Az urbanizáció Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Erdővagyon-gazdálkodás
Advertisements

„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete
TELEPÜLÉS ÉS LAKOSSÁG RENDSZEREZÉSE
VÁLSÁGÁLLÓ PORTFÓLIÓMENEDZSMENT KILÁTÁS A ‘B’ ÉPÜLETBŐL május 11. Sellyey Tamás, Indotek Group.
Róma.
A városok fejlődése és szerkezete
Róma az örök város.
Az urbanizáció és városaink
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A város, mint a problémák tárháza. A minden elképzelést felülmúló népességnövekedési ütem és az elképesztő méreteket öltő faluból városba történő vándorlás.
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Az Európai Unió és Magyarország
Települések A városok.
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
Készítette: Molnár Richárd, I. Geográfus MSc
Urbanizáció a fejlődő országokban
AZ EMBERISÉG ÉLELMEZÉSI HELYZETE
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
Az urbanizáció és városaink. Mitől város egy település?  magasabb a lélekszáma és a népsűrűsége  szerepköre összetettebb  infrastruktúrája fejlettebb.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
Az urbanizáció és városaink
KEZDÉS!!!!!!.
Az urbanizáció és városaink
AZ URBANIZÁCIÓ KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM JELLEMZŐ VONÁSAI MAGYARORSZÁGON
A Microsoft Windows Vista gazdasági hatásai Lehetőségek az ökoszisztéma számára Microsoft Innovációs Nap november 27. Komáromi Zoltán Ügyvezető igazgató.
MTA Regionális Kutatások Központja Az államhatárok hatása a városok fejlődésére a Kárpát-medencében Hardi Tamás tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Város és Falu Tantárgyfelelős: Dr
Debrecen és vonzáskörzete
EU II..
T.K. 33 – 34. Az alapértelmezett előtér- és háttérszín, valamint a körvonalak színének beállításához a Paletta színeit használhatjuk. 1 Az RGB színrendszerben.
TELEPÜLÉSTAN 5. Településrendszer, régió. MI A RÉGIÓ? Vonzáskörzet (régió)
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Dr. Hardi Tamás, MTA RKK NYUTI,
Európa városi történelme
Urbanizáció Kelet-Közép-Európában. A., Az I. világháború előtti időszak I. Általános jellemzők II. Belső különbségek 1. legfejlettebb térség 2. „közepesen”
Az európai városrendszer
Közép-Magyarország településszerkezete
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
Táplálkozási szokások és annak hatása az egészségügyi állapotra
Olaszország.
A világnépesség növekedése
A népességnövekedés tényezői és következményei
A települések és a városodás folyamata
Foglalkoztatottság 1.A foglalkoztatási ráta Magyarországon EU átlagban alacsony, a V4- ek között a legalacsonyabb. 2.A válság előtt egyedül Magyarországon.
Európa regionális földrajza
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE.
Regionális gazdaságtan 7.
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
Európa demográfiája Készítette: Vadas Erik I. Geográfus MSc
A FÜRDŐK HELYZETE AZ EURÓPAI TURISZTIKAI PIACON Siniša Perić.
A világ az első világháború után
A második ipari forradalom és hatásai
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Az urbanizáció (urbs, urbis)
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
A II. világháború (1.) A háború első szakasza
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
9. TELEPÜLÉSEK.
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Készítette: Koleszár Gábor
A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei
Előadás másolata:

Az urbanizáció Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

Alapfogalmak urbanizáció: a városodás, illetve városiasodás fogalma együttesen városodás: a városok népességének számszerű gyarapodását és a lakosság térbeli koncentrációja (mennyiségi elem) városiasodás: a városokra jellemző szolgáltatások, infrastuktúra stb. általános elterjedésé (minőségi elem) város: az ENSZ statisztikái szerint a főnél népesebb település szuburbanizáció: elővárosiasodás, az elővárosok kialakulása és elterjedése a nagyvárosok közelében. Fő típusa a lazán beépített kertváros (vagy „alvóváros”) zöld övezetek: a városok körül kijelölt zónák, beépítési tilalommal ellenurbanizáció: a városodási folyamat megállása, sőt a lakosság térbeli koncentrációjának csökkenésével jellemezhető folyamat gettósodás: a különböző városrészek etnikai szegregációja és a né- pességük közötti kapcsolatok megszakadása a nagyvárosokban. E negyedek leromlanak, a lakosság életminősége jelentősen csökken agglomeráció: várostömörülés, kis helyen sok, egymással összeépülő nagyváros kialakulása

