Politikai rendszerek típusai II. Állam és kormányformák Politológia 5.előadás
Államforma Államforma: az államfői poszt betöltésének útja ha örökléssel akkor az államforma monarchia ha választás útján akkor köztársaság A demokrácia és a diktatúra nem államformák!!! Demokráciáknak és dikatúráknak egyaránt van államformájuk! Politológia 5.előadás
Államforma Államforma alapján: Diktatúra Demokrácia Monarchia Abszolút monarchiák Teokratikus Parlamentáris monarchiák Köztársaság Katonai diktatúrák Szocialista népköztársaságok Elnöki diktatúrák Teokratikus köztársaság Köztársasági demokráciák parlamentáris, elnöki vagy félelnöki kormányformával Politológia 5.előadás
Kormányforma Kormányforma: a hatalmi ágak egymáshoz való viszonya az adott államban, különös tekintette a végrehajtásra és a törvényhozásra: nincs hatalommegosztás alkotmányos monarchiák parlamentáris prezidenciális Félprezidenciális egyéb hatalommegosztásos berendezkedések Politológia 5.előadás
Nincs hatalommegosztás Abszolút monarchiák (pl. Szaúd-Arábia) Szocialista népköztársaságok (pl. Kína. Kuba), van hatalommegosztás, ugyanakkor minden hatalmi ágban rögzítve a kommunista párt vezető szerepe Katonai kormányzás (pl. Mianmar), a civil kormányzás felfüggesztve, általában „ideiglenes” jelleggel, ami viszont évtizedekig is tarthat Teokratikus köztársaság (pl. Iráni Iszlám Köztársaság) Politológia 5.előadás
Alkotmányos monarchiák (pl. Jordánia, Liechtenstein, Monaco) Az uralkodó hatalma nem abszolút, létezik alkotmány, a törvényhozás a parlament feladata, ugyanakkor a kormány az uralkodónak felelős, tehát nincs parlamentarizmus! (a kormány nem a parlamentnek felel!) Politológia 5.előadás
A parlamentáris modell (modell állam: Egyesült Királyság) a kormány a törvényhozás akaratát hajtja végre a parlamenti többség alakít kormányt a kormány automatikusan megbukik, ha elveszíti parlamenti többségét a hatalommegosztás a kormány és parlament között nem érvényesül a legfontosabb politikai döntéshozó szerv a kormány az államfő hatalma szimbolikus monarchikus és köztársasági államforma mellett egyaránt létezhet Politológia 5.előadás
Altípusa a parlamentáris rendszereknek: az ún Altípusa a parlamentáris rendszereknek: az ún. kancellári modell (modell állam: Németország): a kormány pozíciója megerősítve a parlamenttel szemben, csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal váltható le csak a kormány egésze ellen nyújtható be bizalmatlansági indítvány, egyes miniszterek ellen nem Kancellári típusú parlamentáris monarchia: Spanyolroszág Kancellári típusú parlamentáris köztársaság: Németország, Ausztria, Magyarország Politológia 5.előadás
Prezidenciális rendszerek (modell állam: Amerikai Egyesült Államok) A törvényhozást és az elnököt egymástól függetlenül választják Az elnök nem felelős a törvényhozásnak, de ő sem oszlathatja fel a parlamentet Az elnök egyszemélyben képviseli a végrehajtó hatalmat, kinevezhet minisztereket, de kormány mint testület nem létezik A legfontosabb politikai döntéshozó az elnök Ha a kormányforma prezidenciális az államforma csak köztársasági lehet! Politológia 5.előadás
Félelnöki rendszerek (modell állam: Franciaország) A törvényhozást és az elnököt egymástól függetlenül választják Az elnök nem felelős a törvényhozásnak, ő viszont feloszlathatja a parlamentet A parlamenti többség választja meg a kormányt, de kinevezéséhez az elnök beleegyezése is szükséges A kormány az elnöknek és a parlamentnek is felelős Politológia 5.előadás
Egyéb hatalommegosztásos kormányformák pl. direktoriális rendszer Svájcban, San Marino stb. Politológia 5.előadás
Hatalommegosztás területi alapon Unitárius államok Föderációk (szövetségi államok: a szuverenitás a szövetségi szinté, de bizonyos hatásköröket átenged a tagállamoknak) Konföderációk (államszövetségek: a szuverenitás a tagállamoké, ők engednek át hatásköröket a szövetségi szintnek) Politológia 5.előadás
Köszönöm a figyelmet! Politológia 5.előadás