ALLOSZTÉRIA-KOOPERATIVITÁS

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az “sejt gépei” az enzimek
Advertisements

IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus
Az intermedier anyagcsere alapjai 7.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Enzimek.
ENZIMOLÓGIA 2010.
A sejt mint üzem energiaforrás energiaellátó mitokondrium glukóz CO2
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50%
A glioxilát ciklus.
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus
Zsíranyagcsere Szokásos táplálék összetétel: - szénhidrát: 45-50%
A glükóz direkt oxidációja: Pentóz-foszfát ciklus
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
BIOKÉMIAI ALAPOK.
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
CITROMSAVCIKLUS.
AZ ENZIMMŰKÖDÉS GÁTLÁSAI (INHIBÍTOROK)
BIOKÉMIA I..
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
Génexpresszió (génkifejeződés)
A plazma membrán Na,K-ATPase 2.
Alkohol érzékenység – a KM szerepe
Zsírsavak szintézise: bevezető
Glukoneogenezis.
Glikogén.
4. PROTEOLÍTIKUS AKTIVÁLÁS
Az intermedier anyagcsere alapjai 3.
02 02 J.
Az intermedier anyagcsere alapjai 4.
1.) Magas csoportátviteli potenciálú vegyületek egymásba általában szabadon átalakulnak, mert a termék és reaktáns koncentrációarány változhat úgy a.
Az intermedier anyagcsere alapjai 6.
Az intermedier anyagcsere alapjai 9.
Pentózfoszfát-ciklus
Glutamat neurotranszmitter
Az intermedier anyagcsere alapjai 8.
Zsírsavszintézis.
CITRÁTKÖR = TRIKARBONSAV-CIKLUS
Az intermedier anyagcsere alapjai 5.
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
MIÉRT NEM MÉRHETŐ? E + S P + E mol/dm3!!!!
Az Enzimek Aktivitás-Kontrolja
Allosztérikus fehérjék működési mechanizmus modelljei
MIÉRT NEM MÉRHETŐ? E + S P + E mol/dm3!!!!
A.)Termékképzéshez egyszerre több különböző szubsztrát kell, hexokináz glükóz + (Mg)ATPGlükóz-6-foszfát + (Mg)ADP foszforilezés két termék B.) A másik.
FUNKCIONÁLIS DOMAIN-EK
Egészségügyi mérnököknek 2010
Hasnyálmirigy Molnár Péter, Állattani Tanszék
ENZIM MODULÁCIÓ.
ANTIGÉN-SPECIFIKUS T – SEJT AKTIVÁCIÓ
Adenozin-trifoszfát az ATP (adenozin-trifoszfát) minden élő szervezetben megtalálható allosztérikus effektorként, csoport-hordozó koenzimként és szubsztrátként.
A légzés fogalma és jelentősége
A foszfát csoport az S, T és Y oldalláncok hidroxil- csoportjához kapcsolódik.
A szervezet biokémiai folyamatai
Nukleotidok anyagcseréje
MSc 2012 ENZIMES ÖSSZEFOGLALÓ Egy egység az az enzim mennyiség, amely 1  mol szubsztrátot alakít át vagy 1  mol terméket képez 1 perc alatt adott reakció.
B-SEJT AKTIVÁCIÓ (HOL ÉS HOGYAN TÖRTÉNIK?). A B-sejt aktiváció fő lépései FELISMERÉS AKTIVÁCIÓ PROLIFERÁCIÓ/DIFFERENCIÁCIÓ Ea termelés Izotípus váltás.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Enzimkinetika Komplex biolabor
Bio- és vegyészmérnököknek 2015
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus
ENZIMOLÓGIA.
Szignalizációs mechanizmusok
Fehérjék szabályozása II
Előadás másolata:

ALLOSZTÉRIA-KOOPERATIVITÁS Kétféle kötőhely az enzimen Szubsztrát – kötő – aktív hely Allosztérikus hely – effektorok kötődnek Aktivátor Inhibítor Lehet külön hely az aktivátornak, inhibítornak, DE! kötődhetnek ugyanoda is Allosztérikus enzim – K – osztály – a KM változik az effektor hatására - V – osztály - a Vmax változik az effektor hatására K- allosztérikus kötőhelyhez kötődés – szubsztrátaffinitás változik V - allosztérikus kötőhelyhez kötődés – az ES komplex ->P folyamat sebessége (k2) változik

valamelyik alegységhez ALLOSZTÉRIA-KOOPERATIVITÁS Allosztéria = több alegység? Általában IGEN kivétel pl.: ribonukleotid reduktáz Több alegységes enzimek esetén: ligand kötődik (szubsztrát, aktivátor, inhibítor) valamelyik alegységhez Befolyásolja a ligand(ok) kötődését a többi alegységhez Homotrop Szubsztrát a szubsztráthoz Heterotrop Aktivátor kötődés befolyásolja a szubsztrátkötődést Inhibítor kötődés befolyásolja az aktivátorkötődést stb.