A városi lakosság növekedése 1. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1920 előtt csak Angliában volt 50% felett a városlakók aránya, míg Hollandia és Németország 40% felett. Legkevésbé Írország urbanizált. Magyarország az átlag közelében, a régió többi országa lényegesen le- maradt; a Balkán álla- mai különösen alacsony arányt értek el (7–12%) Skandinávia (Dániát kivéve) jóval a nyugati átlag alatt, Olaszország megközelíti Nyugat- Európa átlagát 1920–50a gazdasági válság és a háború lassította a városok növekedését. A 0,1-1 millió fő közti városok javították helyzetüket. Megindul a szuburbanizáció (főleg Angliában) a balkáni városlakók aránya duplájára nőtt; ettől északra mérsékelt növekedés (a második világháborús pusztítás hatása 1960-ig fennállt) Olaszország eléri, Skandinávia (Finnország kivételével) megközelíti a nyugat-európai átlagot

A városi lakosság növekedése 2. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1950–80 előtt Anglia, Hollandia, Ausz- tria és Svájc kivételével gyors növekedés, de 1960 körül tetőzik a városodás. Az átlag meghaladja az 50%-ot. A 60-as évektől évig ellenurbanizáció Albánia (22%), Jugo- szlávia (26%) és Cseh- szlovákia (34%) marad el az átlagtól (de utób- biban sok 20 ezer fő alatti város van). Szub- és ellenurbanizáció sehol nem alakult ki. Dánia és Olaszor- szág kivételével É- és D-Európa a nyu- gati átlag alatt (Portugália 23%, Norvégia 40%). Többnyire nincs ellenurbanizáció után ismét nő a városok la- kossága; sok Európán kívüli bevándorló, etnikai szegregáció és gettósodás a rendszerváltás után itt is ellen- és szuburba- nizáció; a fővárosok megőrzik privilegizált helyzetüket 2000 körül kevés a világváros; sok, közepes vagy középnagy város; több nagy agglomeráció nincsenek világvárosok, de nagy városövezetek sem; a fővárosok pozí- ciója megerősödött

Városrendezés, városfejlődés 1. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1918–45a szuburbanizáció, lazább beépítés, nagy infrastruktu- rális beruházások, zöld öve- zetek. Bauhaus: új, egysze- rűbb formák, modern anya- gok, funkcionális épületek. A náci Németország gran- diózus várostervezése: sugárutak, óriási terek, a „múlt eltörlése” az olasz fasiz- mus a Római birodalommal való „kontinu- itás” jegyében tervezi városait 1945–75kezdetben súlyos lakáshiány; többemeletes házakból álló negyedek alakulnak ki, amelyek azonban szervesebben illenek a városokhoz a nyugatinál is súlyo- sabb lakáshiány; eleinte a lakások államosítása és újraelosztása, majd új lakótelepek építése (ezek különösen sivá- rak, infrastruktúrájuk hiányos)

Városrendezés, városfejlődés 2. időszakNyugat-EurópaKelet-Közép-Európaegyéb területek 1975–90erőteljes dezindusztra- lizáció; a funciójukat vesztett gyárak, dokkok rehabilitálása; a városok központjai is megújul- nak (autók kitiltása, par- kosítás, műemlék-felújí- tás, új üzleti negyedek). Jelentős a motorizáció hatása. Erősödő polari- záció a városrészek közt, gettósodás a bevándorló- negyedekben a Nyugat-Európára jellemző vonások mind hiányoznak; elhanya- golt belvárosok, még a 80-as években is a külső lakótelepeket fejlesztik. A lakónegyedek nem polarizálódnak, de az elit térben itt is elkü- lönül Nyugat-Európával rokon vonások, de a városrészek polari- zálódása sem Skan- dináviában, sem Dél-Európában nem jelentős 1990 után az előző korszak folyamatai folytatódnak megindul a közeledés a nyugati tendenciákhoz: belváros-rehabilitáció, üzleti negyedek; polarizálódás, (bűnözés, szegénynegyedek)