Távol-Kelet és helye a világgazdaságban

A távol-keleti térség alatt a következő országokat értjük: Dél-Korea Tajvan és a dél-kelet ázsiai országok (Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Myanmar, Szin-gapúr, Thaiföld, Vietnam) (+ Japán, Kína) Az országok között természeti, kulturális, társadalmi, gaz- dasági és politikai jellemzőik tekintetében jelentős különb- ségek vannak.

Természeti adottságok Dél-Korea: mérsékelt égöv kevés nyersanyag • Tajvan: szubtrópusi • a többi: trópusi égöv jelentős nyersanyagforrások - Indonézia, Brunei: kőolaj, földgáz - Malájzia: ón • a tenger jelentősége (halászat), kivétel: Laosz • Tajvan: szubtrópusi

Kulturális háttér A legtöbb országban több vallás is jelen van: Dél-Korea: 26% buddhista, 26% keresztény Indonézia: 90% muszlim (Malájziában is jelentős) Fülöp-szigetek: 82% katolikus Rengeteg etnikum, a kínaiak befolyása jelentős.

Történelmi háttér Thaiföld kivételével gyarmatok (brit, francia, holland, spanyol, amerikai, portugál) a II. világháborúban Japán az egész térséget elfoglalta a függetlenség elnyerése: - Fülöp-szigetek (1898) - Tajvan (1945) - Dél-Korea (1945) - Indonézia (1945, hivatalosan: 1946) - Vietnam (1945, hivatalosan: 1954) - Szingapúr (1965) - Malájzia (1957)

Politikai rendszer - a hidegháború idején Történelmi háttér Politikai rendszer - a hidegháború idején - Dél-Korea, Tajvan, Fülöp-szigetek: USA-szövetséges - Vietnam, Laosz: a SZU szövetségese - Kambodzsa: Kína szövetségese - Malájzia, Indonézia, Thaiföld: el nem kötelezett ország Gazdasági rendszer a legtöbb országban kapitalista rendszer (magántulajdon, de jelentős állami beavatkozás) Vietnam, Laosz, Kambodzsa: szovjet típusú (de: a 90-es évektől reformok)

A térség országainak gazdasági fejlődése Japán növekedése és gazdaságpolitikája hatást gyakorolt a térség többi országára és a hullámszerű fejlődés végighalad az egész régión → „repülő vadlibák”-modell JAPÁN Elsőhullámos fejlődők („tigrisek”) Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan Második hullám Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld Harmadik hullám Vietnam, Laosz, (Kína)

Az első hullámos országok gazdasági fejlődésének jellegzetességei Exportorientált gazdaságfejlesztési stratégia a hazai valuta árfolyamának alacsonyan tartása az exportáló vállalatoknak nyújtott állami támogatások az export összetétele: feldolgozóipari termékek - 70-es évek: munkaerőigényes iparágak (pl.: könnyűipar) - 80-90-es évek: a kivitel szerkezetének mo- dernizálása → tőke- és technológiaigényes iparágak (pl.: elektronikai- és autóipar)

Az első hullámos országok gazdasági fejlődésének jellegzetességei Eredmények a dk-ázsiai országok világexportból való részesedése nő 1960-80: évi 10% körüli gazdasági növekedés → import-bővülés A siker további összetevői agrárreform magas hazai megtakarítási és beruházási ráta alacsony inflációs ráta hatékony oktatási rendszer az állam központi szerepe a gazdaságfejlesztésben

A második hullámos országok gazda-sági fejlődésének jellegzetességei kezdetben import-helyettesítő politika, de a 80-as évektől áttérnek az exportösztönzésre nagyobb hangsúlyt fektettek a külföldi működőtőke be-csalogatására is (ld.: különleges gazdasági övezetek) természeti adottságok → a mezőgazdasági termékek és egyéb nyersanyagok exportban betöltött szerepe jelentő-sebb kevésbé koordinált, kevésbé szerves fejlődés

A Távol-Kelet helye a világpiacon Dél-Korea DRAM-chipek, hajógyártás, acél-ipar, autóipar, elektronikai ipar Tajvan integrált áramkörök, számítógé-pek (laptop, notebook)

A Távol-Kelet helye a világpiacon Hongkong pénz-és ingatlanpiaci központ közvetítő Kína és a világ közötti kereskedelemben Szingapúr kereskedelmi, pénzügyi, logisz-tikai központ high-tech elektronika, kutatás-fejlesztés

A Távol-Kelet helye a világpiacon Malajzia, Thaiföld elektronikai cikkek és alkatrészek Indonézia háztartási elektronika

