MOB-info A Magyar Orvosi Bibliográfia régen és most Dr. Palotai Mária – Kovács Beatrix GYEMSZI IRF MKE Vándorgyűlés, 2011. július 15. Pécs A Magyar Orvosi Bibliográfia kurrens bibliográfia, a nemzeti bibliográfiai rendszer része. A hazai kiadványokat folyamatosan számba vevő, kurrens Magyar Nemzeti Bibliográfia 1946-tól jelenik meg nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár egyik legfontosabb központi szolgáltatásaként. Az elmúlt több mint 60 év alatt a bibliográfiában feldolgozott kiadványfajták köre fokozatosan bővült, az előállítás módja is sokat változott: a nyomtatott kiadványt fokozatosan kiszorította az elektronikus formában való megjelenés. A nemzeti bibliográfiai rendszer keretében gondoskodni kell a hazai kutatási eredmények összegzéséről és ezeknek a hazai felhasználók részére történő közvetítéséről. E feladatok teljesítését a nemzeti bibliográfia nem vállalhatja, ezért szükség van a nemzeti szakbibliográfiákra.

A szakbibliográfiai tevékenység fő szempontjai a szakember igényeihez alkalmazkodjon a bibliográfiai feldolgozás szintje, minél több, a dokumentum tartalmára utaló információhoz jusson, keresési gyakorlatát vegye figyelembe a bibliográfia struktúrája, szerkezete a szakbibliográfia gyűjtőköre különös tekintettel terjedjen ki arra a feldolgozandó szakterületre, amelyet nem vesz számba az általános nemzeti bibliográfia, A szakbibliográfiák esetében több szempontot is figyelembe kell venni, első sorban a szakemberek, felhasználók igényét. az ország szakbibliográfiai rendszerének folyamatos hozzáférést kell biztosítania mind a kurrens szakirodalomhoz, mind a visszamenőleges szakirodalomhoz

Az első magyar orvostudományi bibliográfiák Weszprémi István (1723-1799) Magyarország és Erdély orvosainak négykötetes életrajza Succinta Medicorum Hungariae et Transilvaniae Biographia 1774 és 1787 között Lipcsében és Bécsben jelent meg Nyugat-Európában már a XVI. században megjelentek az első orvosi szakbibliográfiák. Magyarországon is voltak már ekkor, a bibliográfiai számbavétel iránti törekvések, de az igazi kezdetet a XVIII. századra kell tennünk. Weszprémi kizárólag csak olyan orvos-írókat vett fel a bibliográfiájába, akik legalább egy orvosi művet írtak. Neki köszönhető, hogy Erdély és Magyarország legtöbb régi, jeles orvosának a neve fennmaradt. Az életrajzokon belül a városok egészségügyi állapotáról is közölt adatokat. Az orvosok nemzetközi kapcsolatait, külföldi egyetemi elismertségüket, jelentős folyóiratokban való közreműködésüket is feltárta

