A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012-ben Globalizáció

Mi a világgazdaság? a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összes- sége kialakulása: a nemzetállamok közötti kereskedelem meg- indulásával egyidőben (Nyugat-Európa: XV-XVI. század)‏ a fogalom földrajzi és tartalmi értelemben is folyamato- san változik, gazdagodik:

Mi a világgazdaság? - földrajzi → új nemzetállamok bekapcsolódása a nk-i munkamegosztásba - tartalmi → a nemzetközi munkamegosztás új formái jelennek meg világméretű áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac liberalizáltsága, integráltsága földrajzilag eltérő, de egyre erősödik

A világgazdaság helyzete és kilátásai 2012-ben

A világgazdasági növekedés üteme a válság előtti 20 évben gyorsult: : 3,4%; : 4,2% de: 2006 óta a növekedés üteme lassul 2008 vége-2009 eleje: brutális recesszió 2009 közepe-2010 közepe: törékeny és egyenlőtlen növe- kedés a fiskális ösztönző intézkedések következtében 2010 közepétől: a világgazdasági növekedés újra lelassul a növekvő költségvetési hiány és államadósság miatt megszorító intézkedések bevezetésére kerül sor

A válság hatása a fejlett országokra jelentős gazdasági visszaesés (2009: -4%) a GDP-növekedés a válság utáni fellendülés időszakában is alacsony (2010: 2,7%) tartós foglalkoztatási válság (munkanélküliségi ráta: 8,6%) → stagnáló jövedelmek, gyenge kereslet mindezek és a foganatosított megszorító intézkedések 2011-ben a gazdasági növekedés további lassulását eredményezték

Gazdasági növekedés az uniós országokban (2010Q4-2011Q3)

az EU27 munkanélküliségi rátája 9,9%, míg az euróöve- zeté 10,4% volt 2011 decemberében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Spanyolország- ban (22,9%), Görögországban (19,2%) és Litvániában (15,3%) – Magyarország (10,9%)

Az Egyesült Államok államadóssága ( )

A válság hatása a fejlődő országokra mérsékelt gazdasági visszaesés (2009: 2,4%) a válságot követő gazdasági fellendülés stabil (2010: 7,5%) a foglalkoztatás válság utáni fellendülése sokkal erőtelje- sebb, mint a fejletteknél 2011 közepétől lassuló gazdasági növekedés (ok: a fejlett országok gyengébb kereslete, csökkenő nyersanyagárak) a jövőben a világgazdasági növekedés motorjai marad- nak (elsősorban Kína, India, esetleg Brazília)

Hosszú távú munkanélküliség a fejlett és fejlődő országokban

Kilátások 2012-re a világgazdaságot újra globális visszaesés fenyegeti a legégetőbb problémát a magas munkanélküliség és a gazdasági növekedés mértékének csökkenése jelenti, elsősorban a fejlett országokban a fejlődő országok várhatóan továbbra is a világgazda- ság motorjai maradnak, de gazdasági növekedésük le- lassul a fejlett országok gyengeségei miatt

Világkereskedelem a gazdasági növekedés fontos tényezője a külkereske- delem (különösen az export) között 7%, között 6,6%-kal bővült, tehát kétszer olyan gyorsan, mint a világtermelés a válság hatására volumene nagymértékben csökkent, de 2009 II. negyedévétől lassú növekedés figyelhető meg (elsősorban a feldolgozóipari termékek kereskedelmében nagy részaránnyal rendelkező ázsiai fejlődő országoknak köszönhetően)

Világkereskedelem 2010 második felétől a volumennövekedés dinamikája csökken, ami a jövőben is folytatódni fog oka: az alacsony világgazdasági növekedés a fejlődő gazdaságok kereskedelmi volumene 2010-re elérte a válság előtti szintet, a fejlett országoké még nem a fejlődő országok világkereskedelmi szerepe a jövő- ben is növekedni fog (1995 és 2010 közt részesedésük már 28,5%-ról 41,2%-ra nőtt) ok: gyors ipari növekedés

Nyersanyagárak fémek, mgazd-i termékek, kőolaj 1988 és 1997 között mérsékelten (0,6%-kal), 1998 és 2006 között azonban jelentősen (11%-kal) emelkedtek a válság hatására a nyersanyagárak összeomlanak, ezt követően nagymértékű ingadozás figyelhető meg március-2010 eleje: árnövekedés eleje közepe: árcsökkenés közepe-2011 közepe: árnövekedés közepe- : árcsökkenés

Nyersanyagárak 2012-ben a nyersanyagok ára feltehetően tovább mérséklődik okok:a nyersanyagok iránti csökkenő globális kereslet az alacsony világgazdasági növekedés ugyanakkor az árak ingadozásának kockázata a pénz- ügyi tényezők miatt (pl. USD árfolyamának ingadozása) magas

Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazdaságban

A gazdasági globalizáció értelmezése a világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódásának folyamata - a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egy- re sokfélébbek és egyre több országra kiterjednek - az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös, aszimmetrikus interdependenciák intenzitá- sa fokozódik ok: gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transz- nacionális jellegűvé válása

A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági folyamatok termelési folyamat a termelési tényezők újratermelődése a fogyasztás információáramlás pénzügyi folyamatok

A gazdasági globalizáció értelmezése Transznacionálissá váló gazdasági viszonyok nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás viszonyai nemzetközi tulajdonviszonyok a globális jövedelemelosztás viszonyai → a szoros értelemben vett gazdasági függetlenség illetve szuverenitás nem létezik → egyes országok domináns pozícióba kerülnek, mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak

A globalizáció fő mozgatóerői a kommunikációs és információs technológia fejlődése → „a távolság halála” a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: glo- bális üzletpolitikát folytatnak a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyitása a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (keres- kedelem, tőkeforgalom) a nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódása

A globalizációs folyamat hatásai sokrétűek (pozitívak, negatívak egyaránt)‏ növekszik a nemzetközi tényezők befolyása a gazdaság- ra → a kormányzati politika hatásköre csökken új lehetőségek egyes országok fejlődése számára az általános emberi jogok globalizálódása a globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai 1. a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája - a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a tőkét befogadó ország között 2. aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szol- gáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban - a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcso- latok szélesítése - áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai 3. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái –finanszírozási függőség –nemzetközi monetáris viszonyok aszimmetriái 4. A technológiai interdependenciák aszimmetriái - a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között - leküzdése: hosszú és nehéz folyamat (oktatás fejlesztése)

A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai 5. A munkaerő-áramlás aszimmetrikus nk-i szerkezete - a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között 6. Aszimmetrikus nk-i információáramlás