A Távol-Kelet helye a világpiacon Fülöp-szigetek számítógép-alkatrészek a térség országainak legfontosabb kereske-delmi partnerei: USA és Japán - az importban Japán szerepe jelentősebb, az exportban azonban az USA-é - a 90-es években nőtt az intraregionális ke-reskedelem szerepe a térség országai csatlakoztak a WTO-hoz is (Kína: 2001; Tajvan: 2002; Vietnam: 2007)

Részesedés a világ áruexportjából (2007) Ország Része-sedés Rang-sor Kína 8,7 2. Dél-Korea 2,7 11. Hongkong 2,5 13. Szingapúr 2,1 14. Tajvan 1,8 16. Ország Része-sedés Rang-sor Malajzia 1,3 19. Thaiföld 1,1 25. Indonézia 0,8 32. Fülöp-szgk 0,4 48. Vietnam 0,3 50. Forrás: www.wto.org

Részesedés a világ szolgáltatásexportjából (2007) Ország Része-sedés Rang-sor Kína 3,7 7. Hongkong 2,5 12. Szingapúr 2,0 14. Dél-Korea 1,8 18. Tajvan 0,9 26. Ország Része-sedés Rang-sor Thaiföld 0,9 27. Malajzia 30. Forrás: www.wto.org

Tőkemozgások a 80-as évek végéig: szinte kizárólag tőkét fogadó országok voltak (japán és amerikai cégek) 90-es évektől: - minden eddiginél nagyobb mértékű tőkebeáramlás, pl.: különleges gazdasági övezetek kialakítása révén (Malajzia, Thaiföld, Indonézia, Fülöp-szigetek) - Dél-Korea és Tajvan már egyre több tőkét exportál

A térségbe beáramló FDI állománya (millió USD) 1990 2006 Hongkong 45 073 769 029 1. Kína 20 691 292 559 2. Szingapúr 30 468 210 089 3. Dél-Korea 5 186 70 974 4. Thaiföld 8 242 68 058 5. Malajzia 10 318 53 575 6. Tajvan 9 735 50 386 7. Forrás: World Investment Report 2007

A térségbe beáramló FDI állománya (millió USD) 1990 2006 Vietnam 1 650 33 451 8. Indonézia 8 855 19 056 9. Fülöp-szigetek 3 268 17 120 10. Brunei 33 9 861 11. Myanmar 281 5 005 12. Kambodzsa 38 2 954 13. Laosz 13 856 14. Forrás: World Investment Report 2007

A térségből kiáramló FDI állománya (millió USD) Forrás: World Investment Report 2007 1990 2006 Hongkong 11 920 688 974 1. Szingapúr 7 808 117 580 2. Tajvan 30 356 113 910 3. Kína 4 455 73 330 4. Dél-Korea 2 301 46 760 5. Malajzia 753 27 830 6. Indonézia 8 855 19 056 7. Thaiföld 418 5 608 8. Fülöp-szigetek 155 2 104 9.

Az 1997-98-as ázsiai válság a thaiföldi valuta, a baht 1997 júliusi leértékelődésével kezdődött, ami átterjedt a térség több valutájára is Thaiföldet, Indonéziát, D-Koreát érintette a leginkább Okok árfolyampolitika: felértékelt valuták az infláció mérséklése miatt → az export drágul élesedő világpiaci verseny (Kína) ↓ az export versenyképessége csökken

Az 1997-98-as ázsiai válság túltermelés a világpiacon a térség exporttermékeiből → az exportcikkek ára esik → a behozatal értéke nő → a folyó fizetési mérleg hiánya növekszik rosszul felhasznált hitelek FDI helyett rövid lejáratú tőke érkezik a térségbe → pénz-ügyi- és ingatlanspekulációk (a pénzügyi szabályozás azonban hiányos)

Az 1997-98-as ázsiai válság Következmények gazdasági visszaesés infláció növekvő munkanélküliség és szegénység csődhullám (a vállalatok korábbi eladósodása miatt) De: IMF-hitel → kamatlábak emelése, valutaleértékelés, ktsgvetési kiadások csökkentése, bevételek növelése leértékelődő valuta → növekvő exportképesség a külföldi tőke beáramlása (D-Korea, Thaiföld)

Az 1997-98-as ázsiai válság Kilábalás viszonylag gyorsan megtörténik (2000-re) a valutaárfolyamok stabilizálódnak a gazdasági növekedés üteme csökken (1990-2003 kö-zött átlagosan 4-5%) alacsony inflációs ráta a folyó fizetési mérleg többlettel zár a vállalatok adósságai csökkennek a pénzügyi rendszer felügyeletét megerősítették

Az 1 főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI), 2004

A válság hatása a térség gazdaságaira

A dél-kelet ázsiai országok exportja a GDP százalékában

http://siteresources. worldbank http://siteresources.worldbank.org/INTEAPHALFYEARLYUPDATE/Resources/550192-1238574864269/5976918-1239010682147/update_april09_fullreport.pdf