Orvostudományi bibliográfiák Fekete Lajos (1834-1874) Magyar orvosi könyvészet 1848-1874. Mainzer János (1828-1903) A magyar orvostudományi irodalom 1770-ig Győry Tibor (1869-1938) Magyarország orvosi bibliográfiája 1472-1899. A Magyarországban és hazánkra vonatkozólag a külföldön megjelent orvosi könyveknek kimutatása Magyarország orvosainak évkönyve és címtára (1900-20) 1. kötet Kelen József összeállításában: A hazai orvosirodalom az 1899. évben Az első szakszerűnek mondható orvosi bibliográfia, Fekete Lajos (1834-1874) orvosdoktor, orvos-történész Magyar orvosi könyvészet 1848-1874. című kéziratos bibliográfiája sajnos elkallódott. Jelentős mű lehetett, mivel 1875-ben a magyar orvosok és természettudósok vándorgyűlésén jutalmat nyert. Nyomtatásban jelent meg a kolozsvári orvosprofesszor Mainzer János (1828-1903) műve: A magyar orvostudományi irodalom 1770-ig. Ez a 32 lapos füzet, mely a régi magyar orvosok, orvosi és botanikai művek időrendi felsorolását adja, már a megjelenésekor sem volt korszerű. Győry Tibor (1869-1938) a budapesti orvostudományi kar tudós professzora „Magyarország orvosi bibliográfiája 1472-1899. A Magyarországban és hazánkra vonatkozólag a külföldön megjelent orvosi könyveknek kimutatása” című bibliográfiája bár alapos, de adatai kiegészítésre szorulnak. A jegyzék a hazai orvosi szakkönyvek szakosított bibliográfiája, az egyes részekbe tartozó művek a szerzők nevének betűrendjében található. Jelentős orvostudományi anyag található a Magyarország orvosainak évkönyve és címtára évenként megjelenő kiadványban. Először 1900-ban jelent meg Kelen József összeállításában: A hazai orvosirodalom az 1899. évben címmel. Ez a vállalkozás 1920-ig élt, a szerkesztői gyakran változtak, és kizárólag a hazai magyar nyelvű irodalmat vették figyelembe.

Peleskei Magyar Orvosi Bibliográfiája Nem jelent meg nyomtatott formában. Két fő részből áll a hatkötetes szerzői és a kilenckötetes szakbibliográfiai részből. Az egyes kötetek beosztása: I. Anatómia-kórbonctan, élettan-kóréletten II. Gyógyszertan, mikrobiológia-immunológia III. Belgyógyászat, gyermekgyógyászat IV. Fertőző betegségek V. Ideg-elmegyógyászat VI. Sebészet VII. Szülészet-nőgyógyászat, urológia, bőrgyógyászat, nemikórtan VIII. Fogászat, fül-orr-torok-gégegyógyászat, szemészet, radiológia, fizikotherápia IX. Közegészségügy, törvényszéki orvostan, orvostörténeti vonatkozások, gyűlések, jelentések, emlékkönyvek, orvosi kiadványok, necrológok Peleskei Lajos orvos hatalmas erőfeszítéssel gyűjtötte össze a magyar orvostudományi irodalmat. 1947-ben zárta le a gyűjtést.Bbibliográfiája nem jelent meg nyomtatott formában. Peleskei, mint szinte mindegyik orvos elődje, műkedvelő bibliográfus volt. A magyar szerzők külföldi közleményeit a szerzők bejelentései alapján dolgozta fel. Peleskei Magyar Orvosi Bibliográfiája két fő részből áll a hatkötetes szerzői és a kilenckötetes szakbibliográfiai részből. [

A Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) – a kurrens szakbibliográfia 1957 - Orvostudományi Dokumentációs Központ 1960-tól: az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ, 1980-tól: az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár – Medinfo -, 1997-tól: az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár, 2004-től az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, 2011 május 1-től GYEMSZI A Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) szervezett formában, intézményi háttérrel, először 1957-ben az Orvostudományi Dokumentációs Központ gondozásában jelent meg. Majd a Központ jogutódjai vették át a bibliográfia szerkesztését.

Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) alapjain Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK). Az új egészségpolitika és az egészségügyi struktúraátalakítás jegyében gazdasági együttműködésben folytatja tevékenységét a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi háttérintézményeinek egy része. Az új módszertani központ (GYEMSZI) az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) alapjain az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI) és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) összeolvadásából jött létre.

