Hubert és Jan van Eyck Dr. Spissák Lajos 2007
Életrajzi adatok Van Eyck születési időpontja nem ismert. Először a hágai Bavariai Jones udvari tanácsos feljegyzései említik, 1422-ből. Az irat egy kifizetést rögzít Eyck-nak, mint udvari festőnek, ami szerint 1395-ben de inkább korábban születhetett. Önarcképe alapján is a legtöbb tudós 1395-nél előbbre teszi születési évét.
Munkássága Jan van Eyck az udvari munkák mellett privát ügyfeleknek is készített festményeket. Legkiemelkedőbb közülük a ghenti oltárkép, melyet Jodocus Vujdtsnek és feleségének, Batherine Borluutnak festett. Kevesen kérdőjelezik meg, hogy ez Európa legimpresszívebb önálló műve, mely jelenleg eredeti helyén, a St. Bavo katedrálisban, Ghentben, Belgiumban látható.
A ghenti oltárkép
Az ünnepelt Arnolfini portrén (London, Nemzeti Galéria) van Eyck a festmény fekete falán, a konvex tükör fölött írta alá – Johannes de Eyck fuit hic 1434" (itt járt Jan van Eyck, 1434)- Ez talán a művészettörténészek által legtöbbet elemzett portré.
Ez nem egy megfestett eljegyzési jelenet, vagy bethrothal, ahogy Erwin Panowsky sejteti. A nő nem terhes, és a ruhaemelő kéztartás egy gyakori kortárs átvétel (szűz) Szt. Katalinról (beleértve Jan van Eyck saját munkáját az ún. drezdai triptichont).
A genti székesegyház Bárány-imádás szárnyasoltára (1432) A genti székesegyház Bárány-imádás szárnyasoltára (1432). Hubert és Jan van Eyck alkotása, a németalföldi reneszánsz kezdetét jelzi, egyidőben a Firenzében indult folyamattal.
Bárány - imádás
VÉGE