elérhetőnek* * az adósság-átvállalással kapcsolatos kockázatok nagyságával kapcsolatban képünk megegyezik legutóbbi novemberi becslésünkkel

Összefoglalva - aktuális előrejelzésünk A globális környezetből származó inflációs hatások lassítják a hazai dezinflációt A visszafogott belső kereslet és a kihasználatlan kapacitások továbbra is árleszorító hatással bírnak A növekedés felívelésével ez a hatás fokozatosan gyengülni fog, a maginfláció ismét gyorsulhat A gazdasági kilábalást rövid távon a külső kereslet élénkülése vezeti, érdemi növekedés 2011-től következhet be a hazai gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltsága tartósan alacsony marad költségvetés esetében a jelenleg érvényes hiánycélok túllépése várható