GYEMSZI feladata A jelenlegi hatósági és egyéb szakmai feladatok mellett az országos egészségügyi minőségfejlesztési és betegbiztonsági stratégia megalkotása, az egészségügyi intézmények közötti funkcionális integrációhoz szükséges kataszterek nyilvántartása, az ágazat informatikai központjának létrehozása, a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok kialakítása, monitorozása, a szakfelügyeleti rendszer működtetése, az ágazatot érintő európai uniós projektek  menedzselése Teljes egészében átveszi az EMKI, ESKI, OGYI és ETI jelenlegi hatósági és egyéb szakmai feladatait, továbbá az OMSZK tevékenységének egy részét. Az integrálódó szervezetek eddigi munkáján túl, a GYEMSZI jövőbeni feladata lesz - a Semmelweis Tervben lefektetett stratégiai céloknak megfelelően - az országos egészségügyi minőségfejlesztési és betegbiztonsági stratégia megalkotása, az egészségügyi intézmények közötti funkcionális integrációhoz szükséges kataszterek nyilvántartása, az ágazat informatikai központjának létrehozása, a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságok kialakítása, monitorozása, a szakfelügyeleti rendszer működtetése, és ez a szervezet végzi majd az ágazatot érintő európai uniós projektek  menedzselését is.

A szakbibliográfia manuális készítése 1957-től 1964-ig évi négy, 1965-től hat számban jelent meg. 1975-től 1990-ig supplementumok A feltárás: Az első évben 17 latin elnevezésű témakörben (1. Anatomia. Histologia. Embryologia. Anthropologia; 2. Physiologia. Biochemia, Pharmakologia, stb.) 1958-tól 25-re bővült a témakörök száma (1. Orvostudomány általában; 2. Anatómia; 3. Élettan. Biofizika; 4. Orvosi mikrobiológia, stb.) 1960-tól 1990-ig 35 szakcsoport, illetve az azokon belül képzett alcsoportok 1975-től 1990-ig supplementumok jelentek meg a MOB mellett, amelyek az egyes konferenciákon elhangzott előadások anyagát tárták fel. Az első évben 17 latin elnevezésű témakörben végezték a tartalmi feltárást. 1958-tól 25-re bővült a témakörök száma és már magyar nyelven jelentek meg a témakörök. 1960-tól 1990-ig a hazai orvostudomány struktúráját tükröző 35 szakcsoport, illetve az azokon belül képzett alcsoportok alapján történt a feltárás.

A MOB számítógépes előállítása 1990-1996: MicroISIS adatbáziskezelő 1996-tól: ORACLE-OLIB integrált könyvtári rendszerben, 2001-től az OLIB-rendszerhez illesztett kiadványkészítő program segítségével készül. 2007 – új webes felület 2011 – feldolgozás SZIKLÁ-ban 1990-ben kezdték meg a bibliográfia számítógépes előállítását, amelyet sok kritika ért a felhasználók és a szakmabeliek részéről egyaránt. Az adatbázis a MICRO-CDS-ISIS adatbáziskezelő rendszerre épült. A rendszer első sorban a MOB füzetek előállítására készült, de alkalmas volt helyi on-line keresésre is. A MOB füzetek használati útmutatót, betűrendes szak- és személynévmutatót tartalmaztak, közölték a feldolgozott időszaki kiadványok betűrendes jegyzékét és a gyógyszerkészítmények mutatóját. 1996-ban a PHARE segítséggel megvalósult információtechnológiai fejlesztés keretében telepítésre került az ORACLE-OLIB integrált könyvtári rendszer. A MOB 1990-től MICRO-CDS-ISIS-ben készült bibliográfiai adatállománya konvertálásra került az új integrált könyvtári rendszerben 2004-ben a MOB-ot kiadó intézet új feladatköröket kapott. A könyvtár gyűjtőköre megváltozott, a klinikai orvostudományi szakirodalmat már nem gyűjti. Többek között ezért, valamint, hogy a kötelespéldányokból már rendszeresen nem részesül a könyvtár, a szakkönyvek már nem kerülnek feldolgozásra a MOB-ba, csak a szakfolyóiratok cikkei. A szakkönyvek feldolgozása viszont továbbra is folyamatos az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek Bibliográfiájában. 2007 elején a MOB új, saját keresőfelületet kapott. Ezzel egyszerűsödött és megnőtt a visszakeresési lehetőségek száma, gyorsabb lett a rendszer működése.