[s] ALLOSZTERIKUS KINETIKA + effektor Effektor nélkül - effektor V JELLEMZŐK: SZIGMOID GÖRBE NEGATÍV EFFEKTOR NÖVELI A SZIGMOID JELLEGET POZITÍV EFFEKTOR: HIPERBOLA FELÉ TOLJA EL A GÖRBÉT

KOOPERATIVITÁS Alap: több alegységes struktúra szigmoid görbe Def: egy ligand kötődése az egyik alegységen Befolyásolja egy másik ligand kötődését a következő protomeren. Allosztéria –Kooperativitás viszonya 1) Minden alegység egyforma 2.) Külön szabályozó és katalítikus alegységek

- ASZPARTÁT TRANSZKARBAMOILÁZ 6 CTP CTP CTP Pirimidin szintézis Karbamoil-foszfát aszpartát Karbamoil-aszpartát UMP CTP - INAKTÍV ENZIM 6 CTP Aktivált Szubsztrát- kötőhelyek AKTÍV ENZIM

- [asp] + effektor(ATP) Effektor (CTP) INAKTÍV ENZIM Pirimidin szintézis Karbamoil-foszfát - aszpartát AKTÍV ENZIM Karbamoil-aszpartát + effektor(ATP) Effektor (CTP) V [asp] UMP CTP

AZ ENZIMAKTIVITÁS SZABÁLYOZÁSA Kompartmentalizáció Az enzim mennyiségének szabályozása (génexpresszió) Az enzim katalítikus aktivitásának reverzibilis szabályozása Gátlások - kompetitiv - nem kompetitív Alloszterikus modifikáció Az enzim kémiai (kovalens módosítása) Proteolitikus aktiválás

KOMPARTMENTALIZÁCIÓ Katabolikus – Anabolikus utak elválasztása Pl. Mitokondrium Zsírsav lebontás Citoplazma Zsírsav szintézis b) Az intracelluláris membránok növelik a diffúzió által meghatározott reakciók sebességét CÉL 5Ao MEMBRÁN metabolit 30 min 30 sec

2) A GÉNEXPRESSZIÓ KONTROLLJA A) transzkripciós kontroll B) poszttranszkripciós kontroll mRNS

3) AZ ENZIMEK KATALÍTIKUS AKTIVITÁSÁNAK REVERZIBILIS SZABÁLYOZÁSA Gátlások pl. kompetitív zsírsav-CoA bejutását a mitokondriumba a malonyl-CoA gátolja Allosztérikus fehérjetermészetű anyagok Allosztérikus kismolekulatömegű intermedierekkel Az enzimfehérje kémiai módosítása reverzibilis kovalens módosítással

Kompetitív gátlás: a zsírsav-CoA bejutását a mitokondriumba a malonyl-CoA gátolja.

g g b d a d b a Ca2+ Glikogén foszforiláz kináz Allosztérikus hatás fehérjetermészetű anyagokkal Calmodulin (Ca2+ hatást modulál) Egyéb szabályozás Egyéb szabályozás g b d Ca2+-Calmodulin konformációváltozás Konformációváltozás a másik alegységen levő katalítikus helyen aktiválódás a Ca2+ Katalítikus alegység Inaktív Aktív Ca2+ d g b a

Allosztérikus hatás kismolekulatömegű intermedierekkel Példa: glikolízis glukóz Legfontosabb szabályozott enzim: Foszfofruktokináz (FFK) Fr-6P + ATP →fr-1,6P2 + ADP v FFK + AMP ATP + citrát Tejsav [ATP]

ATP ATP ATP ATP ATP ATP

ATP ATP

AZ ENZIMEK KATALÍTIKUS AKTIVITÁSÁNAK REVERZIBILIS SZABÁLYOZÁSA Allosztérikus: intermedierek pl: aszpartát transzkarbamoiláz Az enzimfehérje kémiai módosítása reverzibilis kovalens módosítással Foszforiláció - defoszforiláció Foszforiláz kináz Glikogén foszforiláz Glikogén foszforiláz-P Pi aktív ATP ADP inaktív Glikogén lebontás

A FOSZFORILÁCIÓ-DEFOSZFORILÁCIÓ LEHETSÉGES MECHANIZMUSA A töltéstaszítás energiája konformációváltozásra fordítódott P P AKTÍV DG= 2.8 kcal/mol INAKTÍV ADP AKTÍV Aktív 1 Inaktiv 1000 = DG= 4.3 kcal/mol defoszforilált ATP FOSZFORILÁLT FEHÉRJE Aktív 100 Inaktiv 1 = foszforilált INAKTÍV INAKTÍV NEM FOSZFORILÁLT FEHÉRJE

4. PROTEOLÍTIKUS AKTIVÁLÁS Emésztöenzimek Véralvadási cascade (Inzulin) (Procollagén) EGYSZERI, IRREVERZIBILIS Inaktív enzim: proenzim, zymogén TRIPSZINOGÉN CHYMOTRIPSZINOGÉN CHYMOTRIPSZIN ENTEROPEPTIDÁZ PROELASZTÁZ ELASZTÁZ TRIPSZIN PROKARBOXYPEPTIDÁZ KARBOXYPEPTIDÁZ