Változások 2006-2008 1997-2005. retrospektív CD CD-ROM Összefoglalók 2008-ban az új felületre 1990-1997. évek 25 ezer tétel 2006-ban a MOB 50. évfolyamához érkezett. Ebből az alkalomból az előfizetők ingyenesen megkapták a 1997 és 2005 között megjelent MOB-füzetek kumulált összeállítását CD-ROM-on. Ugyanettől az évtől a MOB nyomtatott formában megszűnt, már csak CD-ROM-on lehet rá előfizetni, évente 4 CD jelenik meg. Negyedévente átlagosan 1000 tétellel gyarapszik a bibliográfia. 2006-tól a folyóiratcikkek adatai mellett a folyóiratokban megjelent összefoglalókat is tartalmazza a MOB. 2008-ban az új felületre betöltöttük az 1990 és 1997. közötti évek mintegy 25 ezer tételét. MOB – CD-re: 25 előfizetőnk van, még kb. 20 példányt ajándékba küldünk kiadóknak, szerkesztőségeknek. Sok kórházi könyvtárban nincs internet, illetve számítógéphez is nehezen férnek hozzá, ezért van szükség a CD-s formátumra.

MOB-ba Bekerül: Hazai egészségügyi, orvostudományi és határterületi szaklapok szakcikkei Orvosokról szóló nekrológok, kitüntetések, jubileumi események Rendezvényekről, kongresszusokról szóló beszámolók Szakmai kollégiumi és Minisztériumi protokoll, módszertani levél, ajánlás,irányelv Nem kerül feldolgozásra: Kereskedelmi célú/reklám/életmód folyóiratok Betegtájékoztató lapok Szakcikkek másod- ill. harmad-közlése Interjúk Szakújságírók cikkei A bibliográfia teljességre való törekvéssel dolgozza fel a hazai egészségügyi, orvostudományi és határterületi szaklapokban megjelent közleményeket,

Könyvtári kezdőoldal Könyvtári kezdőoldal

6500 tétel található a tárgyszavak között

Ez a MOB webes felületének kezdő oldala Ez a MOB webes felületének kezdő oldala. Itt látjuk a felső sorban a különböző keresési lehetőségeket. Kereshetünk MOB füzetszámra, szerzőkre, tárgyszavakra, kulcsszavakra és folyóiratcímekre. Már itt felhívjuk a figyelmet a használati útmutató figyelmes elolvasására. Érdemes a keresés előtt megtekinteni. Az egyszerű keresés segítségével címre és kulcsszóra ajánlott keresni, mert a találatok a bibliográfiai tételek címe szerinti betűrendben jelennek meg. Az összetett keresés szolgál egyszerre több kereső kifejezés megadásával történő keresésre. A megadott kereső kifejezések logikai ÉS kapcsolatban állnak egymással. A böngészés betűrendes listákban keres.

Keresési tanácsok A találatok 20-as listában jelennek meg egyszerre maximum 20 oldalon (400 tétel) Csonkolás %-el, a karakter helyettesítés _-el A csonkolás minden kereső kifejezés végén automatikus! Az ékezetek nincsenek megkülönböztetve

Keresési példák Böngészés, szerzők, róla szóló Amennyiben nem vagyunk biztosak a szerző teljes nevében, akkor a vezetéknevet elég beírni, vagy néhány karaktert a szerző nevéből. Például beírhatjuk a szerző keresőmezőbe „Szócska", akkor megkapjuk az összes Szócská-val kezdődő vezetéknevű összes szerző bibliográfiai tételét. Ezen a példán azt látjuk, hogy a csupa nagybetűvel írjuk a szerző/orvos nevét, ha egy a róla szóló folyóiratcikkről van szó.

Kiválaszthatjuk a minket érdeklő egyes tételeket úgy, hogy a tételszám melletti jelölő négyzetbe kattintunk, vagy lehetőségünk van az összes (maximum 20) találat részletes leírásának a megjelenítésére ISBD formátumban (összefoglalók nélkül). Az adott példán a címre kattintva a tétel részletes leírását és (amennyiben a tételhez tartozik) az összefoglalóját tekinthetjük meg. Egyszerre mindig csak egy találati oldalból jelölhetünk ki tételeket. A találati listák egyes tételeinél a kék színnel megjelenő MOB füzetszámra, szerzők nevére, tárgyszavakra, folyóirat címére, füzetszámára kattintva léphetünk tovább és megkapjuk az adott keresési szemponthoz kapcsolódó tételeket.

Sajnos nincs mód a megjelenési évre közvetlenül rákeresni, ezért azt ajánljuk, hogy a MOB füzetszámnál adjuk meg azt az évszámot, amikor vélhetően a cikk megjelent és úgy keressünk rá például arra, hogy 2010-ben milyen táplálkozási zavarokkal kapcsolatos cikkek jelentek meg. Kijelölés után nyomtatási listát kapunk amelyet aztán lementhetünk, vagy kinyomtathatunk.

Példa folyóiratcím böngészésére, ha nem tudjuk pontosan…

Ha konkrét folyóiratban megjelent cikkeket keresünk, akkor célszerű ezt a keresést választani. Példa folyóiratcikk keresésre évre és tárgyszóra szűkítve.

Sokszor keresnek egy-egy szakterület irányelvét, módszertani levelét Sokszor keresnek egy-egy szakterület irányelvét, módszertani levelét. Azt tanácsoljuk, hogy használják az IRÁNYELVEK tárgyszót és a keresett szakterület tárgyszavát. A találatnál egy M + számjelzést találnak, ami az irányelv raktári jelét mutatja meg a könyvtárosoknak. A módszertani leveleket könyvtárunk megőrzi és helyben használatra szolgáltatja.

Fejlesztési tervek Ugrópontok a teljes szöveghez Kosárfunkció Retrospektív feldolgozás (1990 előtti MOB füzetek) Idén ősszel fogjuk az ugrópontokat és a kosárfunkciót megvalósítani.

Egy kis MOB statisztika 2010-ben: Látogatások száma: 29 634 Oldalmegtekintés: 340 864 Látogatás/oldal: 11,5 Visszafordulók aránya: 30,38 % Átlagos idő: 0:06:09 Új látogatók látogatásai: 65,62 % Forrás: http://www.eski.hu/new3/kiadv/zip_doc/evkonyv-2010.pdf Az ESKI 2010 évkönyvében megjelent adatok alapján az ESKI honlapján a második leglátogatottabb aloldal a Magyar Orvosi Bibliográfia volt, ahol magas volt a látogatásonkénti megtekintett oldalszám, és az oldalon töltött átlagos idő (több mint hat perc).

Felhasznált irodalom Jehoda Imola: Kőtáblától a világhálóig. Budapest, SE EFK. 2004. Dörnyei Sándor: A magyar orvosi bibliográfia megvalósításáról. = Orvosi Könyvtáros, 1961. 1.sz. 44-45.p Kozocsa Sándor: A magyar orvostudományi és egészségügyi bibliográfia kezdettől napjainkig. = Magyar Könyvszemle, 1961. 2.sz. 191-192.p. Palotai Mária: A Magyar Orvosi Bibliográfia. = Magyar Orvosi Nyelv, 2008. 2. 74-79.p. Schultheisz Emil: A felvilágosodás könyvei. Weszprémi István 1723-1799. = Lege Artis Medicinae, 2000. 10. évf. 1.sz. p.82-85. Szekeres Zsuzsanna: A Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) helyzete és jelentősége a hazai szakirodalmi tájékoztatásban. http://mek.oszk.hu/03100/03128/html/szekeres.htm Vízvári Dóra: Szakbibliográfiák az egészségügyben. Medline, Magyar Orvosi Bibliográfia. Szakdolgozat. Budapest, 2008

Köszönjük a figyelmet!